Bár a nemzetközi fuvarozás teljesítménye továbbra sem éri el a gazdasági válság előtti szintet, az utóbbi időben azonban fellendülés tapasztalható, amit például a nagytehergépkocsik beszerzésének megindulása is jelez − mondta lapunknak Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkára. Ezzel szemben a belföldi fuvarozás a mélyponton rekedt, így egyre több mikro- és kisvállalkozás kerülhet bajba. Szinte minden héten érkezik bejelentés az MKFE-hez arról, hogy egy-egy vállalkozás megszünteti tagságát, mivel felhagy a fuvarozási tevékenységgel. Tavaly év végén még 18-19 ezer vállalkozás végzett fuvarozási tevékenységet, körülbelül 70 ezer járművel. A vállalkozások felének van nemzetközi fuvarozási (úgynevezett közösségi) engedélye, de Karmos szerint érdemben a cégek 25-30 százaléka végez nemzetközi tevékenységet, bár az igazán nagy flottával rendelkező társaságok jelentős arányban harmadik országokban − Európában − fuvaroznak, és nem is jönnek Magyarországra.
A fuvarozószakma az elmúlt években végrehajtotta a tőle telhető költségracionalizálást − véli a főtitkár. Az emelkedő üzemanyagárakkal azonban nehezen tudnak lépést tartani − e téren könnyebbséget jelent a kereskedelmi gázolaj bevezetése és a Mol-kártya használata, ami együttesen literenként 15-20 forintos költségcsökkentést eredményez az MKFE-tagoknak. Az érdekvédő szervezet azt szokta javasolni a tagjainak, hogy szerződéseikbe építsenek be egy záradékot, amely az üzemanyagárak emelkedése esetén lehetővé teszi a fuvardíjak növelését. Ezt azonban nem minden vállalkozás tudja érvényesíteni.
Az ágazat számára komoly kihívást jelent majd a használatarányos díjfizetés bevezetése, ez ugyanis költségnövekedéssel jár. ( Az elektronikus díjfizetést 2013. január elejétől kívánja bevezetni a kormányzat − legalábbis ez szerepel a Széll Kálmán tervben.) Az MKFE nem ellenzi − sőt támogatja − a rendszer bevezetését, ám eközben a magyar fuvarozók versenyképességének megőrzését segítő intézkedéseket kér a kormányzattól. Az adózásnál például vannak még lehetőségek − fogalmazott Karmos, aki szerint például a nyerges járműszerelvények után évente fizetendő 300-350 ezer forint duplája annak, mint amit az unió minimálisan előír. A gépjárművek vásárlása esetén kiróandó akár 250 ezer forintos átírási illeték is csökkenthető lenne, s az MKFE azt is szeretné, ha a vállalkozások szakképzési hozzájárulását saját gépjárművezetőik utánpótlására, képzésére fordíthatnák, annál is inkább, mert a főtitkár szerint hiány várható a sofőrökből. Amit az MKFE kér a kormányzattól, az csupán 10-15 százaléka annak a bevételnek, amely a használatarányos díjfizetés nyomán keletkezik.
