Csaba Ferenc

Távozik a Ford második számú vezetője

Távozik posztjáról a Ford Motor Co. elnöke és termelési igazgatója - Jim Padilla 40 éves szolgálat után július 1-jén nyugdíjba vonul. Feladatait William Clay (Bill) Ford elnök-vezérigazgató, a cégalapító Henry Ford dédunokája veszi át. Bill Ford tavaly az év végén 13,3 millió dollárt kapott munkájáért – az évközben semmit, mert lemondott minden javadalmazásról addig, amíg nyereségessé nem teszi a céget. Padilla, aki az utóbbi öt évben Ford jobbkezének számított (bár az elnöki posztot csak tavaly február óta töltötte be), a Ford igazgatótanácsának sem lesz tagja. A cég részvényárfolyama a bejelentés után 1 százalékkal emelkedett ugyan, de még mindig nagyon közel áll a februári hároméves mélyponthoz. A Ford felsővezetői közül az utóbbi hónapokban sokan távoztak: Marc Adams tájékoztatási igazgató a múlt héten jelentette be, hogy elfogadja a Citigroup ajánlatát, Greg Smith alelnök februárban, Steve Lyons marketingigazgató pedig márciusban vonult nyugdíjba. Padilla távozásával elemzők szerint tovább erősödik a cégben az észak-amerikai termelési igazgató, Mark Fields befolyása. Fields a cég „Way Forward” nevű struktúraátalakítási programjának atyja, és az elemzők szerint hamarosan ő veszi át ez eddig Padilla által betöltött tisztségeket. A cégnek szüksége is van a változásokra: tavaly Észak-Amerikában 1,6 milliárd dolláros veszteséget kellett elkönyvelnie. A tervek között szerepel 14 észak-amerikai gyár bezárása, aminek következtében várhatóan 30 ezer álláshely szűnik majd meg.

Három szűk esztendő a Coca-Cola-direktoroknak

A Coca-Cola a teljesítményarányos javadalmazás szélsőséges módját vezeti be: igazgatói csupán akkor kapnak fizetést, ha a cég teljesíti a hároméves pénzügyi célkitűzéseket. Eszerint a direktorok a 2006-os fizetésüket 2009-ben kapják meg, amennyiben a cég teljesíti a 2006–2009-es időszakra előirányzott évi 8 százalékos EPS-növekedést. A képzeletbeli számlákon a cég 175 ezer dollár értékű részvényt helyez el, amelynek osztalékát újra befektetik, és az összeget 2009-ben az akkori névértéken fizetik ki. Hasonlóan: 2007-es fizetésüket az igazgatók 2010-ben, a 2008. évit 2011-ben vehetik fel, és így tovább. De mi lesz azokkal az igazgatókkal, akik ehhez a rendszerhez nem elég gazdagok? Az igazgatótanács megszavazhat nekik egy egyszeri (175 ezer dolláros!) juttatást, hogy a szűk három évet valahogy átvészeljék. A döntést Warren Buffett exigazgató is üdvözölte: a milliárdos befektető szerint, aki mellesleg a Coca-Cola nagyrészvényese, az új rendszer minden eddiginél jobb, mivel a direktorok és a részvényesek érdekeit a lehető legszorosabban kapcsolja össze.

Ablakot nyit az Apple

Közel 10 százalékkal emelkedett az Apple Inc. részvényárfolyama, miután a cég – néhány nappal április 1-jén ünnepelt 30. születésnapja után – letöltésre bocsátotta új, Boot Camp nevű szoftverét, amely jelentősen megkönnyíti, hogy a Mac számítógépekre Windows operációs rendszert telepítsenek. A lépés illeszkedik ahhoz a stratégiai váltáshoz, amelynek keretében az Apple-számítógépeket – 2007-től már valamennyit – Intel-processzorokkal hozzák forgalomba, amelyek tervezésekor a világ pc-inek 90 százalékán futó Windows által támasztott követelményeket tartották szem előtt. Az Apple a globális pc-piacon az International Data Corp. adatai szerint jelenleg mindössze 2,3 százalékkal rendelkezik, a Windows felé nyitástól ennek az aránynak a növekedését várják. Ehhez azonban figyelembe kell venni, hogy míg a Windows XP az új pc-k többségében alapfelszereltség, a Mac-tulajdonosoknak a Microsoft operációs rendszerét külön meg kell vásárolniuk 200-300 dollárért.

Nem változott az euró alapkamata

Az Európai Központi Bank (ECB) tegnap a várakozásokkal összhangban 2,5 százalékon hagyta az irányadó kamatot. Az elemzők többsége a következő döntéstől vár kamatemelést, Jean-Claude Trichet elnök azonban kijelentette: a májusi emelés a kormányzótanács jelenlegi álláspontja szerint korántsem olyan valószínű, mint amilyennek azt a piaci résztvevők tartják. Erre utalhat az is, hogy az elnök az „éberség” szót a döntés utáni sajtótájékoztató bevezetőjében ezúttal egyszer sem említette. Az euró/dollár árfolyam, amely csütörtök délelőtt hét hónapos csúcsot (1,2332) döntött, a bejelentés után 1,2230-re esett vissza. Trichet kifejtette: az elmúlt hetekben nyilvánosságra hozott makroadatok és mutatók a 12 ország gazdaságának fellendülésére utalnak, a globális gazdasági aktivitás pedig az európai export bővülését mozdítja elő. A lakossági fogyasztásnak mindazonáltal növekednie kell, amihez a bérek emelkedésére és a munkaerő-piaci helyzet javulására van szükség. Hosszabb távon a gazdasági növekedésre a magas olajár hatásának továbbgyűrűzése, illetve a globális egyensúly megbomlása jelenthet kockázatot. Az olajár az idei és a jövő évi inflációt is kedvezőtlenül befolyásolja – figyelmeztetett Trichet, és hozzátette: inflációs veszélyt jelenthet a hatósági árak emelése is. Az elmúlt két hónapban folyamatosan csökkentek ugyan a fogyasztói árak, de az infláció a közeljövőben is várhatóan az ECB célszáma fölött marad.

Kína és Oroszország a kalózlista élén

A Kínában és Oroszországban készült kalózmásolatok az USA gazdaságának tavaly mintegy 4 milliárd dollár kárt okoztak – jelentette be Washingtonban egy kongresszusi képviselőkből álló csoport. A képviselők leszögezik: a két országban hiányzik a politikai szándék a sötét üzelmek felszámolásához. A kínai hamisítványok 2,3 milliárd dollárral járultak hozzá a számlához, és bár a kínai hatóságok fellépnek a készítőik ellen, a büntetések meglehetősen alacsonyak. A feketelista harmadik helyére Mexikó került, ahol az utcai árusok által kínált másolatok 1,2 milliárd dollárral rövidítették meg az egyesült államokbeli cégeket. Oroszországban a szellemi tulajdon védelme a leggyengébb, különösen a számítógépes programok, a filmek és a zenék esetében; az országból működtetik például az allofmp3.com nevű site-ot, a képviselők szerint a világ kalózletöltéseket lehetővé tevő legnagyobb webhelyét. A helyzetet súlyosítja, hogy a törvénybe ütköző másolatok jelentős része katonai létesítményekben készül, ahol az ellenőrzés lényegében lehetetlen. A kalózkodás elleni elégtelen fellépés akár Moszkva WTO-tagságát is veszélyeztetheti. Oroszország a világ legnagyobb olyan gazdasága, amely nem tagja a 149 ország által alkotott szervezetnek. A csatlakozási tárgyalások ugyan már tizenhárom éve folynak, de Moszkva sem az USA-val, sem Ausztráliával nem tudta megkötni a kétoldalú megállapodást. Orosz állami hivatalnokok szerint Bush elnök 10 pontból álló listát küldött orosz kollégájának, amely a csatlakozásig megoldandó problémákat taglalja.

Harry Potter hiányában a netre megy a Bloomsbury

Több mint 5 százalékkal esett a Bloomsbury részvényárfolyama, miután a Harry Potter-könyvek brit kiadója bejelentette: tavalyi (adózás és egyszeri tételek nélküli) nyeresége mindössze 100 ezer fonttal haladta meg a 20 millió fontos prognózist. Az éves szinten 24 százalékos profitnövekedés természetesen az eladási rekordokat döntő hatodik, Harry Potter és a félvér herceg című regénynek köszönhető. A sorozat zárókötetére egyelőre várni kell, az idén a rajongóknak meg kell elégedniük a hatodik kötet puhafedelű változatával. A kiadó talán ezért is menekül előre: tegnap jelentette be, hogy belép az online-piacra, egyelőre 24 könyvét kínálja letöltésre – mindegyiket egy papírkötésű könyv áráért. A körülbelül 250 millió font piaci értékű cég 2006-ban 15 millió fontot fordít zenével, televízióval és filmekkel foglalkozó könyvekre – így többek között kiadja Gary Barlow, a Take That egykori sztárja önéletrajzát is –, és főként Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban tervezi erősíteni jelenlétét.

A Gazpromé lesz a Kommerszant?

A világ legnagyobb földgáztermelő vállalata, az orosz állam tulajdonában lévő Gazprom a liberális Kommerszant napilap megvásárlására készül – értesült a Vedomosztyi. A napilap szerint a tárgyalások már meg is kezdődtek a jelentős médiaérdekeltségekkel rendelkező Gazprom és a Kommerszant milliárdos grúz tulajdonosa, Badri Patarkacisvili között. A tulajdonos 350 millió dollárt szeretne kapni a lapért, amelynek jelenlegi piaci értéke 150-160 millió dollárra tehető. A Kommerszant megvásárlása a 2007-es parlamenti és a 2008-as elnökválasztásra készülő Kreml számára is előnyös, az ügylettel ugyanis a független – azaz nem az állam vagy a Gazprom tulajdonában lévő – orosz média utolsó védőbástyája is elesik. Patarkacisvili ráadásul az emigrációba kényszerült, Putyin ádáz ellenfelének számító Borisz Berezovszkij közeli munkatársa volt, a moszkvai vezetés így érthetően nem nézte jó szemmel a működését. A Gazprom médiaüzletágának tulajdonában van az NTV televíziócsatorna, ezenfelül meghatározó részesedéssel rendelkezik az Ekho Moszkvi rádióállomásban és az ország egyik legnagyobb múltú, bár ma már viszonylag csekély befolyású napilapjában, az Izvesztyijában.

Szerény márciust zárt a GM és Ford

Gyengén szerepelt márciusban a két legnagyobb egyesült államokbeli autógyártó a hazai piacon: a General Motors Corp. értékesítése éves összevetésben 14,6 százalékkal, a Fordé 4,5 százalékkal esett vissza. A hónap folyamán az USA-ban 1,531 millió gépjárművet adtak el, 3 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A piacvezető továbbra is a GM, bár a részesedése több mint 3 százalékponttal csökkent. A második helyen a Ford áll, a harmadik a Chrysler, a negyedik pedig az amerikai piacon története egyik legjobb eredményét produkáló Toyota. A tavalyi évet 10,6 milliárd dolláros veszteséggel záró GM, amely az elmúlt hetekben lényegében felszámolta japán – a Suzuki- és Isuzu-beli – érdekeltségét, folytatja a cash flow-problémák enyhítését célzó eladássorozatot. A cég 14 milliárd dollárért eladja legjövedelmezőbb egysége, a pénzügyekkel foglalkozó General Motors Acceptance Corp. 51 százalékát a Cerberus Capital Management LP által vezetett befektetői csoportnak.

Aki tisztviselő akar lenni, Concours-ra kell annak menni

Több mint 40 ezren tettek felvételi vizsgát az Európai Bizottság által ajánlott álláshelyekre, de az unió tíz új tagállama egyelőre nem tudta betölteni a polgárainak fenntartott pozíciókat. A magyarok szerepelnek a legjobban.