Csaba Ferenc

Négy tengerentúli vállalat vezeti a Forbes listáját

Az idén is a világ legnagyobb bankja, a Citigroup áll a Forbes idei vállalati világranglistájának élén, de a következő helyen is egyesült államokbeli vállalat áll: a General Electric, a Bank of America és az AIG biztosító. Az árbevételt, a profitot, a cégvagyont és a piaci értéket egyaránt figyelembe vevő 2000-es listán bankból van a legtöbb (310 cég 6 millió alkalmazottal). Az árbevételi listán azonban az idén újra az olajcégek viszik el a pálmát, 2738 milliárd dolláros 2005-ös összbevétellel (a listán szereplő bankok összforgalma 2179 milliárd dollár volt). A világ legnagyobb piaci értékű vállalata, az összesített lista hatodik helyén álló, több mint 360 milliárd dollárt érő Exxon Mobil az árbevételi listán is az élen végzett, 328 milliárd dollárnál nagyobb forgalommal. Az autógyártók közül a Toyota tizenkettedik helye nem meglepetés, a két nagy amerikai rivális azonban már sokkal gyengébben muzsikált: a tavaly a világ vállalatai közül az ötödik legnagyobb bevételt produkáló General Motors csupán 526-dik, a Ford pedig 133-dik. A BMW és a Renault jóval előkelőbb helyen végzett: a bajor cég a 91., a francia csoport a 95. helyre futott be. Az európai cégeket tekintve a legjobb helyezést két olajcég, a Royal Dutch/Shell (7.) és a BP (8.) érte el, majd a pénzügyi iparág képviselői jönnek: a UBS (10.) és az ING Group (11.). A 2000-es listára két magyar cég került fel: a régió legjobb helyezését elérő Mol, valamint az OTP. Lengyelországot az első ezerben szintén a PKN olajvállalat a PKO bank képviseli, de a lista második felében, az 1579. helyen megtalálható a KGHM Polska bányavállalat is. Szlovák cég a világ legjobbjai között nem található, Csehország egyetlen helyezettje a CEZ áramszolgáltató.

Csak a cseh hiány csökkent

Csehország kivételével a régió összes országában nőtt tavaly a folyó fizetési mérleg hiánya. Lengyelországban a deficit a 2004. évi több mint két és félszeresére, 39,13 milliárd zlotyra (10 milliárd euró) nőtt, a Bloomberg adatai alapján a GDP 4 százaléka körül van. A külkereskedelmi mérleg deficitje a 2004-es 4,8 milliárd euróról 2,33 milliárd euróra apadt. Csehországban a folyó fizetési mérleg hiánya az előző évhez képest 45 százalékkal, 78,5 milliárd koronára (2,7 milliárd euró) csökkent, ami a Bloomberg adatai alapján a GDP 3 százalékának felel meg. A hiány mérséklődésében a döntő szerepet az export folyamatos növekedése játszotta, a külkermérleg többlete a szóban forgó időszakban közel 60 százalékkal, 41,88 milliárd koronára (1,46 milliárd euró) nőtt. Szlovákia folyó fizetési mérleghiánya 126,1 milliárd korona (3,35 milliárd euró) volt, ami GDP 8,75 százaléka. Ez jelentős növekedés a 2004-ben regisztrált 45,2 milliárd koronához képest, de a deficitet bőségesen fedezi a tőkemérleg 176,7 milliárd korona (4,69 milliárd euró) többlete. A külkereskedelmi hiány tavaly 76 milliárd korona (2,01 milliárd euró) volt. A külföldi tulajdonba került cégek egyre nyereségesebbek, így a részvényeseiknek növekvő osztalékot hoznak. Míg 2004-ben a külföldre kifizetett osztalék összege 21 milliárd korona (0,55 milliárd euró) volt, addig tavaly az előzetes becslések szerint 32 milliárd korona (0,85 milliárd euró), az idén pedig 35-40 milliárd korona közötti osztalékot várnak. Az EU-tagságra pályázó Bulgária és Románia nem dicsekedhet jó mutatókkal. A bolgár folyó fizetési mérleg alakulásában meghatározó szerepet játszott, hogy a külkereskedelem deficitje 2005-ben az előző évi másfélszeresére, 4,1 milliárd euróra nőtt, így végül a fizetési mérleg a GDP 15 százalékának megfelelő 3,16 milliárd euró hiányt mutatott. Romániában a folyó fizetési mérleg hiánya 2005-ben 35 százalékkal, 6,89 milliárd euróra növekedve elérte a GDP 9 százalékát. Az egyensúly hiánya – az IMF és az elemzők szerint is – a gazdasági fellendülés fő kerékkötője.

A Mol a legjobb magyar cég a Forbes-listán

A világ legnagyobb bankja, a Citigroup vezeti a Forbes idei vállalati világranglistáját. A magyarok és a régió cégei között a Mol a legjobb, de megtalálható a kétezres listában az OTP is.

A legnagyobb vállalatok

1. Citigroup Egyesült Államok 2. General Electric Egyesült Államok 3. Bank of America Egyesült Államok 4. American International Group Egyesült Államok 5. HSBC Nagy-Britannia 6. Exxon Mobil Egyesült Államok 7. Royal Dutch/Shell 8. BP 9. KPMorgan Chase 10. UBS...

Nem változott a cseh alapkamat

A cseh jegybank a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a 2 százalékon álló irányadó kéthetes repokamaton. A hétfős kormányzótanács egyhangú döntését Zdenek Tuma kormányzó azzal indokolta, hogy a kedvező gazdasági folyamatoknak egyelőre nem érezhető az inflációgerjesztő hatása. A cseh gazdaság a tavalyi negyedévben rekordmértékű, 6,9 százalékos bővülést produkált, az infláció a decemberi 2,2 százalék után januárban 2,9, februárban 2,8 százalékos volt, és elemzők szerint a várható tavaszi emelkedést követően az év végéig csökken, így várhatóan a jegybank által kitűzött 3 százalékos plafon alatt marad. Elemzők szerint mindazonáltal a nyár elején kamatemelés várható. A Moody's tegnap a javuló makrogazdasági adatokra hivatkozva stabilról pozitívra javította az ország kül- és belföldi adósságainak A1-es besorolását.

A hideg miatt nőtt a német munkanélküliség

Bár a szezonálisan korrigált adatok szerint márciusban nőtt a munkanélküliek száma Németországban, egyelőre töretlen a gazdaság lendületébe vetett hit.

Elhagyja Japánt a süllyedő GM

A világ legnagyobb árbevételű autógyártója, az egyesült államokbeli General Motors Corp. (GM) eladja utolsó nagy japán érdekeltségét, az Isuzu Motors Ltd.-ben meglévő 7,9 százalékos részvénypakettjét. A csütörtöki záróár szerint mintegy 333 millió dollár értékű pakett iránt a Mitsubishi Corp. és az Itochu Corp. kereskedőházak mellett a Mizuho Financial Group egyik egysége is érdeklődik, megállapodás azonban még nem született. Az ügylet a két cég üzleti kapcsolatait nem érinti: a GM évente mintegy 200 milliárd jen (1,7 milliárd dollár) értékben vásárol az Isuzutól dízelmotorokat, ez az összeg a japán cég éves árbevételének mintegy 18 százaléka. A tokiói tőzsde üdvözölte a híreket: az Isuzu részvényárfolyama a bejelentés után 2,3 százalékkal emelkedett. A GM 1971 óta résztulajdonos az Isuzuban, a részesedés eladásával szigetországi jelenléte minimálisra csökken: a Subarukat gyártó Fuji Heavy Industries Ltd. 20 százalékos tulajdoni hányadát tavaly értékesítette, a Suzuki Motor Corp.-beli 20,4 százalékos pakett döntő részét pedig a hónap elején adta el a Suzukinak 1,98 milliárd dollárért (NAPI Gazdaság, 2006. március 7., 5. oldal). A GM, amely 2008-ig 12 gyárának bezárását és mintegy 30 ezer alkalmazott elbocsátását helyezte kilátásba, a tavalyi évet 10,6 milliárd dolláros veszteséggel zárta és súlyos likviditási problémákkal küzd. A Moody’s hitelminősítő erre hivatkozva tegnap B2-ről a befektetői szint alatt hat osztályzattal elhelyezkedő B3-ra rontotta a GM adósságbesorolását. A Moody’snál tavaly augusztus óta ez már a harmadik visszaminősítés, és hasonló lépést helyezett kilátásba a Standard & Poor’s is.

Nem adhatja el a Jukosz a litván olajfinomítót

A moszkvai bíróság tegnapi döntése értelmében a Jukosz nem adhatja el külföldi egységeit. Az olajvállalat élére felügyelőbizottságot rendeltek ki, amely június 27-én dönt arról, hogy új vezetőséget választ-e vagy végleg megszünteti a céget. A döntés a Jukosz elleni csődeljárás része, amely azt követően indult meg, hogy a nyugati bankok eladták a cég tartozását a Rosznyefty állami olajvállalatnak. A Jukosz fő olajkitermelő egysége, a kényszerárverésen értékesített Juganszk már a Rosznyeftyé, és elemzők szerint rövidesen ez lesz a sorsa a többi – mintegy 20 milliárd dollárt érő – oroszországi Jukosz-tulajdonnak is.

A szlovák ellenzék is szereti az eurót

A legnagyobb szlovák ellenzéki párt, a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint 30 százalékos támogatottsággal az első helyen álló baloldali Smer hatalomra kerülése esetén tartani fogja magát az euróbevezetés ütemtervéhez – jelentette ki Robert Fico pártelnök. A piacot korábban euroszkeptikus megjegyzéseivel riogató politikus a június 17-i választások közeledtével elemzők szerint igyekszik megnyugtatni a kedélyeket. A politikus továbbra is kitart amellett, hogy győzelme esetén visszavonja Mikulás Dzurinda kormányfő egyes népszerűtlen – főként az egészségügyet és az adórendszert érintő – intézkedéseit, de az eurócsatlakozásnak a kormány és a nemzeti bank által közösen kidolgozott menetrendjén nem kíván változtatni. Szlovákia tavaly novemberben csatlakozott az euró előszobájának tekintett ERM–2 árfolyam-mechanizmushoz; az euróbevezetés maastrichti kritériumait a tervek szerint már jövőre teljesíteni fogja, aminek eredményeként – a térségben elsőként – már 2009. január 1-jén bevezetheti a közös európai valutát.