Bodolóczki Linda

Krízishelyzet van – nem csupán Dél-Ázsia miatt

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója 1995-ben deklarálta a nemzetközi járványügyi krízishelyzetet. Magyarország járványügyi helyzete jó, de ez nem azt jelenti, hogy teljes mértékben védettek lennénk.

Magyar–román közös tervezés

A magyar és román kormányfő között született egyezség, amely szerint a két állam fejlesztési terveit összehangolják, az Európai Unió gyakorlatában új keletű stratégiai lépés – véli Baráth Etele, az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. A közös érdekű fejezet kidolgozását márciusban kezdik meg a szakértők, és várhatóan a két kormány közös ülésén hagyják jóvá ősszel Romániában. A lehetséges elemek a miniszter szerint az országokat átszelő nagy infrastrukturális tengelyek kialakításához szükséges közúti és vasúti beruházások, környezetvédelmi kérdések, valamint a kutatás-fejlesztési együttműködés lehetnek. Magyarország ezek mellett segítséget ígért Romániának a közösségi joganyag átvételében, a schengeni határőrizeti rendszer felállításában és a versenyfejezettel kapcsolatos román teendők ellátásában.

Milliárdok tanulmányokra

A kormány és az államigazgatás a korábbi évek gyakorlatának megfelelően idén is milliárdos nagyságrendben költ közpénzt háttértanulmányok és kutatások elkészítésére. A sok esetben közérdeklődésre számot tartó kutatási eredményeket azonban csak az esetek elenyésző részében hozzák nyilvánosságra. Görgey Gábor 7 millió forintért a MeH „belső használatára” készült, s így titkosított tanulmánya ismét ráirányította a figyelmet a kormányzati munkát segítő háttértanulmányok, elemzések félig nyilvános, félig rejtegetett szürke zónájára. Annak idején kisebb botrányt keltett, hogy a Miniszterelnöki Hivatal félmilliárd forintot fizetett ki az Orbán-kormány idején – többek között beszédek írásáért – az Euroatlantic Rt.-nek, de a több mint 2 milliót érő Werber-tanulmány, valamint a Medgyessy mellé a Greenberg cégtől hozott amerikai tanácsadók szerződésének 15 millió forintja is azt mutatta, hogy a kormánynak való tanulmányírás nem rossz üzlet. A kormányzat egész munkáját támogató kutatások egyik központja a Medgyessy-időszakban a kancellária keretein belül működő Stratek volt. Egyebek mellett ez a szervezet rendelte meg a miniszterelnök, a miniszterek és a kormány munkáját értékelő lakossági közvélemény-kutatásokat és nagyobb lélegzetű háttéranyagokat. A kormányfőváltás után a Stratek működésének felügyeletét Szekeres Imrétől Gál J. Zoltán korábbi kormányszóvivő vette át, a főosztály létszámát csökkentették, feladatainak egy részét pedig vagy más tárcákhoz, vagy a hivatalon belül átcsoportosították. Összességében a Stratek eredeti céljaira elosztott pénz azonban nem csökkent, csak a hetekben kiírt közbeszerzések százmilliós nagyságrendű kutatási megrendeléseket hozhatnak. Ezek már inkább a politizálás tartalmi kérdéseire koncentráló kutatások, így kevésbé kényes elemzések, de nyilvánosságuk így is csak részleges (3 hónapos átfutás után a felmérések egy része kormányzati honlapokról elérhető). Sokkal inkább a szak- és nem a pártpolitikai döntéshozást segítik a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) kutatásai. Így például megrendeléseket ad a hivatal keretein belül működő integrációs és fejlesztéspolitikai munkacsoport, amely az egyik éllovas a transzparenciában: a megrendelt tanulmányok a kutatásban részt vevők nevével együtt megismerhetők a köz számára. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal 2004-ben több mint másfél milliárd forint felett rendelkezett, és idén is valószínűleg az egyik legnagyobb megrendelő lesz az államigazgatásban. A kutatásra költött összegek nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy csak a 2007–2013 közötti időszak stratégiai tervezési és elemzési feladataira 116 millió forintot különítettek el az NFH költségvetésében. Az EU amúgy is jó hívószó, az EU Társadalomtudományok Kutatási Közalapítvány támogatása 46 millió forint idén, a modernizációs és európai integrációs programra 100 millió jut, és általában társadalompolitikai kutatások támogatására is jut 130 millió forint. A Belügyminisztérium és a MeH is szívén viseli a közigazgatás korszerűsítését, összesen 100-150 millió forint jut erre évente, de legalább az egyik felhasználó, az IDEA-csoport honlapján elérhető a eddig elkészült több tucat tanulmány. A tárcák közül az IM, a GKM és az IHM is úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a tanulmányokat elsősorban a saját apparátus – mindenféle extra térítés nélkül – készíti, de vannak olyan esetek, amikor ez nem lehetséges. Külső szakértőket, kutatókat, tanácsadókat, cégeket vesznek igénybe, amikor gyorsan, nagy volumenű kutatást kell elvégezni, vagy amelyekhez nem áll rendelkezésre a megfelelő személyi feltétel, vagy a szakmai hozzáértés hiányzik. A GKM-nél technológiai kutatásokra 18 millió forint jut, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium eset- és háttértanulmányokra, hatásvizsgálatokra 220 millió forintot költhet a költségvetés szerint. Az IM 2004-ben 25 millió forintot fizetett ki külső jogviszonyban álló személyeknek és cégeknek ilyen tanulmányokért. Egy-egy szakértő díja általában nem haladja meg a 200-300 ezer forintot – tudtuk meg Tamás Esztertől, az IM sajtóreferensétől. A GKM évente két alkalommal közbeszerzési eljárást hirdet kutatócégek számára, és egy évben akár 20-30 céggel is szerződhet. A tárca előirányzatai összesen 100 millió forint nagyságrendű összeget tudnak erre a célra elkülöníteni, az erre fordítható keretösszeg évről évre csökken – tudtuk meg a sajtóosztálytól.

Állandó holokausztkiállítás nyílik a Páva utcában

A Páva utcai Holokauszt Emlékmúzeum állandó kiállításának tervezésére és kivitelezésére közbeszerzést hirdetett a Nemzeti Múzeum.

NFT2: innováció a középpontban

A második nemzeti fejlesztési terv (NFT2) pillérei a kohézió, a versenyképesség, a tudásvezérelt társadalom és a fenntartható fejlődés lesznek.

A "kicsi" Luxemburg elnököl ebben a félévben

2005 első félévében az Európai Unió egyik legkisebb állama, Luxemburg tölti be az unió elnökségét. Sok komoly feladattal kell szembenéznie ebben a hat hónapban, de a kormányfő már komoly gyakorlatot szerzett uniós ügyekben.

Túljutottak a nehéz éveken a fejvadászok

A 2000 és 2003 közti időszak nem kedvezett a vezetőkereséssel foglalkozó cégeknek. Az Egyesült Államokban a hálózatosodás és más szervezetfejlesztési stratégiák segítették a túlélést, Magyarországon pedig a piaci szereplők egyénileg próbálkoztak a költségek csökkentésével, a szolgáltatások bővítésével és a minőség javításával.

Az NFT2 feladata lesz karaktert adni a gazdaságnak

Az EU következő költségvetési időszakában Magyarország 15 ezer milliárd forintos forrásból gazdálkodhat, Gyurcsány Ferenc véleménye szerint a hatékony felhasználás a szektorpolitikában rejlik.

Gyurcsány: munkahelyet, lakást, nagy fizetést és hosszú életet mindenkinek

Nagyságrendekkel nagyobb kihívásokkal illetve lehetőségekkel fog szembesülni hazánk a következő uniós pénzügyi ciklusban, 2007 és 2013 között - mondta Gyurcsány Ferenc a Gondolkodjunk együtt Magyarország jövőjéről című konferencián.