Bodolóczki Linda

Még nem divat a bankszámla, de majd lesz

A lakossági banki szolgáltatások gyorsuló fellendülése várható az EU-csatlakozás hatására - állítja a GfK.

Tokió: mérséklődés csütörtökön

A csökkenés okai az IT cégek voltak: a Kyocera Corp. bejelentette, hogy csökken a cég tartaléka, az Elpida Memory Inc. és a Nintendo Co. is kiábrándító kilátásokról számolt be.

Dióssy Gábor lehet az új GKM-államtitkár

Az SZDSZ ügyvivői testülete kedd este döntötte el, hogy Dióssy Gábort ülteti a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkári székébe – értesült az Index. A jelöltet az SZDSZ országos tanácsának szombati ülésén mutatják be.

Mégis lett fehér telünk!

A tél első hóesése tegnap kezdődött – és problémákat okozott a MÁV-nak, a Volánnak és a BKV-nak is.

Az egészségmegőrzés a középpontban

A kormányzati ciklus fennmaradó másfél évében nem az egészségügy áll a középpontban, hanem az egészség – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Rácz Jenő egészségügyi miniszterrel folytatott egyeztetésük után. Az idén két nagy programcsomag valósul meg: a sürgősségi betegellátás korszerűsítése és az egészségmegőrzés fejlesztése a megelőzésre, szűrésre koncentrálva. A programok megvalósításához a tárca rendelkezik a megfelelő forrásokkal – jelentette ki a kormányfő. Gyurcsány azt is elmondta, hogy a következő másfél évben nem lesz napirenden az egészségügy privatizációja, az intézmények szintjén nem terveznek ilyen jellegű változásokat. A kormányfő a Magyar Rádiónak adott interjújában úgy vélekedett, hogy a járóbeteg-ellátásban az orvosok, a nővérek nagyobb érdekeltségének megteremtése lenne a következő lépés, de az erről folytatott őszi vita során világossá vált, hogy nagyon messze még a társadalmi egyetértés. Tavasszal befejeződik a már 2002 előtt elindított sürgősségi betegellátási program korszerűsítése, új mentőállomásokat adnak át és korszerűsítik a mentőautóparkot, azaz a látható egészségügyben lesz változás.

Gyurcsány az egészségügyről és a bérekről

Az idén a sürgősségi betegellátás fejlesztésére és az egészségmegőrzési programra koncentrál az egészségügyi tárca. Az ágazatban 3-4 százalékos reálbér-emelkedés várható.

Foglalkoztatás: pénz van, reformok kellenek

A magyarországi foglalkoztatási helyzet javítása érdekében ágazati és területi prioritásokat kell kijelölni – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) konferenciáján. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter szerint a foglalkoztatáspolitikai célok elérésére 2005-ben összesen csaknem 400 milliárd forint áll rendelkezésre. Az FMM költségvetése a tavalyi 62-ről 82 milliárd forintra nőtt és jelentős mennyiségű uniós forrás is rendelkezésre áll a Hefop és Equal programok keretében. A kormány tavasszal tesz javaslatot arra, mely ágazatokat kell támogatni, vagyis melyek azok, amelyek dinamikusan tudnak fejlődni és egyre több embert foglalkoztatni. Emellett az adó- és tb-rendszer reformjára is szükség van. Magyarország a minimálbér országa lett, ma minden 7-8. dolgozó minimálbéren van bejelentve – mondta a miniszterelnök. Olyan jelentős változtatásra van szükség, amely jótékony hatást gyakorol az adózók magatartására, de a költségvetést nem teszi tönkre. A foglalkoztatás bővítése érdekében január 1-től élnek a járulékkedvezmények, s újabb kihívás a kis- és középvállalkozások támogatási rendszerének tisztázása – mondta Gyurcsány. Magyarországon 57 százalékos a foglalkoztatottság, a diplomások 82, a majd’ egymillió szakképzettség nélküli 30 százaléka dolgozik. A sorkatonaság és a polgári szolgálat megszűnésével 25 ezerrel több ember jelent meg a munkaerőpiacon, illetve az uniós csatlakozás után jelentős számú külföldi jött Magyarországra. A keretegyezmények a korábbi 2 helyett 20-30 ezer szlovák munkavállalását engedélyezik – mondta Csizmár.

Gyurcsány ismét a gyengébb forint mellett érvelt

A miniszterelnök az Állami Foglalkoztatási Szolgálat mai konferenciáján a foglalkoztatás prioritásairól beszélt, ám érvelt az alacsonyabb kamatok és a gyengébb forint mellett is.

Magyarország mégsem uniós sereghajtó?

A magyar gazdasági mutatók a megfelelő kommunikáció hiányában nem felelnek meg a valóságnak, rontják az ország megítélését, félretájékoztatják a lakosságot és passzív viselkedésre ösztönöznek – állítja a VKI. Magyarország előző évi makrogazdasági adatai csak az ok-okozati összefüggések ismeretében ítélhetők meg, hosszabb időszak távlatában kell szemlélni őket – jelentette ki Inotai András, a szervezet igazgatója. Véleménye szerint a magyarországi tendenciákat és a többi állam gazdasági folyamatait, gazdaságpolitikáját figyelembe véve Magyarország nem sereghajtó a bővített EU-ban. Magyarország versenyképességét a drága állam, a k+f-re fordított alacsony összegek rontják, azonban sok olyan tényező van, amely rendkívül kedvező – mondta Simai Mihály kutató professzor. A termelés szerkezetének átalakítása a régióban Magyarországon sikerült legjobban, a magyar ipar termelékenysége jobban nőtt, mint a térség más államaiban. Az export növekedése és szerkezete is kedvező – igaz, annak következtében, hogy nagy részét olyan termékek adják, melyek világszinten is sikeres iparágak outputjai. Ez azzal a következménnyel jár, hogy Magyarországot a világgazdaság ciklikussága érzékenyen érinti. Mindez az eddiginél rugalmasabb gazdaságpolitikát követelne meg. Az alapvető kérdés nem a magyar gazdaság versenyképessége, hanem a politikai rendszer működése, megosztottsága, nem megfelelő felkészültsége – vélik a kutatók. Az új gazdasági környezet felismerése, és az ahhoz való igazodás reformokat követelne többek között a közigazgatás, az adópolitika, az egészségügy és az oktatás terén.