Egy ország gazdasági teljesítménye úgy ítélhető meg, ha az ok-okozati folyamatokat figyelembe vesszük és az aktuális adatokat egy hosszabb távú fejlődésbe ágyazva értékeljük - vélekedett Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója.
A szakember elmondta: a magyar gazdaság teljesítményével kapcsolatban olyan nyilatkozatok jelentek meg amelyek azt állították, hogy Magyarország sereghajtó az új EU-tagállamok között. Ezek a kijelentések nem felelnek meg a valóságnak, rontjják az ország megítélését és félretájékoztatják a lakosságot - vélekedett Inotai. Az hogy az újonnan csatlakozott tagországok GDP-je a 4 százalékos magyar ütemnél gyorsabban nőtt, a fejlettségbeli különbséggel magyarázható - egy fejletlenebb gazdaság könnyebben produkál tempósabb bővülést. A vásárlóerő-paritáson mért jövedelmek terén ugyan a csehek és a szlovákok mögött vagyunk, de a többinél jobb a magyar teljesítmény - derült ki az igazgató szavaiból, aki hozzátette: az infláció és a költségvetési hiány mutatója azonban gyenge.
Az export összetételét és bővülését tekintve az ország versenyképessége jó - vélekedett Simai Mihály akadémikus. A VKI tanácsadója aláhúzta: a termelési szerkezet átalakulása Magyarországon volt a leghatékonyabb.
