A 20. század második felében a fejlett világban az a nézet uralkodott, hogy a fertőző betegségeket sikerült legyőzni. Az elmúlt 20–30 évben azonban harminc új betegséget diagnosztizáltak, ráadásul az új járványok mellett egyes régiek is visszatérnek, így például a TBC és a diftéria – mondta lapunknak Vass Ádám, az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal járványügyi főorvosa. 1993–96 között Oroszországban és a szovjet utódállamok nagy részében súlyos diftériajárvány alakult ki, 150 ezer ember betegedett meg, és közülük több ezren vesztették életüket.
A főorvos szerint a fokozott járványügyi krízishelyzet okai sokrétűek. A mobilizáció növekedése következtében hatalmas az utasforgalom, légi közlekedéssel pár óra alatt bárhová megérkezhetünk – ez nehezíti a járványok terjedésének megakadályozását. Régen ez sokkal egyszerűbb volt: a több hetes hajóút során kiderültek a betegségek, és még mielőtt a fertőzést kihurcolták volna a hajóról az adott államba, karanténba zárták az utasokat. A háborúk, árvizek, katasztrófák is növelhetik a járványok esélyét a higiéniás helyzet romlása és a védőoltások szünetelése miatt. Az éghajlatváltozás is hozzájárul ehhez a folyamathoz, ugyanis azok a „vektorok” – szúnyogok, legyek, kullancsok –, amelyek hordozhatják a mikrobákat, egyre több területen jelenhetnek meg. Így van ez a maláriát terjesztő szúnyog esetében is. Az óriási tömegek koncentrációja: a metropoliszok és leginkább az azok körül létrejött bádogvárosok is melegágyai lehetnek a különböző elszaporodó fertőző betegségeknek. A szociális létbiztonság romlása és az esetlegesen fertőzött élelmiszerek különböző országokba való exportálása is nagy veszélyt jelenthet.
A dél-ázsiai helyzettel kapcsolatban figyelmeztetett a WHO, hogy az áldozatok száma akár meg is duplázódhat, ha járványok ütik fel fejüket. Vass szerint a legnagyobb gondot elsősorban nem a temetetlen halottak jelentik, hanem a tiszta ivóvíz hiánya. A szökőár következtében ugyanis sok helyen teljesen megsemmisültek a közművek. Az ember az éhezést napokig elviseli, azonban víz nélkül nem tud meglenni, így sokan a szennyezett, baktériumokat, vírusokat, parazitákat is tartalmazó bizonytalan vizek ivására kényszerülnek. E mellett még a higiéniás helyzet is rendkívül rossz, ami szintén növeli a veszélyt. Vérhas, kolera, hepatitis és hastífusz is előfordulhat a térségben, és elszaporodhatnak a légúti betegségek is. Ezeknek a betegségeknek különböző a lappangási idejük – lehet egy-két nap, de több hét is. A térségből jelenleg sok hasmenéses és felső légúti, lázzal járó megbetegedést jelentettek, járványt még nem, de sajnos számítani kell rá – számolt be Dr. Vass.
Magyarország járványügyi helyzete nemzetközi összehasonlításban is kedvező, de ez nem jelenti azt, hogy teljes biztonságban lennénk. Hazánkból évente több millió magyar utazik a világ legkülönbözőbb országaiba, olyanokba is, amelyek járványügyi helyzete nem megfelelő. A nyaralásból visszatérők és a Magyarországra érkező több tízmillió turista is lehet különböző fertőző betegségek lappangási szakában. Fontos, hogy a külföldre utazók az ország elhagyása előtt egészségügyi szempontból is felkészüljenek az útra. Nem árt az ÁNTSZ oltóhelyeinek tanácsát kikérni arról, hogy az adott országba utazás előtt milyen védőoltásokat kell időben megkapniuk. Az oltóanyag bevitele után a szervezetnek ugyanis több napra lehet szüksége, hogy a megfelelő védettség kialakuljon.
Bodolóczki Linda