Az unió következő, 2007–2013-as programozási időszaka nagyságrendekkel nagyobb lehetőséget és kihívást is jelent Magyarország számára – jelentette ki Gyurcsány Ferenc a Gondolkodjunk együtt Magyarország jövőjéről! című konferencián. A miniszterelnök szerint Magyarország számára a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy képes-e a kormányzat hatékony szektorpolitikát folytatni. Véleménye szerint a második nemzeti fejlesztési tervben (NFT2) nem szabad minden iparágat támogatni és elaprózni az uniós támogatást, hanem ki kell választani azt a néhányat, amelyek segítségével a magyar gazdaság világszinten is versenyképessé válhat, így karaktert ad a gazdaságnak. A 2013-ig tartó időszakban a magyar állampolgárok életét érintő legfontosabb célok a biztos munkahely, a keresetek növelése, a lakhatás és az egészséges, hosszú élet. Véleménye szerint a növekvő versenyben az állam célja nem az, hogy megvédje a magyar vállalkozásokat, hanem hogy felkészítse őket.
Jelenleg a magyarországi jövedelmek vásárlóerő-paritáson a EU-15-ök átlagának 60-61 százalékát érik el. A kormányfő prognózisa szerint – az unióhoz képest átlagosan kétszázalékos növekedési többlettel – 2015 végére feltornászhatjuk magunkat 75-78 százalékra, 2025-re pedig 90 százalékra.
Csizmár Gábor munkaügyi miniszter szerint jelenleg az inaktívak aránya alapján az EU-ban az utolsó helyen állunk – igencsak távoli a lisszaboni stratégiában megcélzott 70 százalék. A jelenlegi magyar adat 57 százalék, amely négyszázalékos GDP-bővülés mellett egy százalékkal emelhető, ám 2010-re így is csupán 63 százalék körüli lehet.
Ma Magyarországon az információs-kommunikációs technológiák, a biotechnológia, a gyógyszeripar, az autógyártás, a pénzügyi-logisztikai és kiszolgáló központok, a szórakoztatóipar és a specializált turizmus „megy jól”, ezekből lehet válogatni, elvenni vagy hozzáadni még más szektorokat, melyeket kiemelten támogathat a kormány a következő időszakban – fogalmazott Szanyi Tibor, a gazdasági tárca politikai államtitkára.
Bodolóczki Linda