Luxemburg államigazgatási rendszerét 460 ezer állampolgár kormányzására tervezték, a következő hat hónapra azonban 450 millió európai politikai vezetését vállalta. Miniszterelnöke, Jean-Claude Juncker jelenleg a pénzügyminiszteri posztot is betölti, és országa súlyánál jóval nagyobb tekintélynek örvend az unióban.
A következő időszak nem lesz egyszerű az unió vezetése számára. A költségvetési befizetések plafonjával kapcsolatos megegyezés határidejét júniusban jelölték meg, bár előfordulhat – ha az államok nagyon hajba kapnának a befizetéseken –, hogy a véglegesítés átcsúszik az angol elnökségbe. Újabb feladat a stabilitási paktum reformja, Németország, Franciaország és Olaszország ellenkezése ellenére Juncker ragaszkodik az eredeti kötelezettségekhez. A reformtervezetet március közepére ígérte (NAPI Gazdaság, 2004. december 29., 4. oldal). A tagállamoknak a lisszaboni stratégiát is felül kell vizsgálniuk, amely szerint 2010-re az Európai Uniónak a világ legdinamikusabban fejlődő gazdaságává kell fejlődnie. A félidős felülvizsgálatra azért lesz szükség, mert a tagállamok nemtetszésüket fejezték ki a kutatás-fejlesztésre való egyre nagyobb ráfordításokkal és a belső piaci szabályok végrehajtásával kapcsolatban is.
A félévben az unió bővítése is terítéken lesz. A Törökországgal októberben kezdődő csatlakozási tárgyalásokat elő kell készíteni, Horvátországgal március 17-én nyílnak meg a tárgyalások és áprilisban véglegesíteni kell Románia és Bulgária csatlakozási szerződését is. Az uniós alkotmány is nagy megpróbáltatás lesz, sok állam ugyanis népszavazással kívánja azt legitimálni, először február 20-án mérettetik meg Spanyolországban.
A legsürgetőbb kérdés azonban a szökőár sújtotta államok támogatása – az unió 1,5 milliárd eurónyi segélyre tett ígéretet.
A luxemburgi elnökség azzal az előnnyel indul, hogy az előző, dán elnökség cselekvési tere meglehetősen behatárolt volt a nyári szünet, az Európai Parlament szerepkörének tisztázatlansága és a novemberre rendeződött bizottsági botrány miatt.
Bodolóczki Linda