Bakonyi Attila

Új erőművet épít Nyíregyházán az E.On

Az E.On Hungária Rt. 11 milliárd forintos költséggel új, kombinált ciklusú erőmű felépítéséről írt alá tegnap megállapodást Nyíregyháza önkormányzatával – derül ki a társaság közleményéből. A 49 megawatt teljesítményű erőművet a tervek szerint 2007 elején helyezik üzembe, s a város távhő- és áramellátását segíti majd. Az új erőmű nemcsak magasabb hatásfokú, de környezetbarát energiatermelést tesz lehetővé, az EU előírásainak megfelelő technológia alkalmazásával a zaj- és a károsanyag-kibocsátás alacsonyabb lesz a jelenleginél.

Forró napokon öt százalékkal is nőhet a fogyasztás

Egyes számítások szerint a nagyon meleg napokon – amikor a légkondicionálók a maximumon működnek – a hűvösebb napokhoz képest legalább 300 megawattal nő a fogyasztás, amennyi körülbelül egy átlagos magyar erőmű egy blokkjának a teljesítménye. Sőt, ha a hőmérséklet 30 fok fölé emelkedik, akkor a rendszer szempontjából is érezhetően, akár 5 százalékkal is megnőhet a fogyasztás – mondta Tombor Antal, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. elnök-vezérigazgatója. Az idei nyári hőség azonban egyelőre úgy tűnik, elmarad az elmúlt években tapasztalttól, de azért voltak napok, amikor a hőmérő higanyszála elérte az említett 30 Celsius-fokot. Egy-egy ilyen nap fogyasztása már megfelel egy novemberben vagy december elején mértnek – közölte Tombor. Mindemellett fontos megjegyezni, hogy a 30 fok fölötti hőmérséklet erőteljesebben veszi igénybe az erőműveket is, amelyek hatásfoka ilyenkor valamelyest csökken, valamint a vezetékekre és a transzformátorokra is hatással van a kánikula. Probléma azonban egyelőre nem volt, a rendszerben ugyanis megfelelő tartalék van. Az év elején a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva a rendszerirányító körülbelül egyszázalékos fogyasztásnövekedést tapasztalt, amely az év közepére 1,4-1,5 százalékra kúszott fel, szintén tavalyhoz mérten. Mindez azonban – véli Tombor – nincs összefüggésben az egyre nagyobb számban alkalmazott klímaberendezésekkel, sokkal inkább a gazdasági növekedés hatására vezethető vissza. A teljesítmény változása egyébként mindig összefügg a hőmérséklet ingadozásával, s az esetleges teljesítménycsökkenéseket vagy -növekményt a Mavir kénytelen figyelembe venni, hiszen az irányító a teljes magyarországi rendszert nézi, s ügyel az igényelt és a megtermelt áram közötti kényes egyensúlyra. Az országból kilépő, illetve a bejövő áram értékének minden órában pontosan megadott nagyságúnak kell lennie, az eltérés maximum 20 megawattnyi lehet, ami igen csekély az általában felhasznált több ezer megawatthoz képest. A magyarországinál jóval drasztikusabban alakul át az Egyesült Államok árampiaca, ami a villamosenergia-fogyasztást illeti. A helyi rendszerirányítók felmérése szerint ugyanis a csúcsfogyasztás – amely eddig télre esett – vélhetően éppen az egyre nagyobb hőség, és ezzel együtt a gyorsan terjedő klímaberendezések miatt nyárra került át. Az ISO New England szakértői szerint a kereslet ezen a nyáron vélhetően meghaladja a kínálatot, ami akkor okozhat nagyobb problémát, ha egy komolyabb hőség is jön. Az áramfogyasztás 32 Celsius-fokos átlaghőmérséklet esetén 26,355 ezer megawatt, míg 35 foknál már majd' 28 ezer megawattra lenne szükség. A területen az eddigi legmagasabb energiafelhasználás 25,348 ezer megawatt volt, amelyet két évvel ezelőtt mértek, miközben az éves fogyasztásnövekedés 2 százalék körüli – írja a Boston Business Journal.

Divat lett a pálinka

Új kor hajnala jöhet el a magyar minőségi pálinkák piacát tekintve, de erre még legalább öt évet várni kell – vélekedett Szicsek János, a Magyar Pálinka Háza alapítója. Mindehhez persze több állomáson keresztül jutott, illetve jut el a hazai pálinka. Az első nagy megmérettetés 2002 júliusában következett el, ezen időponttól kezdve ugyanis törvényi rendelet óvja a kizárólag gyümölcspárlatot jelentő „pálinka” nevet. A szeszfőzdék nagyjából azon az útvonalon haladnak, amelyen a borászatok már végigmentek, de míg utóbbiakból 1-2 ezer, addig előbbiekből alig 350 található ma Magyarországon. A magyarországi cégeknek meg kell találniuk a saját piacaikat, s nem utolsósorban – mint a boroknál – főleg névhez kötődő márkaneveket kell kitalálniuk. Ezen az úton már elindultak a gyártó cégek, és a komolyabb sikerek vélhetően már a közeljövőben jelentkeznek – reméli Szicsek. Arra a kérdésre egyelőre nehéz választ adni, hogy az elkövetkezendő időszakban a „pálinkareform” mit hozhat a termelés volumenét, illetve az exportot tekintve. Az azonban biztos, hogy a csúcspontján a magyar termelés meghaladta a 20 millió hektoliter fokot, ami mára 3–6 millióra csökkent, ezen belül pedig az export alig 130 ezer litert tett ki két évvel ezelőtt. A piachódítás ugyanakkor nem könnyű, hiszen amíg a vodkát vagy a whiskyt Oroszországtól Amerikáig ugyanúgy nevezik, addig a pálinkának nincs meg ez az előnye, nem beszélve arról, hogy az említett italokat több száz éve gyártják a világ számos pontján. Éppen ezért a magyar termelők a piacépítés elején vannak, ám a termékek ismertsége egyre nagyobb, a Magyar Pálinka Házának termékei például már bejárták Tokiót, Londont és Veronát. Szicsek szerint a pálinka újra divat lett, ezt bizonyítja, hogy cégét gyakran hívják meg azért rendezvényekre, hogy az általa gyártott italt megismerjék.

Szinte korlátlanok a lehetőségek a kínai ingatlanpiacon

A kínai ingatlanpiac továbbra is a figyelem középpontjában áll a már jelen lévő és a potenciális beruházók körében. Többen vélekednek úgy Kínáról, mint egy gyorsan növekvő, kiváló lehetőségeket kínáló piacról, amely igen komoly megtérüléssel kecsegtet rövid távon, mások viszont elővigyázatosságból inkább diverzifikálják kínai befektetéseiket – áll a Jones Lang LaSalle (JLL) elemzésében. Az irodapiac az egyik legtranszparensebb szektor a távol-keleti ország ingatlanpiacán és potenciálisan az első választás is erre esik a befektetők részéről. Jó néhány ázsiai fejlesztő és beruházó csoport osztozik a piacon, például a hongkongi Hutchison Whampoa, Kerry, New World és Shui On, illetve a szingapúri CapitaLand és GIC. Szintén a jelentősebb ázsiai cégek közé tartozik a dél-koreai LG, az indonéz Lippo és a japán Mori. Mindezzel együtt a sikeres bérbeadások és egyéb tranzakciók miatt további potenciális befektetők érkezése várható. A kiskereskedelmi piac is igen vonzó, főként az értékesítés gyors ütemű bővülése miatt, ez pedig jótékony hatással van Kína gazdasági növekedésére. Érdekes, hogy a lakóingatlanok piaca annak ellenére vonzó a befektetők között, hogy igen összetett, folyamatait elég nehéz átlátni. A kínai ingatlanszektor felfutásán meggazdagodott fejlesztőcégek jó része is a lakóingatlan-piacon keresett a legjobban. Így például a szingapúri CapitaLand, az egyesült államokbeli Hines és az ausztrál Macquarie igen komoly nyereségre tett szert sanghaji és pekingi beruházásokon. Jelen pillanatban a legjobb lehetőségnek a nagyobb, több ütemben felépülő lakóingatlan-beruházások tűnnek, főként azok a fejlesztések, amelyeket a hazai cégek végeznek – igaz, ezeknek is lehet kockázata. A logisztikai szektor fejlődése is jó néhány beruházót csábít az ázsiai országba. A Kereskedelmi Világszervezet által alkalmazott szigorítások, valamint a nemzetközi kereskedelmi és gyártó cégek által szükségesnek tartott „just-in-time” (mindig a megfelelő mennyiségű termék álljon rendelkezésre a megfelelő időben és helyen) rendszer bevezetése miatt volt szükség a nagyobb városok mellé telepített logisztikai parkokra.

A Budapest Airport privatizációján és a metrótenderen is elindult a Hochtief

Európa harmadik legnagyobb építőipari társasága, a Hochtief még csupán nyolc hónapja van jelen Magyarországon, de máris több nagy projektbe bekapcsolódott. A cég elindult a 4-es metró és a csepeli szennyvíztisztító építésére kiírt tendereken, valamint a Budapest Airport privatizációján.

A Pintér Művek szállíthatja a technológiát

Újabb közbeszerzési eljárás zárult le a paksi atomerőmű kiégett kazettái átmeneti tárolója második ütemének beruházásával kapcsolatban. A tároló technológiai rendszerei tervezési, gyártási, szerelési és üzembe helyezési munkáinak elvégzésére a Pintér Műveket (PM) találta a legalkalmasabbnak a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kht. Mindez nem meglepő, hiszen a társaság már korábban is dolgozott a tárolók technológiai munkálatain, emellett ez a cég képes a speciális felkészülést igénylő munka elvégzésére – tájékoztatta lapunkat az RHK. (A tárolók építésekor, 12 évvel ezelőtt a Ganz Gépgyár végezte el ezt a munkát.) A nettó 3,6 milliárd forintra becsült munkára az Olajterv Rt. is pályázott, ám kizárták a pályázatból, az okokról nem kívánt nyilatkozni az RHK. A munka során úgynevezett betöltőfedélzetet kell létrehozni – ennek gyártását már megkezdte a PM –, erre helyezik majd rá a kamránként 450 lezárt csövet, amely a kiégett üzemanyagot tartalmazza. A második ütem során összesen öt kamrát helyeznek üzembe, amelyek öt évre elegendők az atomerőmű kiégett kazettáinak. A helyszíni szerelés a tervek szerint 2006 januárjában kezdődik majd, s az átadás ugyanezen év végére várható. Az első ütemben összesen 11 modul épült, ezek hivatottak kiváltani a korábban a Szovjetunióba visszaküldött kiégett elemek tárolását. A tárolók újabb bővítésére irányuló harmadik ütem 2009 körül kezdődhet el, amellyel összesen 33 kamra fogadhatja a kiégett kazettákat.

Indulnak az első ppp-s sportcsarnokfejlesztések

Egy csaknem ötezer fős, multifunkcionális sportcsarnok ppp (public private partnership)-konstrukcióban – magán- és állami finanszírozásban – történő megvalósítására tett közzé előzetes közbeszerzési felhívást Veszprém önkormányzata. A beruházás a Sport XXI Létesítményfejlesztési Program része, amely szerint 2006-ig minden megyében támogatja az állam egy többcélú sportcsarnok vagy fedett uszoda építését, felújítását 20 milliárd forint értékben. A magántőkéből épített és üzemeltetett csarnokok bérbevételéhez – a szolgáltatási díj egyharmad részéig – az állam 15 évig támogatást nyújt az önkormányzatoknak. Ha a gazdasági tárca e héten jóváhagyja az első ppp-csarnok, a gyöngyösi létesítésére vonatkozó közbeszerzési felhívást, akkor várhatóan szabad lesz az út a többi város számára is, és két héten belül megjelenhetnek az első közbeszerzési pályázatok – mondta lapunknak Hartmann Ferenc, Veszprém alpolgármestere. A konstrukció szerint a nyertes pályázó építheti fel a 4750 személy befogadására alkalmas veszprémi, 10,3 ezer négyzetméter nettó alapterületű sportcsarnokot, s azt 15 évig üzemeltetheti. (Ez lesz a több mint ötezer fős budapesti Aréna és a debreceni Főnix után a harmadik legnagyobb befogadóképességű magyarországi sportcsarnok.) A futamidő 72 százalékában az önkormányzat, illetve az állam vásárolhatja meg a szolgáltatást, a fennmaradó időt pedig a nyertes pályázó szabadon értékesítheti. Veszprémnek egy korábbi kormánydöntés értelmében másfél évtized alatt 747 millió forint támogatást ad az állam a szolgáltatásokért. A közeljövőben ír alá egy háromoldalú megállapodást a város polgármestere, a veszprémi egyetem rektora és Magyar Bálint oktatási miniszter a csarnok bérléséről – tette hozzá Hartmann. Eszerint az egyetem hallgatói évente 320 órát tartózkodhatnak a csarnokban, s a bérlethez az oktatási tárca mintegy 300 millió forintot biztosít az egyetem számára.

Megkapta az elvi engedélyt az atomerőmű

A Paksi Atomerőmű Rt. a napokban kapta meg azon elvi átalakítási engedélyt a hatóságoktól, amely jóváhagyja a kettes blokk egyes aknája helyreállításának legfontosabb lépéseit, módszereit és feltételeit – többek között erről is beszélt tegnap Kovács József, a társaság vezérigazgatója. A cég az első félévben 6,419 ezer gigawattórányi villamos energiát állított elő, 69 gigawattórával többet a tervezettnél. Az atomerőmű egész évre tervezett termelése 13 ezer gigawattóra körül alakul, s a villamos energiából származó árbevétel meghaladja a 105 milliárd forintot, ebből 52,5 milliárdot már teljesített is a cég – közölte Kovács. Az adózás előtti eredmény – szintén a tervek szerint – 1,5 milliárd forint körül várható. A vezérigazgató elmondása szerint a sérült aknából kikerülő üzemanyagot öt évig tárolják majd erre a célra kialakított tárolókban, s ezek után kerülhet át az átmeneti tárolókba. Azt, hogy a kiemelési munkát mikor kezdik el, egyelőre nem tudni, az viszont biztos, hogy ekkor a kettes blokkot mindenképpen leállítják.

Minimális bérfelzárkózás

Dinamikusan növekedhet a következő öt évben a minimálbér összege, a kormány tervei szerint 2009-re már 100 ezer forint lenne a teljes munkaidőben adható legalacsonyabb bér. Jövő évtől ráadásul a jelenlegi egy helyett három kategóriára osztják a munkavállalókat: más minimálbért kapnak az alap-, a közép- és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők. Számításaiban a kormány a középső értéket veszi alapul, így a tervek szerint az idei 57 ezer forintról 2006-ban 70 ezer forintra emelkedik a minimálbér. Ennél nagyobb ugrás csak 2001-ben volt, akkor az előző évi 25 500 forintról emelte a Fidesz-kormány 40 ezerre a legkisebb bér összegét. Abban a ciklusban összesen 27 500 forinttal nőtt a minimálbér, a mostani ciklusban 20 ezer forinttal emelkedhet. Ha valóra válnak a szocialista-szabaddemokrata kormány elképzelései, az évtized végére az átlagbér és a minimálbér közti olló csukódhat: míg most az átlagbér 36-37 százalékát teszi ki a minimálbér, addig 2009-re 52 százalékra javulhat az arány. Az akkori átlagbér összegét az szja-táblában tervezett változásokból lehet visszaszámolni: abban az évben már nem esik a felső kulcs alá az átlagjövedelem egyetlen forintja sem, a sávhatár pedig 2,3 millió forintnál lesz. (Számításunkban 191,6 ezer forint, vagyis a lehetséges legmagasabb összeg szerepelt.) Jól mutatja a minimálbér felzárkózását, hogy míg az átlagbér a következő öt évben 22,4 százalékkal emelkedhet, addig a minimálbér esetében 47 százalékos növekedéssel lehet számolni. A vállalkozásoknak ez egyértelműen költségnövekedést jelent, még azzal együtt is, hogy időközben többször is csökken a tb-járulék: először 2007-ben 3, majd 2009-ben újabb 2 százalékponttal. Vagyis az ötéves program végére a munkaadót 28,5 százalékos járulék terheli majd, míg a munkavállalónál nem változik a 13,5 százalékos járulékmérték (a megismert tervek alapján). A munkaadók a járulékcsökkentéssel együtt is növekvő járulékteherrel lesznek kénytelenek szembenézni, mert a mostani 19 ezer forinttal szemben a program végére 28,5 ezer forint járulékot kell fizetniük a minimálbéren alkalmazottak után (igaz, jövő novembertől megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás). A munkavállalóknak a jelenlegi 7695 forint helyett 13 500 forinttal kell hozzájárulniuk a biztosítási rendszerhez, az ő oldalukon viszont az szja-sávhatár emelése megtakarítást eredményez. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) adatai szerint a kis- és középvállalkozói (kkv) kör jelentős részét – az első időszakban mindenképpen – hátrányosan érinti a minimálbér tervezett emelése – mondta lapunknak Vadász György, a szervezet általános alelnöke. Az összes foglalkoztatott mintegy kétharmadát adó kkv-szektorban, főleg az építő- és könnyűipari, valamint a kereskedelmi és vendéglátó-ipari cégeknél a dolgozók csaknem 60 százaléka minimálbérre van bejelentve. (Vadász szerint egyébként jelenleg az országban mintegy 1,5 millióan dolgoznak minimálbérért.) Ezek a cégek elsősorban a magas bérterhek miatt választják ezt a megoldást, s a tervezett emelés tovább nehezíti helyzetüket. Éppen ezért elhibázottnak tartja a BKIK a mostani minimálbér-emelést, amelyről előzetesen nem egyeztetett az érdek-képviseleti szervezetekkel a kormány. A szervezet szerint inkább a foglalkoztatás feltételrendszerén kellene javítani és utána sort keríteni a minimálbér emelésére. Bár az adóváltoztatási javaslatokban néhány év múlva csökkenő bérterheket helyeztek kilátásba, ami távlatilag vonzó, de a köztes időszakban sok kkv tönkremenetelével kell számolni, ha a cégek vezetői rákényszerülnek a magasabb minimálbérek és az azokat terhelő adók kifizetésére. Az építőanyag-iparban vélhetően nem hozna túl sok változást a minimálbér-emelés. Az iparág ugyanis jellemzően erős technológiai háttérrel rendelkezik, ahol ugyan magasabb végzettségű (ezért magasabb minimálbérre jogosult) munkaerő dolgozik, ám mennyiségében kevesebben, mint a kevésbé jól felszerelt üzemekben – közölte lapunkkal Bodnár György, a Magyar Téglás Szövetség elnöke –, ahol ráadásul az alacsonyabb végzettségű munkaerőt foglalkoztatják. Így nyitott kérdés, hogy a cégek beépítik-e áraikba a bérnövekedést, kockáztatva ezzel a csökkenő keresletet vagy elbocsátják a munkásokat, netán egy-egy kisebb üzemet be is zárnak. Lapunk megkeresésére mind a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, mind pedig az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége úgy nyilatkozott, hogy jelenleg is folynak a konzultációk ez ügyben, eredmény nyár végére várható. Egyelőre a kiskereskedelmi ágazatban is számolgatják, mekkora terhet ró rájuk a minimálbér növekedése. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a kereskedelemi vállalkozások számára legfeljebb csak idézőjelesen lehet kedvezőtlen a minimálbér növekedése, hiszen a megnövekedett költségek mellett növekvő forgalomra számíthatnak. Legalábbis az utolsó, hasonló nagyságú bérkiáramlásnál ez történt. Ha a forgalom nem növekszik megfelelően, a kisvállalkozások nehéz helyzetbe kerülhetnek. A nagyok ebből a szempontból rugalmasabbak, hiszen képesek kihelyezni a munkaerejüket, a szolgáltatásaikat, mint például a Tesco, amely éppen a polcrendezést outsourcingolja (NAPI Gazdaság, 2005. július 4., 5. oldal). Mindent összevetve Vámos György optimista a minimálbér-növekedést illetően, azt azonban hozzátette: a legutóbbi hasonló intézkedésnél még nem voltak evás vállalkozások, most azonban sokakat érint ez a fajta adózási rendszer. A csaknem 26 ezer vállalkozás érdekképviseletét ellátó Nyomda- és Papíripari Szakmai Szövetséghez tartozó cégek legnagyobb részét nem érinti a tervezett minimálbér-emelés, hiszen a tavalyi adatok szerint ebben a szektorban 130 ezer forint a bruttó átlagbér – mondta lapunknak Peller Katalin, a szövetség főtitkára. Ráadásul a nagy – köztük főleg a fővárosi – nyomdákban 180-190 ezer forintos alapkereset a jellemző, aminek leginkább az a magyarázata, hogy az e területen használt berendezéseket képzett szakemberek működtetik. Peller ismeretei szerint inkább a kisebb nyomdákat érintheti hátrányosan a minimálbér-emelés, s bár ezek száma, aránya nem túl nagy, mégis lehet attól tartani, hogy e kötelezettség néhányat inkább a szürkegazdaság irányába fog terelni.