Új kor hajnala jöhet el a magyar minőségi pálinkák piacát tekintve, de erre még legalább öt évet várni kell – vélekedett Szicsek János, a Magyar Pálinka Háza alapítója. Mindehhez persze több állomáson keresztül jutott, illetve jut el a hazai pálinka. Az első nagy megmérettetés 2002 júliusában következett el, ezen időponttól kezdve ugyanis törvényi rendelet óvja a kizárólag gyümölcspárlatot jelentő „pálinka” nevet. A szeszfőzdék nagyjából azon az útvonalon haladnak, amelyen a borászatok már végigmentek, de míg utóbbiakból 1-2 ezer, addig előbbiekből alig 350 található ma Magyarországon. A magyarországi cégeknek meg kell találniuk a saját piacaikat, s nem utolsósorban – mint a boroknál – főleg névhez kötődő márkaneveket kell kitalálniuk. Ezen az úton már elindultak a gyártó cégek, és a komolyabb sikerek vélhetően már a közeljövőben jelentkeznek – reméli Szicsek.
Arra a kérdésre egyelőre nehéz választ adni, hogy az elkövetkezendő időszakban a „pálinkareform” mit hozhat a termelés volumenét, illetve az exportot tekintve. Az azonban biztos, hogy a csúcspontján a magyar termelés meghaladta a 20 millió hektoliter fokot, ami mára 3–6 millióra csökkent, ezen belül pedig az export alig 130 ezer litert tett ki két évvel ezelőtt. A piachódítás ugyanakkor nem könnyű, hiszen amíg a vodkát vagy a whiskyt Oroszországtól Amerikáig ugyanúgy nevezik, addig a pálinkának nincs meg ez az előnye, nem beszélve arról, hogy az említett italokat több száz éve gyártják a világ számos pontján. Éppen ezért a magyar termelők a piacépítés elején vannak, ám a termékek ismertsége egyre nagyobb, a Magyar Pálinka Házának termékei például már bejárták Tokiót, Londont és Veronát. Szicsek szerint a pálinka újra divat lett, ezt bizonyítja, hogy cégét gyakran hívják meg azért rendezvényekre, hogy az általa gyártott italt megismerjék.
Bakonyi Attila