Minimális bérfelzárkózás

Dinamikusan növekedhet a következő öt évben a minimálbér összege, a kormány tervei szerint 2009-re már 100 ezer forint lenne a teljes munkaidőben adható legalacsonyabb bér. Jövő évtől ráadásul a jelenlegi egy helyett három kategóriára osztják a munkavállalókat: más minimálbért kapnak az alap-, a közép- és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők.
Számításaiban a kormány a középső értéket veszi alapul, így a tervek szerint az idei 57 ezer forintról 2006-ban 70 ezer forintra emelkedik a minimálbér. Ennél nagyobb ugrás csak 2001-ben volt, akkor az előző évi 25 500 forintról emelte a Fidesz-kormány 40 ezerre a legkisebb bér összegét. Abban a ciklusban összesen 27 500 forinttal nőtt a minimálbér, a mostani ciklusban 20 ezer forinttal emelkedhet.
Ha valóra válnak a szocialista-szabaddemokrata kormány elképzelései, az évtized végére az átlagbér és a minimálbér közti olló csukódhat: míg most az átlagbér 36-37 százalékát teszi ki a minimálbér, addig 2009-re 52 százalékra javulhat az arány. Az akkori átlagbér összegét az szja-táblában tervezett változásokból lehet visszaszámolni: abban az évben már nem esik a felső kulcs alá az átlagjövedelem egyetlen forintja sem, a sávhatár pedig 2,3 millió forintnál lesz. (Számításunkban 191,6 ezer forint, vagyis a lehetséges legmagasabb összeg szerepelt.)
Jól mutatja a minimálbér felzárkózását, hogy míg az átlagbér a következő öt évben 22,4 százalékkal emelkedhet, addig a minimálbér esetében 47 százalékos növekedéssel lehet számolni. A vállalkozásoknak ez egyértelműen költségnövekedést jelent, még azzal együtt is, hogy időközben többször is csökken a tb-járulék: először 2007-ben 3, majd 2009-ben újabb 2 százalékponttal. Vagyis az ötéves program végére a munkaadót 28,5 százalékos járulék terheli majd, míg a munkavállalónál nem változik a 13,5 százalékos járulékmérték (a megismert tervek alapján). A munkaadók a járulékcsökkentéssel együtt is növekvő járulékteherrel lesznek kénytelenek szembenézni, mert a mostani 19 ezer forinttal szemben a program végére 28,5 ezer forint járulékot kell fizetniük a minimálbéren alkalmazottak után (igaz, jövő novembertől megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás). A munkavállalóknak a jelenlegi 7695 forint helyett 13 500 forinttal kell hozzájárulniuk a biztosítási rendszerhez, az ő oldalukon viszont az szja-sávhatár emelése megtakarítást eredményez.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) adatai szerint a kis- és középvállalkozói (kkv) kör jelentős részét – az első időszakban mindenképpen – hátrányosan érinti a minimálbér tervezett emelése – mondta lapunknak Vadász György, a szervezet általános alelnöke. Az összes foglalkoztatott mintegy kétharmadát adó kkv-szektorban, főleg az építő- és könnyűipari, valamint a kereskedelmi és vendéglátó-ipari cégeknél a dolgozók csaknem 60 százaléka minimálbérre van bejelentve. (Vadász szerint egyébként jelenleg az országban mintegy 1,5 millióan dolgoznak minimálbérért.) Ezek a cégek elsősorban a magas bérterhek miatt választják ezt a megoldást, s a tervezett emelés tovább nehezíti helyzetüket. Éppen ezért elhibázottnak tartja a BKIK a mostani minimálbér-emelést, amelyről előzetesen nem egyeztetett az érdek-képviseleti szervezetekkel a kormány. A szervezet szerint inkább a foglalkoztatás feltételrendszerén kellene javítani és utána sort keríteni a minimálbér emelésére. Bár az adóváltoztatási javaslatokban néhány év múlva csökkenő bérterheket helyeztek kilátásba, ami távlatilag vonzó, de a köztes időszakban sok kkv tönkremenetelével kell számolni, ha a cégek vezetői rákényszerülnek a magasabb minimálbérek és az azokat terhelő adók kifizetésére.
Az építőanyag-iparban vélhetően nem hozna túl sok változást a minimálbér-emelés. Az iparág ugyanis jellemzően erős technológiai háttérrel rendelkezik, ahol ugyan magasabb végzettségű (ezért magasabb minimálbérre jogosult) munkaerő dolgozik, ám mennyiségében kevesebben, mint a kevésbé jól felszerelt üzemekben – közölte lapunkkal Bodnár György, a Magyar Téglás Szövetség elnöke –, ahol ráadásul az alacsonyabb végzettségű munkaerőt foglalkoztatják. Így nyitott kérdés, hogy a cégek beépítik-e áraikba a bérnövekedést, kockáztatva ezzel a csökkenő keresletet vagy elbocsátják a munkásokat, netán egy-egy kisebb üzemet be is zárnak. Lapunk megkeresésére mind a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, mind pedig az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége úgy nyilatkozott, hogy jelenleg is folynak a konzultációk ez ügyben, eredmény nyár végére várható.
Egyelőre a kiskereskedelmi ágazatban is számolgatják, mekkora terhet ró rájuk a minimálbér növekedése. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a kereskedelemi vállalkozások számára legfeljebb csak idézőjelesen lehet kedvezőtlen a minimálbér növekedése, hiszen a megnövekedett költségek mellett növekvő forgalomra számíthatnak. Legalábbis az utolsó, hasonló nagyságú bérkiáramlásnál ez történt. Ha a forgalom nem növekszik megfelelően, a kisvállalkozások nehéz helyzetbe kerülhetnek. A nagyok ebből a szempontból rugalmasabbak, hiszen képesek kihelyezni a munkaerejüket, a szolgáltatásaikat, mint például a Tesco, amely éppen a polcrendezést outsourcingolja (NAPI Gazdaság, 2005. július 4., 5. oldal). Mindent összevetve Vámos György optimista a minimálbér-növekedést illetően, azt azonban hozzátette: a legutóbbi hasonló intézkedésnél még nem voltak evás vállalkozások, most azonban sokakat érint ez a fajta adózási rendszer.
A csaknem 26 ezer vállalkozás érdekképviseletét ellátó Nyomda- és Papíripari Szakmai Szövetséghez tartozó cégek legnagyobb részét nem érinti a tervezett minimálbér-emelés, hiszen a tavalyi adatok szerint ebben a szektorban 130 ezer forint a bruttó átlagbér – mondta lapunknak Peller Katalin, a szövetség főtitkára. Ráadásul a nagy – köztük főleg a fővárosi – nyomdákban 180-190 ezer forintos alapkereset a jellemző, aminek leginkább az a magyarázata, hogy az e területen használt berendezéseket képzett szakemberek működtetik. Peller ismeretei szerint inkább a kisebb nyomdákat érintheti hátrányosan a minimálbér-emelés, s bár ezek száma, aránya nem túl nagy, mégis lehet attól tartani, hogy e kötelezettség néhányat inkább a szürkegazdaság irányába fog terelni.