B. Judit Varga

Túltartalékoltak a hazai bankok

A bankrendszer forintlikviditása a tranzakciók alapján közel 515 milliárddal nőtt. Ehhez leginkább a központi kormányzat betéteinek megugrása járult hozzá, de szép summákkal gyarapodtak az egynapos betétek és a kéthetes MNB-kötvény is. A havi átlagállományok növekedése is egyértelmű, de a számok a jegybanki instrumentumok közül az egynapos betétek fellendülése mellett a kéthetes kötvény mérséklődését jelzik. A MNB szerint a likviditás bővülését a havi átlagos jegybanki forint−euró devizacsere állomány nagyobb mértékű csökkenése magyarázta. A túltartalékolás mértéke azonban meglepő módon közel ötszöröse lett a szokásosnak. A tartalékkötelezettséget a hitelintézetek úgy teljesítik, hogy a jegybanknál vezetett elszámolási számlájukon kötelezettségüknek megfelelő átlagos számlaállományt tartanak fenn. Általában elég pontosan számolnak, nagyobb eltérések eddig szinte csak a jelentősebb változások hatására voltak. Az MNB hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a túltartalékolás 4,8 milliárd forintos mértéke továbbra is elenyésző a közel 440 milliárd forintos tartalékkötelezettséghez képest.

Rákgyógyszerek: életveszélyes lehet az átsorolás

A gyógyszertámogatási rendszer átalakítására kidolgozott javaslat egyik pontja szerint az onkológiai készítményekhez a betegek jövőre már csak a kórházakban juthatnának hozzá. Az intézmények anyagi helyzete viszont az ellátást kétségessé teheti.

Elszámították magukat a hazai bankok

A bankrendszer forint likviditása a tranzakciók alapján közel 515 milliárd forinttal nőtt. Ehhez leginkább a központi kormányzat betéteinek megugrása járult hozzá, de szép summákkal gyarapodtak az egynapos betétek és a kéthetes MNB-kötvény is.

Bankszektor: lassan minden kiderül

Ezen a héten a legfajsúlyosabb piaci szereplők tavalyi teljesítményét már szinte teljeskörűen össze lehet majd hasonlítani. Az eddig jelentett bankok számításaink szerint a piac majdnem 90 százalékát adják, szerdán pedig megismerhetjük a Raiffeisen számait is. A további elemzéssel azért nem várjuk meg ezt az időpontot, mert az előző összeállításunkból (Napi Gazdaság, 2011. április 5.) sajnálatos módon kimaradt a K&H Bank. Ezeket az adatokat figyelembe véve pedig jelentős a változás. Az MKB-t ugyanis nemcsak az Erstének, hanem a K&H-nak is sikerült megelőznie. Sőt a bank mostanra magabiztosan vezet az MKB előtt (2009-ben hajszálnyi volt a lemaradása) A K&H tehát azon nagyon kevés szereplők közé tartozik, amelyek sikert értek el 2010-ben is. A hitelintézet sajnos további terveiről nem szokott nyilatkozni, így nem tudjuk, mire fokuszálhatnak, illetve várható-e valamilyen üzletpolitikai váltás. A várható aktivitásával kapcsolatban viszont továbbra is sokatmondónak tartjuk, hogy a KBC Bank március 24-én a magyar hitelintézet tőkéjének közel 67,3 milliárd forintos emelését határozta el. A K&H alaptőkéje így mintegy 141 milliárd forintra emelkedik.

Önként fizetnének a gyógyszercégek

A Magyosz szerint a gyógyszergyártók önként fizetnének 25 milliárd forint többlet válságadót, amennyiben az összeget az orvosok és szakápolók bérének rendezésére fordítanák.

Kiürült a magatartási kódex

A felügyelet első fogyasztóvédelmi jelentésében tételesen vizsgálja a különböző pénzügyi termékeknél fellelhető gondokat, több ízben némiképp vészjóslóan utalva arra, hogy amennyiben az intézmények nem oldják meg saját hatáskörben ezeket, a változást jogszabályokkal kényszeríttetik ki.

Biztosítható az önrész

Valószínűleg már nagyon kevesen emlékeznek arra, hogy a casco biztosítások egykor szinte teljesen önrész nélkül, sőt értékkövetéssel (káreseménynél ilyenkor a használt autónál is az újat térítették) is köttettek. Az utóbbi időben ezzel ellenkező folyamat indult meg: az autósok a csekélyebb díj érdekében egyre jelentősebb önrészt hajlandóak vállalni. A Genertel a kötelező felelősségbiztosítást kiegészítő minicasco után megjelent a önrész cascóval is. Évi néhány ezer forint díj ellenében bármilyen biztosító teljes körű cascója mellé köthető, fedezetet annak töréskárra megállapított fix önrészére kínál − akár 500 ezer forint összegig. Felméréseink szerint az autósok leginkább a kárkifizetést megelőző kárrendezési procedúrától tartanak, ezért az önrész cascóval egy olyan megoldást dolgoztunk ki, amely a teljes körű casco biztosítójának kárrendezését követően automatikusan, külön vizsgálat nélkül téríti az önrész összegét − hangsúlyozta Sebestyén László, a direktbiztosító értékesítési igazgatója.

Kockázatosak az utalványok

A legújabb MNB-szemlében a szerzők megvizsgálják a devizatartalék-tartás aktuális dilemmáit, a magyar kamatswappiacot, a \"helyi pénznek\" nevezett utalványokat és a nyugdíjrendszer változásának középtávú fiskális hatásait. A négy tanulmány közül a legnagyobb figyelmet az utalványokkal kapcsolatos váltotta ki. A soproni kékfrank ötletgazdái a kockázatokkal kapcsolatos megállapításokat durva, igaztalan kommunikációs támadásnak minősítették. Az elemzésből pedig nyilvánvaló, hogy a figyelmeztetés elsősorban nem az elhanyagolható nagyságrendű kékfrankos (ez a számtalan kezdeményezés − ilyen a rábaközi tallér, a pécsi korona, a debreceni fantallér, a veszprémi korona − közül az MNB szerint az egyetlen működő) miatt született. A helyi pénzek elterjedését a magas tranzakciós költségek és a várt hatások elmaradása miatt a szerzők nem is tartják valószínűnek (a nemzetközi tapasztalatok alapján sem), mint azonban megállapítják: a cafeteriautalványok esetében ezek a kockázatok akár több millió munkavállalót is érinthetnek. Ezért javasolják e terület szabályozását, hogy az utalványt kibocsátók prudens működése ne csak önkéntes legyen.

Egyre több adós helyzete válhat kilátástalanná

A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint a lakossági hitelek lejárt állománya közel 20 százalékkal emelkedett 2010 második felében, miközben a lakosság forintban kifejezett tartozásállománya enyhén csökkent. A jelzálog fedezetű hitelek esetében a lejárt állomány növekedése 42 százalék volt a teljes hitelállomány változatlansága mellett. Ráadásul jelentős további kockázatot hordoz az állomány késedelem szerinti összetételének további romlása. A bankok 2010-ben a második félévben az első félévi 110,9 ezer után összesen mintegy 128 ezer lakossági hitelszerződést tárgyaltak újra, ebből 36 ezer esetben a lakás volt a tét. Előrejelzések szerint 2011 végére a jelzáloghitel-állomány 10 százaléka is átstrukturált hitellé válhat.A PSZÁF szerint még mindig nagyon sok olyan hitel van a piacon, amelyet autóvásárlásra, eredetileg 10-12 éves futamidővel vettek fel (tavaly félév óta már csak 84 hónap lehet a maximális futamidő). A gépjárművek progresszív értékcsökkenése következtében az ilyen kölcsönöknél az adós fizetési problémája esetén a visszavett gépjármű értékesítéséből származó bevétel nem fedezi a teljes tartozást, így a jármű elvesztésén felül az ügyfeleknek a fennmaradó összeget is ki kell fizetniük. A gépjárműhitelekhez kapcsolódó, felügyelethez érkezett ügyfélbeadványok jelentős számban ezzel voltak kapcsolatosak.A PSZÁF azonban az idén mindenképpen lépni akar az ellen, hogy sok gépjármű-kereskedő csak egy pénzügyi szolgáltatóval áll kapcsolatban, ezért az ügyfél számára nem áll fenn annak a lehetősége, hogy egy másik, adott esetben kedvezőbb finanszírozást biztosító konstrukciót vegyen igénybe. Problémásnak tartják továbbá azt az elterjedt és kifogásolható értékesítési eljárást is, melynek során az autókereskedés általában nem ad teljes körű tájékoztatást a gépjárműhitellel kapcsolatban a leendő adósnak. Az adós az autókereskedésben elsősorban a szóban elhangzott információk alapján köti meg az adásvételi, illetve a hitelszerződést, majd az esetek egy részében a megállapodottaknál lényegesen nagyobb fizetési kötelezettséggel szembesül.Mint hangsúlyozzák: tekintettel arra, hogy a piaci szereplők előrejelzése és várakozása alapján 2011-ben a gépjármű-finanszírozási piacon mind keresleti, mind kínálati oldalról élénkülés várható, ezekre a korábban tapasztalt fogyasztóvédelmi anomáliákra szabályozói oldalról is figyelmet kell fordítani.