Kiürült a magatartási kódex

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közzétette első fogyasztóvédelmi kockázati jelentését, amelyben elsősorban a fontos jelenségeket, piaci tendenciákat, saját tapasztalataikat mutatják be és értékelik. A felügyelet megítélése szerint az elsősorban a válság miatt bekövetkezett bizalomvesztést a hatékony fogyasztóvédelemmel lehet orvosolni. Összegzésük szerint a fogyasztóvédelem szerepe az ügyfél és a szolgáltató közötti aszimmetria miatt kap különös jelentőséget. Egyik oldalon ugyanis a szolgáltatásnyújtók rendkívüli szervezettsége, magas fokú szakmai felkészültsége, a szerződések gyakran nagy összege és hosszú lejárata, a másik oldalon pedig a lakosság pénzügyi ismereteinek hiánya, a termékek rendkívül összetett feltételrendszere és gyakran átláthatatlan költségstruktúrája, valamint a fogyasztók gyenge érdekérvényesítő képessége áll.
A jelentésben tételesen vizsgálják a különböző pénzügyi termékeknél fellelhető problémákat. Mint kifejtik: tavaly jelentős volt a szabályozás változása, főként a háztartások igen nagy számát érintő hitelezés feltételrendszerei terén. A PSZÁF nyomatékosítja, hogy szerinte a lakossági ügyfelek szempontjából túlzott kockázatot hordozó devizahitelezés jelentős visszafogása, a háztartások teherbíró képességéhez igazított eladósodás és az egyoldalú szerződésmódosítások feltételeinek további korlátozása együttesen és külön-külön is a fogyasztók számára kedvező változásokat jelentett. A problémás hitelek átütemezése, illetve kiváltása pedig a fizetési nehézségek könnyítését szolgálta. A meghozott szigorító intézkedések összességében elsősorban a lakáscélú finanszírozást tették átláthatóbbá és biztonságosabbá.
Az előírások fokozatos módosításával azonban − ismeri el a PSZÁF is − egy bonyolult, nehezen áttekinthető szabályozási környezet alakult ki, amelyben további harmonizáció szükséges a lakás- és egyéb célú fogyasztói kölcsönökre és pénzügyi lízingre vonatkozó előírások esetében. A jogszabály-módosítások a 2010. január 1-jén hatályba lépett Magatartási Kódex számos rendelkezését felülírták, kiürítették. A kódex szabályozói haszna viszont a fogyasztónak nyújtott (nem lakáscélú) kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések esetében még továbbra is fennáll. A felügyelet 2010 végén javasolta a Bankszövetségnek a kódex áttekintését, felülvizsgálatát az időközben megtörtént jogszabályváltozások tükrében. Amennyiben a kódex a hatókörébe tartozó maradék kérdés esetében már nem bizonyul kellően hatékony eszköznek, annak átmeneti és elégtelen szabályozói jellegére tekintettel − hangsúlyozzák a jelentésben − a felügyelet a fennmaradó rendelkezések jogszabályba való átültetését kezdeményezik.
A biztosítási piacon − emelik ki − a megindult önszabályozási folyamatokat (például a teljes költség mutató kialakítását) támogatják, de a szektorban számos olyan fogyasztói anomáliát és kockázatot azonosítottak, melyeket csak külön jogszabállyal lehet rendezni. Úgy látják, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál érvénybe léptetett szabályozási változások bizonyítják, hogy a verseny, az egy helyen elérhető és megismerhető termékkínálat, valamint a szolgáltatóváltási lehetőség együttesen egy jól működő, ügyfelekért versengő piacot eredményez.