Az áremelkedés üteme a várakozásainknak megfelelően alakult, csak az élelmiszerek okoztak meglepetést − mondta el lapunk érdeklődésére Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Török a továbbiakkal kapcsolatban két forgatókönyvet tart elképzelhetőnek: a termelői árak emelkedése vagy gyorsabban, vagy a korábbinál intenzívebben fejtheti ki hatását. Az első esetben a mostani megugrás \"megelőlegezte\" azt, ami áprilisban vagy májusban következett volna be, aggodalomra csak a második szcenárió adhat okot. Az Erste makroelemzője, Árokszállási Zoltán szerint igazán rossz jel az éves maginflációs mutató megugrása, de azért fenntartja, hogy jövőre továbbra is a 3 százalékos cél közelébe csökkenhet a drágulás. Török viszont már módosította előrejelzését, valószínűnek tartja, hogy az árstabilitásra 2012 vége helyett 2013 végéig kell várnunk.
Horváth István, az UniCredit vezető közgazdásza az áprilisi és augusztusi 4,6−4,8 százalékos \"dupla púp\" után a negyedik negyedévre jelentős dezinflációt vár, minek következtében az év/év index négy százalék közelébe süllyedhet szerinte. Úgy véli, ha nem lesznek drámai tőkepiaci, illetve árupiaci sokkok, akkor az index az MNB inflációs célja közelébe kerülhet.
Árokszállási kiemelte: a kamatcsökkentési várakozásokat alaposan lehűthette az inflációs adat, Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere pedig már kamatemelést is elképzelhetőnek tart. Ha a szolgáltatások tartósan drágulni kezdenek, az azt jelentheti, hogy a szektort sújtó válságadókat a cégek lassan beépítik áraikba, illetve a várakozásaikban tükröződik a drága nyersanyagok árfelhajtó hatása. Ha ez a forgatókönyv igazolódik be, akkor az MNB kényszerpályára kerülhet.
Kulcskérdés lehet, hogy a továbbiakban mennyire tudja erősebb árfolyamát megőrizni a forint. A banki elemzők szinte kivétel nélkül némi gyengülésre számítanak a közeljövőben. Az MKB vezető elemzője, Kondrát Zsolt azt gondolja, hogy a költségvetési helyzet a jelentős kockázatok ellenére is a forint mellett szól rövid távon. A legnagyobb leértékelődési kockázatnak globálisan a világgazdasági kilátások romlását, az európai adósságválság elmélyülését tartja, idehaza pedig a strukturális reform részletei és a hiány alakulása, illetve a várttól elmaradó növekedés okozhatnak negatív meglepetést.
