A bankrendszer forint likviditása a tranzakciók alapján közel 515 milliárd forinttal nőtt. Ehhez leginkább a központi kormányzat betéteinek megugrása járult hozzá, de szép summákkal gyarapodtak az egynapos betétek és a kéthetes MNB-kötvény is.
A havi átlagállományok ettől kissé eltérő képet mutatnak. A növekedés így is egyértelmű, de a számok a jegybanki instrumentumok közül az egynapos betétek fellendülése mellett a kéthetes kötvény mérséklődését jelzik. A MNB ugyanakkor hangsúlyozza: a likviditás bővülését a havi átlagos jegybanki forint/euró devizacsere állomány nagyobb mértékű csökkenése magyarázta. Az átlagmérleg egyébként a devizacsere ügyleteket (swapokat) hitel- és betétügyletek együtteseként mutatja be, és nem a statisztikai fogalmaknak, előírásoknak megfelelően piaci áron, mint az a hó végi állományoknál szerepel.
Átlagállomány (mrd Ft)
| 2011. március | Havi változás | |
| Készpénz | 2321,6 | -12,8 |
| Egynapos betét | 275,6 | 136 |
| Kormányzati betét | 1231,7 | 147,7 |
| Kéthetes MNB-kötvény* | 3447,8 | -32 |
| Swap | 221,4 | -116,5 |
*belföldieknél
Forrás: MNB
Meglepő módon viszont a túltartalékolás mértéke majdnem ötszöröse lett a szokásosnak. A tartalékkötelezettséget a hitelintézetek úgy teljesítik, hogy a havi periódusban a jegybanknál vezetett elszámolási számlájukon a tartalékkötelezettségüknek (amit betéteik arányában meghatározott) megfelelő átlagos számlaállományt tartanak fenn. Általában elég pontosan számolnak, nagyobb eltérések eddig szinte csak a jelentősebb változások (például a tartalékráta tavaly lehetővé tett szabadabb megválasztása) hatására voltak.
Az MNB hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a túltartalékolás 4,8 milliárd forintos mértéke továbbra is elenyésző a közel 440 milliárd forintos tartalékkötelezettséghez képest.
