B. Judit Varga

A nyugdíjpénzek az MNB statisztikát is borítják

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) becslése szerint legalább 220 milliárd forintot kaphatnak az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők, a folyamatok értékelését azonban alaposan megnehezítik a történtek.

Csúnya véget érhetnek az euróhitelek

A bankok úgy látják, hogy az euróhitelek ismételt elindítása nyomán ugyan 10-20 százalékkal csökkenhetnek a havi törlesztők, ám az erős forint miatt az átlagosnál több a kockázat.

Megindul az egyeztetés gyógyszerügyben

A kabinet konzultációt kezdett az új gyógyszer-finanszírozási rendszer  kialakításáról a gyártók és nagykereskedők képviselőivel, valamint  szakmai és betegszervezetekkel − jelentette be a kormányszóvivő. Nagy Anna csütörtöki tájékoztatóján ismét kiemelte, hogy a kormány célja úgy csökkenteni a gyógyszertámogatásra fordított összeget, hogy a betegek terhei ne növekedjenek, s azt is tudatta, hogy a kormány tartani szeretné magát a korábban megismert sarokszámokhoz (e szerint a mintegy 300 milliárd forintos gyógyszerkasszából 2013-tól 120 milliárd forintot spórolnának meg). Kifejtette, hogy a kormány a tárgyaláson világossá tette, ma nincs megfelelő ösztönzés a gyógyszerfelírás hatékonyságának növelésére, illetve hogy a jelenlegi támogatási rendszer nem áll összhangban a népegészségügyi célokkal. A tárgyalópartnerek javaslatait hétfő délutánig várják. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár már közölte, hogy az új referenciaárak meghatározása után áprilistól több mint hatszáz gyógyszer átlagosan 232 forinttal olcsóbb. Ez azonban a már régebben bevezetett szisztéma következménye.

Devizahitelesek: már elutasították a radikális tervet

A Magyar Bankszövetséghez Surányi György, a CIB vezetője, volt jegybankelnök már néhány héttel ezelőtt benyújtotta a lakossági devizahitelek kezelésére az fn.hu portálon most közzétett javaslatát − tudtuk meg több forrásból is. A szövetség azonban nem tartotta elég megalapozottnak és kivitelezhetőnek az elképzelést, ezért azt elutasította. A CIB vezérigazgatója, Thomas Spurny és Barta György vezető közgazdász által most jegyzett tanulmány gyakorlatilag megegyezik az eredeti felvetéssel.

Devizahitelesek: már elutasították a radikális tervet

A Magyar Bankszövetséghez Surányi György, a CIB vezetője, volt jegybankelnök már néhány héttel ezelőtt benyújtotta a lakossági devizahitelek kezelésére az fn.hu portálon most közzétett javaslatát - tudtuk meg több forrásból is. A szövetség azonban nem tartotta elég megalapozottnak és kivitelezhetőnek az elképzelést, ezért azt elutasította.

Nem csodafegyver az euró

A Nemzetgazdasági Minisztérium néhány nappal ezelőtt jelezte: elképzelhetőnek tartja az euróhitelezés óvatos újraindítását (Napi Gazdaság, 2011. április 4.). Az Erste szakértője − aki a többi kereskedelmi banknál vallott véleményhez hasonlóan tulajdonképpen üdvözölné a lépést − úgy látja, hogy az euróhitelek ismételt elindítása a jelenlegi viszonylag erős forint idején az átlagosnál nagyobb kockázatot hordozhat. A forint nem kizárható gyengülése ugyanis ismét a jól ismert, de nem vágyott havi törlesztőrészlet-emelkedéssel járna. Ráadásul általános vélekedés szerint az ECB még csak a kamatemelési folyamat elején tart. A monetáris szigorítást pedig nyilvánvalóan a banki ügyfélkamatok is követnék.

A magyarok harmada többet költ kereseténél

Csaknem minden tizedik magyar a \"párnacihában\" tartja megtakarításait, azoknak az aránya pedig, akiknek az elmúlt egy évben jövedelme nem fedezte kiadásait, eléri a 36 százalékot − derült ki a jegybank által végzett, a lakosság pénzügyi ismereteit felmérő kutatásból. A romló anyagi helyzetre 67 százalék reagált kiadása csökkentésével (ez tükröződhetett vissza a lanyha kiskereskedelmi forgalomban), 17 százalék viszont a számlákat késedelmesen tudta csak fizetni.

Elképesztő adat jött: Magyarország harmada került nehéz helyzetbe

Majdnem minden tizedik magyar a „párnacihában” tartja megtakarításait, 36 százalék pedig azoknak az aránya, akiknek az elmúlt egy évben jövedelme nem fedezte kiadásait – derült ki a jegybank tájékoztatóján.

Még folyik a harc a fővárosi kórházak körül

Ismét visszavonta a kórház-átszervezési koncepciót Szentes Tamás, Budapest egészségügyért felelős főpolgármester-helyettese. A fővárosi közgyűlés így a szerkezetátalakítási javaslatot újfent nem tűzte napirendjére (ilyen fejleményre már nem először került sor). Valószínű tehát, hogy továbbra sem dőlt el, a helyhatóság kezelésében levő intézmények részben vagy teljesen − mint azt Tarlós István főpolgármester kívánatosnak tartaná − állami tulajdonba kerülnek-e. Az egészségügyért felelős államtitkár, Szócska Miklós a háttérintézmények átalakítását bemutató tájékoztatóján utalt arra, hogy a budapesti kórházaknál is megindulhat az integráció. Rövidesen eldőlhet − jelentette ki −, hogy az egészségügyi intézmények fenntartásában hogyan oszlanak meg a feladatok az állam és a helyhatóságok között (Napi Gazdaság, 2011. március 30.).Az integrációról szóló előterjesztést támogatta ugyan a fővárosi egészségügyi bizottság, de hozzáfűzték: amennyiben kormánydöntés születik a tizenkét budapesti kórház állami fenntartásba vételéről, akkor az ezt felülírja. Ebben a bizonytalan helyzetben folyik az érintett intézmények vezetői posztjára kiírt pályázatok elbírálása. Lapunk információi szerint a jövő héten kezdik a jelentkezőkkel a személyes tárgyalásokat. A főigazgatók között azonban az a hír járja, hogy talán az egyetlen Uzsoki utcai kórház kivételével már minden posztra megvan a kormányzati jelölt.A Szent Imre Kórház felújított egységeinek és új szárnyának átadásán tegnap a Napi Gazdaság érdeklődésére László Imre főigazgató elmondta: beadta pályázatát. A szakmailag elismert, munkatársai által is támogatott vezető bízik abban, hogy korábbi teljesítményét (például amit a kórház megújítása terén végzett) is figyelembe veszik. Lapunk azonban úgy tudja, posztjára összesen heten jelentkeztek. A weborvos értesülése alapján pedig a legesélyesebb a kistarcsai Flór Ferenc Kórház főigazgató-főorvosa, Bedros Róbert.B. Varga Judit