Arató János

A mobilmánia kedvez a hirdetéseknek

Olaszországban a mobiltelefon-mánia és a pénzintézeti liberalizáció következtében 13 százalékkal nőtt a reklámpiac, és idén is legalább 6 százalékos bővülés várható. Mindkét adat jóval meghaladja az európai átlagot, ám ezzel együtt is csupán a GDP 0,69 százalékát teszi ki az olaszországi hirdetési piac.

Jelentősen nőtt az Havas forgalma

Az Havas Advertising SA forgalma az egy évvel korábbihoz képest 64 százalékkal, 3,6 milliárd euróra nőtt 2000-ben, bruttó nyeresége pedig 60 százalékkal, 545,2 millió dollárra emelkedett. A francia reklámcsoport, amely az amerikai Snyder Communications tavaly szeptemberi megvásárlása nyomán a világ öt vezető hirdetési cégcsoportja közé emelkedett, ebben az évben 15-20 százalékos forgalombővítést tervez. Ennek elérését nehezíti, hogy a cég fő piacát jelentő Egyesült Államokban felemásak a reklámozás forgalmával kapcsolatos várakozások.

Évről évre emelkedik az ezüstfelhasználás

Tavaly az ezüst iránti kereslet növekedése az 1999. évi 4,9 százalékkal szemben 5,3 százaléknyi volt. Ez egyben azt is jelentette, hogy a primer, tehát bányákból kitermelt, valamint az újrahasznosított, „reciklált” fémből összeálló szűkebb kínálat és felhasználás közötti különbség 151,2 millió unciára (1 uncia=körülbelül 30 gramm) növekedett - állapítja meg az ágazat lobbiszervezete, a Silver Institute jelentése. Ez azzal magyarázható, hogy újabb és újabb felhasználási terület adódik e fehér nemesfém számára. Tavaly a keresletnövekedés motorja az ipar, s annak elektromos és elektronikai ágazata volt, amely 378 millió unciányi ezüstöt, a világtermelés 41 százalékát használt fel. A fotófilmek gyártásánál viszont egyre kevésbé van szükség ezüstre: a fotóipar globális igénye 2000-ben 1,2 százalékkal, 230,6 millió unciára zsugorodott. Az ékszer- és étkészletgyártás 281,7 millió finomunciát vett fel, három százalékkal többet, mint 1999-ben, és nőtt a kereslet a pénz- és érmeverésre szakosodott ipar részéről is. A legerőteljesebben - csaknem 13 százalékkal, 43,9 millió unciára - Kelet-Ázsia országaiban lendült fel a kereslet, összességében azonban az európai térségben volt a legnagyobb a felhasználás, amely három százalékkal, 87,5 millió unciára bővült. Az Egyesült Államokban kereken öt százalékkal, 13,7 millió unciára emelkedett az éves kereslet. A másik oldalon a bányák termelése csaknem hét százalékkal, 589,4 millió unciára bővült. Hozzájárulásuk a globális kínálathoz azonban egy évtized alatt tíz százalékkal, 62 százalékosra zsugorodott. (NAPI)

Svéd kampány a gyermekreklám ellen

Svédország 1991 óta tiltja a 12 éven aluli gyermekeket megszólító tévéreklámokat, és a többi európai országot is hasonlóan szigorú szabályok bevezetésére biztatja. A sikerben azért is bízhat, mert az Európai Unió a jövő évben vizsgálja felül az 1989-es - a nemzetközi televíziós közvetítések során a nézők minimális védettségéről szóló - törvényt, a rendes ötévenkénti revízió keretében. Svédország arra törekszik, hogy konszenzust teremtsen az uniós szabványok szigorítása terén. Az elképzelések szerint megtiltanák a reklámot harmincperces vagy annál rövidebb gyermekműsorok esetén. Valószínű, hogy az EU nem veszi át maradéktalanul a svéd rendszert, viszont részleges tilalmakat bevezet, különösen a kisgyermekeknek szóló hirdetésekre. A mostani szabályozás szerint például Görögországban tilos a fegyverek tévébeli reklámozása, Belgium flamand tartományában nem szabad a gyermekműsorokat ötpercenként vagy annál rövidebb időközönként hirdetésekkel megszakítani, Olaszországban pedig a rajzfilmek sugárzása alatt tilos a reklámozás.

A gyógyszerek ismertségét a tévé növeli leginkább

Az USA-ban a kurrens gyógyszerek ismertségét leginkább az elektronikus médiumok növelik, míg a speciális gyógyszerek forgalmára inkább az orvoslátogatás van jótékony hatással. A nyomtatott médiumokon belül a szaklapok mostohagyermekek, a gyógyszerforgalmazók reklámbüdzséjük alig 5 százalékát költik e médiumban reklámra.

Ellentmondások az Európai Unió energiastratégiájában

Míg Washington új energiapolitikai stratégiájában a kínálat növelésére helyezi a hangsúlyt, az Európai Unió (EU) brüsszeli bizottságának elnöke fékezni kívánja a fosszilis energiaforrások felhasználását, annak erősen környezetszennyező és üvegházhatást növelő volta miatt. A bizottság egyes tagjainak véleménye szerint azonban ennek következményeként veszélybe kerülhet az EU energiaellátásának biztonsága, illetve növekedne importfüggősége.

Nem a malacnál kezdődik az infláció

Akár igaz is lehetne, hogy a sertéshús exporttámogatásának megvonása leszorítja a belföldi árakat és ezáltal az inflációt. Csakhogy az ár az állomány nagyságától és a takarmányok árától is függ, arról nem is beszélve, hogy egy ilyen lépés lerombolja a kiviteli támogatás év eleji késlekedése miatt máris megtépázott exportpiacokat. Megítélésünk szerint a feldolgozók - ezúttal - némi joggal kiáltanak szubvencióért. A sertéshús exportszubvenciójának lefaragását támogatók érvelése - amely szerint a félmilliós sertéshiányért a jelenlegi szubvenció felelős - sántít. A jelenlegi helyzetért sokkal inkább az élőállat-kivitelre adott korábbi támogatás és a jelenlegi tartási feltételek felelősek. Az előbbi ellen éppen a most támogatást követelő feldolgozók ágáltak leginkább, hiszen elemi érdekük, hogy az állat ne „szőrben-bőrben” hagyja el az országot, hanem minél magasabb szinten feldolgozva. A takarmánygabona februárban újraindult exportjáért ugyancsak nem a húsfeldolgozók a felelősek, hanem a takarmány- és húsárak összefüggéseit semmibe vevő tárcavezetés. Az aratás után a takarmányárak lemennek, ám ez csak akkor okoz csökkenést a húsárakban, ha a tenyésztők bíznak a későbbi magas felvásárlási árakban, és gőzerővel hizlalni kezdik a malacokat. Márpedig ez részben a feldolgozott termékek exporttámogatásának függvénye; ha nincs külpiac, nincs nagy kereslet sem. Az infláció leszorítását nem a sertéshús exporttámogatásának megszüntetésével kell kezdeni. Hiba lenne a szubvenció megvonásával „büntetni” a sertéságazatot azért, hogy egy korábbi viszonylagos egyensúly megbontása miatt egekbe szöktek a sertésárak. Most a tenyésztési kedv erősítésével, a kocákkal kellene foglalkozni. Hogy legyen nekünk malacunk. László Levente

Expanziós kényszerben a Maritim Hotels

A Maritim Hotels új piacok meghódítása érdekében külföldön terjeszkedne. A Bad Salzuflenben székelő Maritim Hotelgesellschaft szóvivője a Handelsblattnak elmondta, minden európai nagyváros szóba jöhet a szállodaépítési terveknél.

A globális energiaellátáson belül nő a földgáz részesedése

A globális energiatermelés döntő részét az elkövetkező években is a kőolaj, a földgáz és a szén fogja biztosítani. Ugyanakkor bizonytalan, hogy a három fosszilis energiahordozó rangsora hogyan alakul majd. Az mindenesetre előre jelezhető, hogy a földgáz jelentősége fokozatosan növekedni fog - vélekedtek a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) képviselői a Handelsblatt minapi düsseldorfi energiapiaci kongresszusán. Két évtizeden belül a legszűkebben értelmezett olaj- és gázkészletek is messze lesznek a kiapadástól, még akkor is, ha a világ energiafogyasztása 2020-ig erőteljes, évi kétszázalékos ütemben bővül, a hatalmasnak mondható szénforrásokról nem is beszélve. A három fosszilis energiahordozó az említett időszak végén a világ energiaigényének mintegy kilencven százalékát elégíti majd ki. Ezen belül az olaj kereken negyvenszázalékos részaránnyal vélhetően megmarad az élen, miközben a legnagyobb mértékben a földgáz felhasználása növekszik majd (NAPI Gazdaság, 2002. május 11., 13. oldal). Sőt, egyesek azt sem tartják kizártnak, hogy a jelentősége nagyobb lesz, mint a kőolajé. Mindezekkel együtt a kőolaj továbbra is az iránymutató szerepét tölti majd be az energiapiacokon - különösen szoros lesz a kapcsolat az olaj- és a gázárak között. Több, főként német szakember azonban úgy gondolja, hogy egyes területeken - mint például az áramtermelésben - a szén nem veszít jelentőségéből, s meghatározó szerepe a vizsgált időszak végére is megmarad. (Handelsblatt)