Tavaly az ezüst iránti kereslet növekedése az 1999. évi 4,9 százalékkal szemben 5,3 százaléknyi volt. Ez egyben azt is jelentette, hogy a primer, tehát bányákból kitermelt, valamint az újrahasznosított, „reciklált” fémből összeálló szűkebb kínálat és felhasználás közötti különbség 151,2 millió unciára (1 uncia=körülbelül 30 gramm) növekedett - állapítja meg az ágazat lobbiszervezete, a Silver Institute jelentése.
Ez azzal magyarázható, hogy újabb és újabb felhasználási terület adódik e fehér nemesfém számára. Tavaly a keresletnövekedés motorja az ipar, s annak elektromos és elektronikai ágazata volt, amely 378 millió unciányi ezüstöt, a világtermelés 41 százalékát használt fel. A fotófilmek gyártásánál viszont egyre kevésbé van szükség ezüstre: a fotóipar globális igénye 2000-ben 1,2 százalékkal, 230,6 millió unciára zsugorodott.
Az ékszer- és étkészletgyártás 281,7 millió finomunciát vett fel, három százalékkal többet, mint 1999-ben, és nőtt a kereslet a pénz- és érmeverésre szakosodott ipar részéről is.
A legerőteljesebben - csaknem 13 százalékkal, 43,9 millió unciára - Kelet-Ázsia országaiban lendült fel a kereslet, összességében azonban az európai térségben volt a legnagyobb a felhasználás, amely három százalékkal, 87,5 millió unciára bővült. Az Egyesült Államokban kereken öt százalékkal, 13,7 millió unciára emelkedett az éves kereslet.
A másik oldalon a bányák termelése csaknem hét százalékkal, 589,4 millió unciára bővült. Hozzájárulásuk a globális kínálathoz azonban egy évtized alatt tíz százalékkal, 62 százalékosra zsugorodott.
(NAPI)
Arató János