BUX 131773.44 -0,21 %
OTP 40710 -0,9 %
header

Ádám Zsigmond

05.
25.
23:59

Kockázatos lenne megint kamatot emelni?

Komoly meglepetést okozott a piacon a forint hirtelen erősödése. Pár hete még szinte mindenki stabil vagy gyengülő forintot jósolt, ma pedig már egyre többen beszélnek arról, hogy a sáveltörlésnek most látszik majd meg a jelentősége, nevezetesen a forint könnyedén át tudja törni (természetesen az erős oldalon) a volt sávszélt. A piaci jósok trendextrapoláló magatartása persze egyfajta papírformaként is felfogható, mert mindig merészebb és kockázatosabb dolog trendfordulót jósolni, mint az aktuális trend folytatódását. Utóbbihoz ugyanis rendszerint nem kell semminek történnie, s ha ez a feltétel teljesül, legfeljebb a folyamat megállására (stagnálásra) vagy egy gyengébb korrekcióra lehet számítani. A trendfordulóhoz azonban valami esemény kell, legyen az fundamentális (makrogazdasági) vagy technikai jellegű (például stop-loss szintek elérése). Utóbbiról még csak-csak alkothatnak reális jövőképet a piac aktív szereplői, a fundamentumok terén azonban szinte mindenki a sötétben tapogatózik. Különösen ha a fundamentumok között tartjuk számon a külföldi hatásokat, mint a jelzáloghitel-válság eseményeit, a régió, illetőleg a feltörekvő piacok általános hangulatát stb. Az elemzők többsége mindenesetre kamatemelést vár (Napi, 2008. május 23., 6. o.). A forint jelenlegi és jövőbeli helyzete egyébként szoros összefüggésben áll a jegybank kamatpolitikájával, s ez a tény ugyancsak beletesz egy csavart a jóslásba. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a forint erejének egyik fő oka a magas kamatszint. Tény az is, hogy némi további kamatemelést beárazott az állampapírpiac. Ráadásul már kétszer egymás után emeltek kamatot, ezért a döntően trendextrapolációs szemléletű piaci szereplők automatikusan további emelést várnak. S mivel a kamatemelés elvben erősítő hatást kell, hogy gyakoroljon a forintra, az emelésben hívők az ebben rejlő lehetőségeket előrehozott vagy pótlólagos forintvásárlásokkal tudják kiaknázni. Nem tudhatjuk persze, ennek van-e, és ha igen, mekkora szerepe a forint hirtelen erősödésében. Azonban ez nem is releváns kérdés, hiszen az erős forint az erősség okától függetlenül visszatartó hatást gyakorol a kamatemelésen gondolkodó döntéshozókra. A forint további erősödése ellen ugyanis számos érv hozható fel - a legközismertebb talán az erős nemzeti valuta exportot fékező hatása -, ezért a hirtelen és gyors erősödés után egy kamatemelés olaj lehet a tűzre. Logikus lenne tehát, ha a mai kamatdöntés során nem történne emelés. S itt kanyarodjunk vissza az esetlegesen kamatemelési spekuláció miatt vásárolt forintokra, s máris láthatjuk, miként haraphat a kígyó a saját farkába: minél többen vesznek forintot kamatemelésre spekulálva, annál erősebb lesz a forint, és minél erősebb a forint, annál jobban csökken a kamatemelés valószínűsége. A kamatemelés ellen további - talán a forint erősségénél is súlyosabb - érv, hogy észhez kellene téríteni a trendeket mindenáron extrapolálni akarókat, ráadásul most különösebb kockázat nélkül lehetne. Egy emelés ugyanis megerősítené a (most éppen kamatemelési) "sorozatok" folytatódásának híveinek gondolkodásmódját, s vélhetően azonnal újabb kamatemeléseket árazna be a piac. Ezzel pedig máris elérkeztünk egy olyan spirálhoz, amelyet később esetleg csak nagy áldozatok árán lehet megszakítani. Pedig muszáj lesz, hiszen a jelenlegi kamatszint hosszú távon való fennmaradása sok fontos célt (euróbevezetés, államadósság kordában tartása stb.) veszélyeztethet. Most tehát erős forint mellett fájdalommentesen lehetne befejezni a kamatemelést. A kamatemelési várakozások megfékezése jótékony hatást gyakorolhatna az állampapírpiacra is, ahol a beárazódások miatt irracionális magasságban vannak a hozamok. A forintárfolyammal ellentétben e piacon semmiféle optimizmusra utaló nyomot nem találunk, a forint száguldása alatt az állampapírhozamok nem változtak kedvezően. Elég egy pillantást vetni a múlt heti aukciós eredményekre: a hozamok szintje magas, és változásuk sem volt kedvező irányú. A három hónapos papír aukciós átlaghozama például 8,57 százalék volt, az ötéves kötvényé pedig jóval magasabb, 8,93 százalék. A csütörtök délutáni referenciahozamok tanúsága szerint a legmagasabb a hároméves papír hozama, 9,16 százalék.

Szerző(k):
Ádám Zsigmond