A kamatdöntés előtt eltért ugyan a szakértők véleménye abban, szükséges-e tovább emelni az alapkamatot, abban viszont egységesek voltak a várakozások, hogy lesz valamilyen mértékű emelés júniusban is. Erre lehetett ugyanis következtetni mind a jegybank eddigi magatartásából, mind pedig a kulcsemberek kommunikációjából. Ehhez képest változatlanul maradt a kamatszint. Jobban belegondolva persze világosan látható, milyen veszélyei lettek volna a további emelésnek. Egyrészt elég a forint árfolyamára gondolni, amely tartósan kikerült a volt árfolyamsávból, magyarul évek óta nem látott erős szinten volt a nemzeti valuta. Arról ugyan szintén eltérő vélekedések voltak és vannak, hogy ez jó-e. Azt aligha állította bárki is, hogy ezt a folyamatot célszerű tovább táplálni, mint ahogy azt sem, hogy az árfolyam-erősödésnek komoly fundamentális alapjai lennének.
Általában az volt a vélemény, hogy a forint ereje elsősorban a magas kamatszint vonzásának tudható be.
Az állampapírpiacot pedig egyenesen veszélyes helyzetbe sodorta a kamatemelési spirál. Újabb és újabb, összességében egyre nagyobb mértékű kamatemelési várakozások épültek be ugyanis az árakba, s minden tényleges kamatemelés szította az effajta várakozásokat. Ez pedig oda vezetett, hogy amíg nem látta a piac, hol áll majd meg a kamat, a potenciális vevők úgy érezhették, a veszteség szinte be van programozva - ezért aztán a piaci szereplők nem vagy csak óvatosan vásároltak, elhalasztották vételeiket vagy éppen eladták meglévő készleteiket. Mindez az árfolyamok zuhanásához és az elsődleges piacot (tehát a kibocsátásokat) is sújtó kereslethiányhoz vezetett.
Ezeket a káros állampapír-piaci folyamatokat állította most meg a kamatdöntés. A meglepő döntés persze bizonytalanságot hozott, hiszen innentől kezdve a közeljövőben minden lehetséges forgatókönyv elképzelhető a kamattal kapcsolatban. Ez a bizonytalanság azonban nem az optimizmus, hanem a pesszimizmus biztonságát száműzte a piacról, hiszen attól nem tartanak már a potenciális vevők, hogy nem látni az alagút végét, mert a kamat automatikusan hónapról hónapra emelkedik.
A döntés pozitív hatása mind az elsődleges, mind a másodlagos piacon látszik, előbbinél talán azért jobban, mert itt rendelkezésre állnak a mennyiségi adatok. Az elmúlt hetek vészesen gyenge (esetenként a felajánlott mennyiséget is alulmúló) ajánlati tevékenysége után most vaskos túlkereslet mutatkozott az aukcionált papírok iránt. A három hónapos diszkontkincstárjegyből például közel 136 milliárdot is el lehetett volna adni, ami több mint a duplája az előző heti keresletnek. A hozamszint pedig - ennél az ugyancsak kamatérzékeny papírnál, kamatváltozás nélkül - 17 ponttal, 8,96 százalékra csökkent, ami jól mutatja a kamatemelési várakozások hirtelen kiárazódását. Az egyéves papírból 150 milliárdra lett volna igény (az előző aukción ennek harmadára), a hozamszint pedig 9,22 százalék lett. Mivel ezek a hozamadatok még mindig jócskán meghaladják a kamat szintjét, ha a kiárazódás folytatódik - amire minden esély megvan -, további, komoly mértékű hozamcsökkenésre lehet számítani.
Igencsak meglepő hatása volt viszont a kamatdöntésnek a forint árfolyamára. A döntést követő órákban még mindenki ideges volt, s a tankönyvi igazságnak megfelelően forintgyengülésre spekulált, ami ideig-óráig - már csak az önbeteljesítő jóslatok törvényszerűségei alapján is - be is következett. A kedélyek lecsillapodásával azonban - főként a következő napokban - nemhogy gyengülés következett volna, de határozott erősödés. Olyannyira, hogy az euró már a 235 forintos szintet is megközelítette. A hét végére ugyan az árfolyam visszakorrigált, azonban a kamatdöntés előtti állapothoz képest még mindig erősebb szinten áll. A különös jelenség magyarázatra szorul(na) - az okokat azonban a szakértők is többnyire csak találgatják. Leglogikusabbnak az tűnik, hogy a szemmelláthatóan megélénkült állampapír-piaci kereslet mögött jelentős részben forintot vásárló külföldiek állnak, ami felhajtotta a forint árfolyamát.
A meglepő kamatdöntés tehát meglepően jó következményeket hozott, legalábbis eddig: a forint nem gyengült, a hozamok csökkentek, s visszatért a piacra az állampapírok iránti normál kereslet.
Ádám Zsigmond