Ádám Viktor

Budapestnek idén sem jutott Michelin-csillag

Segal Viktor éttermének bezárásával csak egy olyan magyarországi vendéglő maradt, amelyet Michelin európai kalauza az olvasóknak ajánl.

Befejeződött az alagútfúrás Budán

Befejeződött a négyes metró budai szakaszának alagútfúrása, miután tegnap délután a déli fúrópajzs is megérkezett a Szent Gellért téri leendő állomásra, ahová az északi fúrópajzs már január közepén "befutott". Ezzel a 7,5 kilométeres első szakasz alagútjainak fele elkészült - közölte a DBR Metró Projekt Igazgatóság. Az első pajzs - a néhány hetes karbantartás után - valamikor áprilisban indulhat tovább a Duna alá, és amint elérte a pesti oldalt, a másik is megkezdheti négy-hat hetes útját. A Fővám téri állomás építése jelentősen felgyorsult az elmúlt hónapokban, így várhatóan zökkenőmentesen tudja majd fogadni a pesti oldalra érkező pajzsokat. A közlemény szerint mind a tíz állomás építése jól halad, és a teljes beruházás is hozzávetőleg 40 százalékos készültségű. Eddig a pajzsos módszerrel összesen 6,2 kilométer alagút épült meg, a két pajzs együtt közel negyedmillió köbméter földet termelt ki és összesen mintegy 15 ezer munkaórát dolgozott.

Nem kapnak versenytársat a mobilszolgáltatók

Nem akarta elkótyavetyélni a szabad frekvenciakészletet, ezért lefújta a negyedik mobilszolgáltató piacra lépését lehetővé tevő pályázatot a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH). A Napi Gazdaságnak nyilatkozó, névtelenséget kérő iparági elemzők szerint viszont már eleve kétséges volt, hogy a 110 százalékosan telített piacon komolyan vehető eséllyel indulhatott volna egy új szolgáltató úgy, hogy a szigorúbb hitelpiaci feltételek mellett 150-200 milliárd forintot kellett volna a hálózatépítésre elköltenie. Az egyik induló, a DreamCom Kft. viszont még január közepén közölte, hogy a Nokia Siemens Networksszel kötött megállapodás értelmében partnere kész segíteni a hálózat felépítésében és a finanszírozás megteremtésében. A hatóság a verseny élénkítése, az árak csökkentése szándékával hirdette meg korábban a pályázatot, amelyen a DreamCom mellett további három cég, a Digi Kft., az Invitel Távközlési Zrt. és a Mobinet Kft. indult. Az új szolgáltató alacsony belépési küszöb mellett léphetett volna piacra, az állam pedig az árbevétel arányában részesedett volna. Az NHH úgy találta, hogy bár a pályázók évről évre növekvő piaci részesedést és árbevételt vetítettek előre üzleti tervükben, több, e tervek alapját jelentő feltételezés sem volt kellően megalapozott. A pályázat kiírása óta jelentősen romlott ugyanis a hazai és nemzetközi gazdasági környezet, ami egyrészt kérdésessé tette a pályázatokban szereplő finanszírozási feltételeket és a megtérülésre vonatkozó elvárásokat, másrészt pedig azt eredményezte, hogy nem lehetett reális képet alkotni a pályázók által tett vállalások (beruházási és működésiköltség-előrejelzések, árbevételtervek) értékéről. A hatóság szerint e fejlemények jelentősen növelték a kiíró NHH és így az állam kockázatait, különösen úgy, hogy a pályázók egy részének a tulajdonosi szerkezete a többszöri hiánypótlás után sem vált átláthatóvá, vagyis nem lehetett megállapítani, hogy adott esetben ki vehetné használatba a frekvenciát. A hatóság ugyanakkor arra számít, hogy a sávszélesség-igényes vezeték nélküli alkalmazások elterjedése a rendelkezésre álló frekvenciakészletet, mint a nemzeti vagyon elemét, fel fogja értékelni.

Rossz hír ebédre: Budapestnek most sem jutott Michelin-csillag

Segal Viktor éttermének bezárásával csak egy olyan magyarországi vendéglő maradt, amelyet a Michelin európai kalauza az olvasóknak ajánl.

Az euró drágult, a svájci frank nem

Pénteken alacsony forgalom mellett 299,40 forintig emelkedett az euró a bankközi devizapiacon. Este 299 forint volt az ár, míg a dollárral 232,10, a svájci frankkal 195,30-on kereskedtek, vagyis utóbbi nem lett drágább a csütörtök délutáni szintekhez képest. Ennek az a magyarázata, hogy a frank tovább gyengült az euróhoz viszonyítva, a keresztárfolyam az 1,5380-as magasságban is megfordult. A hétvége előtt a short európozíciók zárása miatt kerülhettek lejtőre a régiós devizák és köztük a forint is - magyarázta az eseményeket az ING Bank szakértője, aki szerint a jövő hét erősödéssel indulhat. Az Equilor kereskedője ugyanakkor megjegyezte, hogy a március 15-ei ünnep előtti óvatosság is gyengíthette a forintot. A Napi Gazdaság által pénteken megkérdezett devizapiaci kereskedők úgy vélték, nem foglalkoznak majd a budapesti utcai eseményekkel a külföldi befektetők, inkább a további gazdaságpolitikai lépésekre várnak. A hét utolsó kereskedési napján - még a csütörtöki forinterősödést követve - 23-103 bázispont közötti mértékben estek a másodpiaci állampapírhozamok. A legtempósabb zuhanást a hároméves lejárat mutatta fel, amely így 12,44 százalékon landolt.

Nagyot zuhant a svájci frank

A csütörtök délelőtti gyengülés után erősödésbe váltott a hazai fizetőeszköz a bankközi devizapiacon, így a nap végére az euró, a svájci frank és a dollár is körülbelül 10 forinttal lett olcsóbb. Kezdetben a jen erősödése küldte lejtőre a feltörekvő piaci devizákat, ugyanis a hírek szerint japán befektetők lejáró német állampapírokból származó kilencmilliárd eurót repatriáltak, azaz váltottak jenre. Erre az irányváltásra rátett még egy jó nagy lapáttal a svájci nemzeti bank is. Az alpesi ország jegybankja ugyanis a felére, 0,25 százalékra mérsékelte az alapkamatot, illetve interveniált a frank gyengítése érdekében, állítólag hárommilliárd euró értékben. Mindezek és az esésben belépő stoploss-megbízások eredményeként a délelőtt még 308,30 forinton tetőző euró egészen 296,70-ig szánkázott, a svájci frank 208 forint feletti szintekről 195,50-ig zuhant, míg a dollár 241-ről 233 forint alá hullott. Ha a forint erősödése nem áll meg, a következő euróárfolyam-megálló 295-nél lehet - véli az ING Bank szakértője. Nem követték a forint kilengéseit a referenciahozamok az állampapírok másodlagos piacán. A korábbi napok erőteljes csökkenései után ezúttal nem változtak érdemben a benchmarkok, legjobban a tízéves mozdult, 8 bázisponttal került lejjebb.

Újra láttunk 7000 pontos indexet

Nyitáskor még úgy tűnt, hogy folytatódik a keddi rally New Yorkban, a kereskedés elején ugyanis a Dow Jones ipari átlag megfordult 7000 pont felett is. Lapzártánkkor már nem volt ilyen egyértelmű a helyzet, ugyanis míg a Nasdaq Composite egy százalék alatti többletnél ragadt le, addig a DJIA és az S&P-500 hol mínuszban, hol pluszban járt a nulla közelében. A keddi kereskedési nap hőse, a Citigroup részvénye tovább drágult, még mindig annak köszönhetően, hogy a bank az év első két hónapjában nyereséges volt. Nagy elánnal erősödtek a Morgan Stanley papírjai is a Goldman Sachs vételi ajánlása nyomán, míg az eladásra javasolt American Express-részvények lejtőre kerültek. Az Alcoa jegyzését az alacsonyabb fémárak lékelték meg, a félvezetőiparban érdekelt National Semiconductortól pedig a várakozásoktól elmaradó nyereség láttán fordultak el a befektetők. A vezető nyugat-európai részvényindexek vegyesen zártak, amiben közrejátszott a tengerentúli lendületvesztés is. Londonban a hétfői zuhanást követő keddi száguldás után ismét esésbe váltottak az HSBC bank részvényei, miközben a szektortársak többsége és a biztosítók jól szerepeltek. A biztosítók papírjai Frankfurtban és Párizsban szintén a nyertesek közé iratkoztak fel, de drágultak a francia és az olasz bankrészvények is. A svájci UBS a kezdeti mínuszok után emelkedésbe tudott váltani, holott a társaság a korábban közöltnél 1,2 milliárd frankkal nagyobb, 20,89 milliárdos veszteségről számolt be a tavalyi évre vonatkozóan. Nem lehetett okuk panaszra az autórészvények tulajdonosainak sem, hiszen a BMW, a Renault és a PSA 7-8 százalék körüli, a Daimler pedig több mint 2 százalékos drágulást produkált.

Forinterősödés török segítséggel

Kedd délután 303,30 forintig süllyedt az euró árfolyama a bankközi devizapiacon, vagyis egy nap alatt hat forinttal lett olcsóbb az uniós fizetőeszköz. Öt óra után már 304,50 volt az ár, a dollár 238,20, a svájci frank 207 forinton állt. A hazai devizát több tényező is erősítette - tájékoztatott Kolba Miklós, az ING Bank devizaüzletágának vezetője. Izmosodtak ugyanis a régiós devizák, az euró zlotyjegyzése 4,6650-re, csehkorona-árfolyama 27 alá került, míg a török lírának az ottani jegybank 50 millió dolláros beavatkozása adott támaszt. A szakember hozzátette: a forintnak mindemellett jót tett, hogy a piacon a kevéssé jólértesültek körében az a pletyka terjedt el, hogy Simor András MNB-elnök a Tv2-nek adott interjúban devizapiaci intervencióról számolt be. Kolba rámutatott: a legutóbbi forintgyengülés 303 körüli euróárfolyam környékéről indult, így az a kérdés, hogy szerdán átszakad-e ez a szint. Ha igen - és nem lesz számottevő negatív külső hatás -, akkor a következő megálló 298-nál lehet. A forinterősödéssel párhuzamosan az állampapírok másodlagos piacán 3-24 bázisponttal lettek kisebbek a benchmarkok, a nagyobb csökkenés inkább a hosszú oldalt jellemezte.

Izgalmas péntek délutánt produkált a forint

A hét utolsó kereskedési napjára is jutott egy új euróárfolyam-rekord. Az uniós deviza kurzusa délelőtt 317,45 forinton tetőzött, ám azután, hogy a tengerentúlról a papírforma szerinti makroadat futott be, 313,70-ig esett vissza. A piacok látványos megkönnyebbüléssel fogadták ugyanis, hogy bár a legújabb pletykák már arról szóltak, hogy akár egymilliós adat sem elképzelhetetlen, februárban mégis "csak" 651 ezer állás szűnt meg az USA mezőgazdaságon kívüli szektoraiban. Lapzártánkkor 313,70 forintnál járt az euró, a svájci frank 215,20, a dollár 248,40 forintot ért. Bár az amerikai adat után 316 fölé már nem ment vissza az euró, a forint erősödése nem stabil - hangsúlyozta Ötvös Mihály, a Commerzbank devizatradere. Bár sokak szerint kritikus határ közelében járt a forintkurzus, az MNB nem avatkozott be pénteken, pedig egy intervenció a szűk likviditás közepette akár 6-10 forinttal is lehúzhatta volna az euróárfolyamot, igaz, csak átmenetileg. Az állampapírok másodlagos piacán - a további forinteséssel párhuzamosan - jelentősen emelkedtek a referenciahozamok. A legrövidebb lejárat ugyan gyakorlatilag nem változott, a többi 41-81 bázisponttal került feljebb. A hároméves benchmark így elképesztő magasságban, 14,35 százalékon áll.