Mérséklődnek a lakásbérleti díjak Budapesten
A jelek szerint idén (is) lemondhatnak az inflációkövető bérletidíj-emelésről a lakástulajdonosok, akik - ha új bérlőt keresnek - akár komolyabb árengedményre is kényszerülhetnek.
Nincs megállás New Yorkban
Csütörtökön is folytatódott a tengerentúli részvényindexek hegymenete, lapzártánkkor a DJIA és az S&P-500 közel 2, a Nasdaq Composite pedig már 3 százalékos plusznál tartott. Az amerikai GDP vártnál kisebb, 6,3 százalékos negyedik negyedévi visszaesése végül is jó hírnek számított, de felvidította a befektetőket a legnagyobb elektronikai áruházlánc, a Best Buy Co. prognosztizáltnál kisebb vesztesége is. A pénzügyi szektorban csak átmenetileg hűtötte le a lelkesedést, hogy az amerikai pénzügyminiszter közölte: a szektort érintő szabályozás gyökeres átalakítása keretében szövetségi felügyelet alá vonnák a nagy hedge fundokat, vagyonkezelő cégeket és a derivatívák piacát. A General Motors részvényei 17 százalékkal drágultak, a cég ugyanis 7500 szakszervezeti tag munkavállalójával egyezett meg arról, hogy - jelentős juttatásokért cserébe - önként elhagyja a társaságot, helyükre pedig nagyjából feleannyiba kerülő dolgozókat vehetnek fel. A lankadatlan New York-i rally visszarántotta a zöld tartományba a frankfurti és a párizsi részvényindexet is, míg Londonban jelentősen csökkentette a Footsie veszteségeit. Az emelkedésben az autógyártók papírjai és a bankrészvények vitték a prímet. A Volkswagen részvényárfolyama akkor kezdett szárnyalni, amikor kiderült, hogy a fő tulajdonos Porsche hamarosan tízmilliárd eurós hitelkeretet szerezhet, amiből VW-pakettjét növelné tovább. A FIAT jegyzése szintén szépen erősödött, a Wall Street Journal ugyanis arról számolt be, hogy az amerikai kormány egy hónapja működő autóipari munkacsoportja találkozott az olasz cég és a Chrysler képviselőivel, és a megbeszéléseken jelezte: továbbra is érdekelt a két cég szövetségre lépésében.
Gyengült a forint Surányi bejelentésére
Szerencse, hogy a külföldiek nem látják azt a komédiát, ami a kormányfőutódlás körül zajlik - kommentálta az eseményeket egy névtelenséget kérő forintpiaci kereskedő. Hozzátette: Surányi György bejelentése, miszerint nem vállalja a kormányfői posztot, átmenetileg felélénkítette a bankközi devizapiac forgalmát és egyben gyengítette a forintot. Az euró egysége 304 forint közelében tetőzött, de délután fél öt előtt már 301,50 körül járt, bő másfél forinttal feljebb, mint egy nappal korábban. Hasonló mértékben drágult az amerikai deviza is, a dollárral délután 222,50 alatt kereskedtek. Napon belül viszont nemcsak a forint erősödött, hanem a cseh korona és a román lej is. Utóbbi annak köszönhetően, hogy az IMF-hitel bejelentése után sokan zárták a lej euróhoz viszonyított gyengülésére nyitott pozícióikat. A szerdai stagnálás, illetve csökkenés után emelkedésbe váltott a referenciahozamok többsége az állampapírok másodlagos piacán. Az elmozdulás mértéke a rövid oldalon 5-7, éven túl pedig jellemzően 11-18 bázispont volt, de a hároméves 37 bázisponttal ugrott meg, 12,24 százalékra. A 12 hónapos benchmark kivételt jelentett, 10,65 százalékon stagnált.
Mérséklődnek a lakásbérleti díjak Budapesten
A jelek szerint az idén (is) lemondhatnak az inflációkövető bérletidíj-emelésről a lakástulajdonosok, akik - ha új bérlőt keresnek - akár komolyabb árengedményre is kényszerülhetnek.
Benézett 300 forint alá az euró
A cseh kormány távozásának hírére gyengültek a régiós devizák szerda reggel, ám a nap folyamán teljesen visszakorrigálni csak a forint volt képes, a korona és a zloty nem. A csehországi események hatására 303,50 forint fölé húzták az euró árfolyamát a bankközi devizapiacon, de kora délután már megközelítette a 299-es szintet is a jegyzés. Eközben a dollár egysége 220 forint alá is benézett, a svájci frank pedig 197 alatt legyezett, vagyis mindkét deviza gyengült kismértékben a kedd délutáni szintekhez képest. A lengyel jegybank papírforma szerinti, negyed százalékpontos kamatcsökkentése nem befolyásolta érdemben az árfolyamokat. A Commerzbank üzletkötője szerint abban, hogy a régióban felülteljesítő volt a forint, segített a viszonylag kedvező nemzetközi környezet, vagyis az, hogy nem érkeztek a vártnál rosszabb makroadatok, miközben az árupiacok és tőzsdék is jelentősen erősödtek. Az állampapírok másodlagos piacán nem volt nagy mozgás, a hozamok vegyes képet mutattak. A hat hónapos, az egy- és az ötéves referenciahozam jottányit sem mozdult, míg a többi 6-8 bázisponttal került lejjebb, követve a forint erősödését.
Forinteséssel járhat az előrehozott választás
Rövid távon forintgyengülést eredményezne, ha Magyarországon előrehozott választásokra kerülne sor - értettek egyet a Napi által megkérdezett devizapiaci kereskedők. Véleményük szerint ez esetben átmenetileg 310-320 forint közé emelkedhet az euró jegyzése, ám a hazai deviza esésének az MNB vélhetően e sáv felső szélénél már gátat szabna. Abban sem volt vita, hogy amennyiben nem lesz érdemi változás, akkor az épp derűlátóbbra fordult nemzetközi hangulatban, a megugrás után hamar visszatérne a jelenlegi szintekre az eurókurzus. Amennyiben viszont a globális piacok nemrég megindult erősödése újra lejtmenetbe váltana, abból a régiós devizák sem jönnek ki jól - fogalmazott Buró Szilárd, az Equilor szakértője, aki szerint ebben az esetben 310 körül cövekelne le az euró. Geszti Pál, az ING Bank üzletkötője aláhúzta: az előrehozott választások esetleges nyertesének nincs kész, világos gazdasági programja, amelyet rövid időn belül meg lehetne valósítani, így biztosan gyengülni fog a forint. A bizonytalanság mindenképp a forint erősödése ellen szól - vélte Ötvös Mihály, a Commerzbank tradere is. Szerinte viszont könnyen elképzelhető, hogy éppenséggel nem is az előrehozott választások, hanem az igen szűk mozgástérrel bíró szakértői kormány létrejötte volna kedvezőtlenebb középtávon az árfolyam szempontjából. Hangsúlyozta, alapvetően a globális befektetői hangulattól függ a feltörekvő piaci devizák, köztük a forint pályája.
Megszorongathatják a lakástulajdonosokat
A jelek szerint az idén (is) lemondhatnak az inflációkövető bérletidíj-emelésről a lakástulajdonosok, akik - ha új bérlőt keresnek - akár komolyabb árengedményre is kényszerülhetnek.
Könnyen vette a forint a távozást
Hétfő reggel 308,70 forintig emelkedett az euró jegyzése a bankközi devizapiacon azt követően, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szombaton bejelentette távozását. A látványos gyengülés nem tartott sokáig, hiszen az ár hamar visszatért a pénteki záróértéknek megfelelő 302-es szintre. A napot jobbára ennél magasabban, 304 forint körül töltötte az euró, de délutánra - továbbra is érdemi forgalom nélkül - ismét erősödött kissé a hazai deviza. Bár a leendő miniszterelnök személye, programja, várható intézkedései, hivatalba lépésének ideje kapcsán rengeteg a nyitott kérdés és a bizonytalanság, a piac a jelek szerint mégis semlegesen-pozitívan fogadta Gyurcsány lemondásának hírét - mondta az ING Bank devizaüzletágának vezetője. Kolba Miklós hozzátette: a külföldi szereplők vélhetően még elemzik a helyzetet, és könnyen lehet, hogy újra gyengülésbe vált majd a forint. Ahogyan lényegében nem változott a forint pozíciója, úgy betonozódtak be a referenciaátlagok is az állampapírok másodlagos piacán. A hároméves lejáratig bezárólag egyáltalán nem változtak az átlaghozamok, azon túl pedig - a 15 éves 9 bázispontos csökkenése mellett - egyetlen ponttal kerültek lejjebb.
Részletes tájékoztatást sürget az ágazati bizottság
A hírközlési ágazati párbeszédbizottság elvárja az iparág cégeitől, hogy az állásidőről, a szabadság elrendeléséről, a csökkentett munkaidőről, a műszakszám-csökkentésről, a létszámleépítéssel járó törvényi kötelezettségekről és a munkaviszony megszűnésével járó járandóságok kifizetésének feltételeiről minden érintett kapjon részletes tájékoztatást. Javasolják, hogy a szabaddá vált munkanapokat a cégek képzésre használják fel, a csökkentett munkaidő miatt pedig a dolgozók a munkahelymegőrző pályázati forrásokból kapjanak kiegészítést.
Budapesten találkoztak a régió jegybankelnökei
Pénteken Budapesten tartották munkaértekezletüket a régiós jegybankelnökök. A szlovén, a cseh, a magyar, a lengyel, a szlovák és az osztrák jegybank vezetője - a házigazda MNB közleménye szerint - "kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket vitattak meg, és többek között megállapodtak pénzügyi rendszereik további mélyreható figyelemmel kísérésében, illetve abban, hogy kiterjesztik együttműködésüket annak érdekében, hogy tovább erősítsék a régión belüli makroprudenciális felügyeletet". A tanácskozás résztvevői megtárgyalták a pénzügyi krízis közép-európai gazdaságokra gyakorolt hatásait, illetve áttekintették a részt vevő országok válságra adott különféle válaszait is. Ez volt a régió jegybankelnökeinek sorrendben harmadik találkozója, amely minden alkalommal a központi bankok európai rendszere általános tanácsának márciusi rendes ülését követte.
