Ádám János

Ötmilliárdot takarít meg a MÁV

Több mint ötmilliárd forintot takarít meg a MÁV-csoport jövőre a villamosenergia-beszerzésen, a közbeszerzési eljárás megfelelő időzítésének köszönhetően. Ez az összeg a közösségi közlekedést, különösen a MÁV-csoportot érintő költségvetési elvonáshoz képest jelentősnek számít - hangsúlyozta a vasúttársaság. A MÁV Zrt. igazgatósága november első felében hagyta jóvá a MÁV-csoport 2010-es kis-, közép-, valamint nagyfeszültségű villamosenergia-ellátására meghirdetett tenderre beadott nyertes pályázatokat. A két nyertessel, a Magyar Áramszolgáltató Kft.-vel és az E.On Energiaszolgáltató Kft.-vel a közelmúltban írta alá a szerződést a MÁV. A MÁV-csoport jövő évi teljes villamosenergia-költsége körülbelül 21 milliárd forint lesz, szemben az erre az esztendőre várható 26 milliárd forinttal. A két nemzetközi nyilvános közbeszerzési eljárásban 3-3 áramkereskedő tett ajánlatot. A pályázatok elbírálásának szempontja a legalacsonyabb ár volt.

Egyszeri tényezők emelték az árakat

Nem okozott meglepetést a novemberi inflációs adat: a pénzromlás éves üteme 5,2 százalék lett - a Napi-konszenzus előzőleg 5,1 százalékkal számolt. A fogyasztói árak októberhez képest 0,3 százalékkal drágultak. Az októberi 4,7 százalékos infláció megugrása főként az üzemanyagárak 3,9 százalékos emelkedésének a következménye. A szezonális élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk is az átlagosat meghaladóan drágultak. Több ponton csökkentek, illetve stagnáltak az árak októberhez képest: a szolgáltatások árszintje nem változott, míg a tartós fogyasztási cikkek és a háztartási energia esetében csökkenést regisztrált a KSH. Tavaly novemberhez képest szintén az üzemanyagok drágultak a legnagyobb mértékben, de átlag feletti volt az áremelkedés a szolgáltatásoknál is: a közműszolgáltatások több mint 10 százalékkal emelkedtek. A tartós fogyasztási cikkek átlag alatti mértékben drágultak. Ugyan kismértékben magasabb lett a vártnál az inflációs adat, de ez nem jelenti azt, hogy a dezinflációs folyamatok megakadtak volna - kommentálta az adatot Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője. A már megszokott jelentős alkohol- és dohányár-emelkedésen túl az élelmiszerek és az üzemanyagok tolták fel az árszintet, de ezek közül egyik esetében sem várható tartós emelkedés. A kilátások lényegében nem változtak, év végére további emelkedés várható, majd jövő év közepétől a háromszázalékos jegybanki szint alá süllyedhet az infláció és az év végére stabilizálódhat a célérték körül - tette hozzá.

A benzin hajtja fel az árakat

Az üzemanyagárak bázishatása minden bizonnyal megemeli a novemberi inflációt, de a recesszió árleszorító hatása továbbra is jelen van, így a jelenleg uralkodó folyamatok lényegében nem változnak - vélik a Napi által megkérdezett piaci elemzők.

Vékony jégen állva lábadozik a magyar gazdaság

A harmadik negyedévben ugyan 7,1 százalékkal zuhant a magyar GDP - a belső fogyasztás, a kereskedelem és a beruházások nagyban lehúzták a gazdaság teljesítményét -, de már látszanak az első pozitív jelek: rekordnagyságú a külkertöbblet és újra elindult a készletfelhalmozás.

A benzin hajtja fel az árakat

Az üzemanyagárak bázishatása minden bizonnyal megemeli a novemberi inflációt, de a recesszió árleszorító hatása továbbra is jelen van, így a jelenleg uralkodó folyamatok lényegében nem változnak - vélik a Napi által megkérdezett piaci elemzők. A Napi-konszenzus novemberre 5,1, decemberre pedig 5,7 százalékos árszínvonal-emelkedéssel számol. Az októberi, éves alapon számított drágulás 4,7 százalék volt, havi alapon stagnált az árdinamika. A novemberi adatot a KSH pénteken publikálja.

Áldás és átok a külföldi tőke Kelet-Európában

Az átmeneti gazdaságok vívmányait ugyan nem ásta alá a jelenlegi válság, azonban a további reformokat lelassíthatja a recesszió - áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 2009-es jelentésében. A magasba szökő költségvetési deficit gátat szab az oktatás, az egészségügy és az infrastruktúra fejlesztésének, és a társadalmi környezet sem ad lehetőséget a további reformokra. A jelentés kiemeli: a rendszerváltó országok átlagos GDP-visszaesése 2009-ben 6,3 százalék lehet, ami a legnagyobb az egész világon. Az EBRD a balti országokban, Ukrajnában és Örményországban két számjegyű zuhanást vár, és arra figyelmeztet, hogy koránt sincs még vége a recessziónak: a hitelszűke továbbra is folytatódik és növekszik a késedelmes hitelek állománya. A válságba vezető utat részben a folyamatosan emelkedő folyó fizetési mérleghiány kövezte ki, ugyanakkor - a közgazdasági racionalitással ellentétben - ez volt a növekedés egyik motorja is. Ezzel párhuzamosan a növekvő lakossági hitelállomány és a devizában való eladósodottság példa nélküli az EBRD által vizsgált 29 országban. Ez azonban kétélű fegyvernek bizonyult: a növekvő pénzügyi integráció nagyot lendített a térség fejlődésén és a külföldi bankok stabilizálták a pénzügyi szektort, ugyanakkor ez okozta azt is, hogy a válság sokkal súlyosabban érintette a régiót a világ többi részéhez képest. Összehasonlítva a korábbi fejlődő piaci válságokkal - elsősorban az 1997-1998-as ázsiai krízissel -, sok tekintetben különbözik a mostani recesszió: a nemzeti valuták nem dőltek össze, kisebb volt a devizák leértékelődése, nem alakult ki rendszerszintű banki válság (Kazahsztánt leszámítva), az állam nem nyúlt a seigniorage (a pénzkibocsátás monopóliumából származó állami jövedelem) eszközéhez és a tőke kimenekülése is kisebb méreteket öltött. Ugyanakkor a fizetésimérleg-hiányok, főleg a magánszféra külső adósságállománya meghaladja az ázsiai válság során tapasztaltat. A válságot követő talpra állásban jelentős szerepe lesz a külső kereslet élénkülésének, azonban ez egyelőre elmarad a várttól, így a továbbiakban a hazai tőke arányának növelése lehet a növekedés kulcsa.

Meg kell adóztatni a kockázatvállalást

Ahhoz, hogy elkerüljünk egy hasonló pénzügyi válságot a jövőben, most kell cselekedni - mondta budapesti előadásán Robert Engle Nobel-díjas közgazdász, aki szerint el kell kezdeni a pénzügyi szektor szabályozását. Kiemelte: a magas kockázatok óvatosabbá teszik a befektetőket, ezzel lenyomva a pénzügyi eszközök árfolyamait, míg a szabályozás biztonságosabbá teheti a pénzügyi piacokat és ez magasabb hozamokkal is kecsegtethet a jövőben. Az államkötvények és az arany iránti jelentős kereslet is mutatja, hogy a befektetők kerülik a magasabb volatilitású eszközöket - vélekedett a professzor. Engle a válság egyik legfőbb előidézőjének a kockázatok alulárazását tartja, a pénzpiaci résztvevők ugyanis szinte kivétel nélkül figyelmen kívül hagyták az eszközök jelentős volatilitását. Ráadásul legtöbben a rövid távú kockázatok mérésére szolgáló módszereket alkalmazták a döntéshozatalkor, pedig a pozíciókat általában tovább hagyják nyitva, mint amilyen hosszú az elemzés időhorizontja.

Csak a szigorúbb szabályozás segíthet

A 2003-as év Nobel díjasa, Robert Engle úgy véli, amennyiben ma nem lépünk, a hosszú távú pénzpiaci kockázatok továbbra sem fognak enyhülni és nem garantálható a piacok jövőbeli stabilitása. Szükség van a szabályozásra, a hitelminősítők visszaszorítására, de mindenképpen figyelembe kell venni a terrorizmus veszélyeit és a globális klímaváltozás hatásait is.

Nincs több akadály a Syma központ előtt

Áprilisban kezdődhet az építése és 2011 decemberében megnyithatja kapuit a Syma új kongresszusi központja, amely akár 5300 fő befogadására is alkalmas lesz. Nagy az érdeklődés a létesítmény iránt, már hét nemzetközi szervezet megkeresésére adtak ki ajánlatot.