Ádám János

GVH-eljárás indult a L'Oreal ellen

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított a L'Oreal Magyarország Kozmetikai Kft. ellen a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt. A GVH szerint január és május között a cég a termékeinek népszerűsítésére szolgáló kommunikációs anyagaiban több, valószínűsíthetően szakmailag nem kellően megalapozott állítást alkalmazott. A céget az idén egyszer már elmarasztalta a versenyhivatal: tavasszal 150 millió forint bírságot szabott ki rá, mert egyes termékeiről, azok hatásáról megtévesztésre alkalmas állításokat tett közzé.

Lemondott az MNV vezérigazgató-helyettese

Csütörtökön tárgyal a munkáltatói jogokat gyakorló Oszkó Péter pénzügyminiszter és Kamarás Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója Benedek Fülöppel, az MNV vezérigazgató-helyettesével és az agrártárca volt szakállamtitkárával a keddi bírósági döntés kapcsán. Az MTI-Eco értesülése szerint Benedek Fülöp, akit hivatali visszaélés miatt nem jogerősen másfél év, három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt és hárommillió forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezett a Heves Megyei Bíróság, már felajánlotta lemondását. Az eljárás egy 202 hektáros pákozdi ingatlannak a művelésből való, a jogszabályok megsértésével történt kivonása miatt indult el. A törvénysértő határozatot 2006 decemberében hozta a székesfehérvári földhivatal, a vádhatóság szerint az akkor még az agrártárca szakállamtitkáraként dolgozó Benedek Fülöp jogellenes befolyására.

Volán-hosszabbítás az utolsó pillanatban

A közlekedési miniszter szerdán meghosszabbította a Volán-társaságok közszolgáltatási szerződését 2016-ig - közölte a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM) kommunikációs osztálya az MTI-Eco érdeklődésére. A Volán-társaságokkal korábban kötött közszolgáltatási megállapodás eredetileg 2012. december 12-én járt volna le, de az idén december 3-án hatályba lépő uniós szabályozás már nem tette volna lehetővé ennek meghosszabbítását. A kormány a megállapodásban kötelezettséget vállalt arra, hogy a közszolgáltatási szerződésekből a módosítás során törli azt a kötelezettséget, hogy legalább 5 százalékban alvállalkozót kell bevonni.

Józsefváros felmond a Centrum Parkolónak

Januártól a Józsefvárosi Közterület-felügyelet végzi a budapesti VIII. kerületben a parkolás üzemeltetését és a Centrum Parkoló Kft.-vel kötött szerződését 2009. december 31-i hatállyal megszünteti - döntött a képviselő-testület szerdai ülésén. Józsefváros hosszú távon az eddigi bevétel többszörösével számol a parkolás kézbevételével: a kerületet 2008-ban 53 millió forint bevétel illette a parkolás üzemeltetéséből, míg a testület azzal számol, hogy az önálló üzemeltetés második évében, 2011-ben már 175 millió forint folyhat be.

Gyorsan borulhat a magyar büdzsé

A Napi által megkérdezett elemzők mind úgy vélik, hogy jelentősek a kockázatok a jövő évi költségvetésben, könnyen veszélybe kerülhet a 3,8 százalékos hiánycél.

Könnyen borulhat a hiánycél

A Napi által megkérdezett elemzők mind úgy vélik, hogy jelentősek a kockázatok a jövő évi költségvetésben, könnyen veszélybe kerülhet a 3,8 százalékos hiánycél.

Még távolban a beruházások

A harmadik negyedévben tovább zuhant a beruházások volumene: évesítve 8,9, negyedéves alapon számítva 1,8 százalékos a visszaesés - az első kilenc hónap teljesítménye együttesen 7,1 százalékkal maradt el a tavalyi év azonos időszakához képest - derül ki a KSH gyorstájékoztatójából. A beruházásokon belül a gép- és berendezésberuházások 17,5, a feldolgozóipariak 16,8, az ingatlanberuházások 8,3 százalékkal csökkentek az előző évhez képest. A legnagyobb visszaesést a bányászat könyvelte el: az egy évvel ezelőttihez képest számított 70,5 százalékos zuhanás a 2008-as évi magas bázis következménye - tavaly a kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatás alágazatban jelentős értékű beruházás valósult meg. Szintén jelentős a visszaesés a pénzügyi, biztosítási (43,8 százalék), továbbá az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységeknél is (36,4 százalék). A csökkenő tendencia ellenére több ágban is növekedés tapasztalható: a szállítás és raktározás beruházásai 14,6 százalékkal emelkedtek, elsősorban az út- és autópálya-építéseknek, valamint a kötött pályás közlekedési beruházásoknak köszönhetően. A mezőgazdasági beruházások 6,5 százalékkal emelkedtek, az oktatásba történő befektetések volumene pedig 9,4 százalékkal ugrott - az utóbbiak növekedése több felsőoktatási intézmény felújításával, illetve bővítésével függ össze. A közel 9 százalékos visszaesés nem okozott meglepetést és a negyedéves alapon számított mutatóból sem következik, hogy lassult volna a csökkenés üteme - kommentálta a beruházásról szóló statisztikákat Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője. A feldolgozóipari beruházások teljesítménye összhangban van az ipari mutatókkal, a jelentős kapacitáskihasználatlanság is jól tükröződik az adatokon - tette hozzá. A negyedik negyedév már hozhat enyhe növekedést, ugyanis a készletleépítések minden bizonnyal befejeződtek a harmadik negyedévben - mondta Barcza György, a K&H közgazdásza. Ugyanakkor - hívja fel a figyelmet az elemző - nehéz szétválasztani a rövid és hosszú távú elemeket a beruházásokon belül. Hosszabb távon a vállalkozások alacsonyabb növekedésre számíthatnak, aminek következtében kisebb méretű lehet a jövőbeli készletfelhalmozás, így ezzel egy alacsonyabb beruházási pálya alakulhat ki - véli a szakember.

Jelentős a veszély a jövő évi deficitcélnél

Az idei évre tervezett kormányzati hiánycél enyhe, egytized százalékpontos felüllövését prognosztizálja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) - az eredeti kitűzés a kiadási folyamatok teljes kontrollja vagy egyedi egyenlegjavító tételek segítségével érhető csak el. A jövőre vállalt 3,8 százalékos hiánycél teljesülését is jelentős kockázatok övezik: az eredeti kitűzés megvalósulása csak akkor lehet reális, ha a tartalékok nagyobb részét nem költik el. A jegybank több ponton másként látja a költségvetés alakulását, mint a kormány: a helyi önkormányzatok hiánynövelő hatását erősebbnek tartják, és a MÁV-támogatás csökkentését sem gondolják teljesen effektívnek. Továbbá az szja-bevételekre vonatkozó MNB-prognózis is kisebb a vártnál és a költségvetési szervek kiadásait is magasabbnak becsülik a jegybankban - így adódik összességében a 4,3 százalékos hiányprognózis. Ezeken felül jelentős kockázatot jelent az állami vállalatok kötelezettségállománya - ezek összesen akár a GDP 2,7 százalékára is rúghatnak, de a működőképességhez szükséges konszolidációs igény is jelentős, a GDP 1,5 százaléka. A rizikó a múltbeli tapasztalatokból fakad: jellemzően a mindenkori kormányzat a választási évben konszolidálta az állami cégek tartozásának jelentős részét. A deficit várhatóan 2011-ben is jelentősen meghaladja a kitűzött célt, annak ellenére, hogy a tervezett effektív tartalékok szintje jóval alacsonyabb, mint 2010-ben. A jegybank egyelőre nem látja a tervezett hiánycsökkentés feltételeit - a kitűzött cél eléréséhez további egyensúlyjavító intézkedésekre lesz szükség.

Jövő nyáron indulhat meg a növekedés

Bár a hazai exportértékesítések az elmúlt negyedévekben már emelkedtek, a belföldi kereslet erőteljes visszaesése miatt a magyar gazdaság újbóli növekedése csak 2010 közepén indulhat meg - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) negyedéves inflációs jelentésében. A jegybank jövőre 0,6 százalékos visszaeséssel számol és 2011-ben lehet újra jelentős gazdasági növekedés. Ugyanakkor a visszaeső belső fogyasztás jelentős árleszorító hatással bír, amit a nominális bérek lassulása is követ, ráadásul az elmúlt években tapasztaltakhoz képest a nyári áfaemelés lényegesen kisebb mértékben hatott az árakra. Így a legutóbbi jelentéséhez képest az MNB az árdinamikára vonatkozó pályán jelentősen visszavágott: a fogyasztói árindex tartósan a középtávú inflációs cél alá süllyedhet és még 2011-ben is várhatóan két százalék körül alakul. A belső kereslet visszaesése nyomán lecsökkent importigény, valamint a stabilizálódó exportfolyamatok hatására a külső egyensúly jelentősen javult és a gazdaság sebezhetősége is csökkent. A jegybank felhívja azonban a figyelmet arra is, hogy a legfőbb külkereskedelmi partnereinknél egyfajta szerkezeti változás figyelhető meg: az exportpiacok GDP-hez viszonyított külső keresletében csökkenő tendencia mutatkozik, ami hosszú távon hatással lehet a magyar GDP-re is. Ennek ellenére az MNB szerint a külső egyenleg jelentős 2009-es javulása tartósan fennmaradhat a következő években is. A háztartások alkalmazkodása a megváltozott gazdasági környezethez már lezajlott és nettó pénzügyi pozíciójuk javulása is folytatódhat. Ezt pedig már nemcsak a csökkenő hitelfelvétel alakítja, hanem a megtakarítási ráta emelkedése is, ami legfőképp a munkapiac lassú élénküléséből fakadó óvatossággal magyarázható. Ugyan a foglalkoztatottak száma az elmúlt hónapokban nem mutatott jelentős változást - a versenyszféra leépítéseit ellensúlyozni tudta az Út a munkához program -, de a jövőben a munkanélküliek száma tovább növekedhet. Fokozódó aktivitás mellett a munkanélküliségi ráta még 2010 végéig növekedési pályán mozoghat.