Ugyan tovább esett a magyar GDP a harmadik negyedévben, de a visszaesés üteme lassulni látszik: negyedéves összevetésben 1,8 százalékkal zsugorodott a hazai össztermék, ez egytized százalékponttal kisebb, mint a megelőző három hónap teljesítménye. Éves alapon 7,1 százalék a csökkenés, ami szintén egytized százalékpont javulás az első becsléshez képest. Az előzetes várakozásokkal összhangban a felhasználási oldalról a háztartások fogyasztási kiadásai minden korábbinál jelentősebb mértékben, 9,8 százalékkal estek. Az állandó és rendszeres kiadások kisebb mértékben zuhantak, ugyanakkor a közlekedésre, a szórakozásra és a kultúrára fordított költések nagyobb mértékben csökkentek. A közösségi fogyasztással együtt a végső fogyasztás 7,9 százalékkal esett. Az enyhülés első jelei a bruttó állóeszköz-felhalmozásban sem tükröződnek még: az évesített 6,8 százalékos csökkenés meghaladja az előző negyedévi visszaesés mértékét. A feldolgozóipar beruházásai és a lakásépítések jelentős zsugorodását a szállítás és raktározás beruházásai kismértékben ellensúlyozni tudták, ami nagyrészt az autópálya-építéseknek és a kötött pályás közlekedési befektetéseknek köszönhető.
Pozitív fejlemény, hogy a készletállomány a harmadik negyedévben újra bővülésnek indult, alapvetően a mezőgazdasági és kereskedelmi készletek emelkedése miatt. A belföldi felhasználás drasztikus, 13,3 százalékos visszaesésén nagyot tompított a külkereskedelmi forgalom a harmadik negyedévben: a külkermérleg folyó áron a korábbiaknál is nagyobb mértékű, 563 milliárd forintos aktívumot mutatott. A behozatal 14,6, a kivitel 6,9 százalékkal csökkent. Az áruforgalom az átlagoshoz képest nagyobb mértékben esett, amit részben ellensúlyozni tudott a szolgáltatások exportjának 1,1 százalékos növekedése, elsősorban a bevásárlóturizmus következtében. A termelési oldalról tekintve az árutermelő ágazatok teljesítménye 15,4 százalékkal csökkent: a mezőgazdaság 17, az ipar 15,6 százalékkal esett vissza, azonban az építőipar zsugorodása szerényebb, 3,2 százalékos lett. A szolgáltatások hozzáadott értéke kisebb mértékben, 2,6 százalékkal esett vissza. A kereskedelem és a vendéglátás területén tapasztalható a legnagyobb, 11,4 százalékos csökkenés, amin a gazdasági szolgáltatások mérsékelni tudtak. A szektor 1,2 százalékos bővülésén belül a bankok hitelezési aktivitása továbbra is csökkenést mutat, ugyanakkor a számítástechnikai tevékenység jelentősen bővült.
A pénzügyi szolgáltatások és a bevásárlóturizmus teljesítménye némileg mérsékelte a GDP zuhanását, valamint a lassuló ütemű visszaesés és az első becsléshez képest egytized százalékpontos javulás biztató jel, de még mindig elég vékony jégen áll a magyar gazdaság - kommentálta Németh Dávid, az ING elemzője. A belföldi fogyasztás élénkülése még várat magára, ahogy a reálbérek és a hitelaktivitás növekedése is, azonban ennek ellenére a negyedik negyedév visszaesése annualizáltan négy százalék körüli lehet - tette hozzá a prognoszta.
Több pozitívum is látható már az adatok között, mindenekelőtt a készletbővülés a második negyedévhez képest - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A negyedik negyedév már pozitív nulla körül teljesíthet, így mutatkozik rá némi esély, hogy a technikai értelemben vett recessziónak vége lesz az év végére. Az utolsó három hónap teljesítményén a nettó export tovább húzhat, továbbá a fogyasztás visszaesése is kisebb lehet.
A felhasználási és termelési oldal közötti rés - a statisztikai eltérés - meglepetést okozott: jelentősnek tűnik a több mint 300 milliárd forintos tétel, amelyre a KSH sem talál magyarázatot - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. A bruttó állóeszköz-felhalmozás ugyan tovább csökken a negyedik negyedévben, ahogy a háztartások fogyasztásai is, de a készletek további emelkedésének és a nettó export jó teljesítményének hatására már gyenge plusz szerepelhet a negyedik negyedév GDP-adata mellett. Jövőre a második negyedévben állhat meg a visszaesés és a harmadik három hónap már évesítve is növekedést hozhat - tette hozzá az elemző.
