Nem okozott meglepetést a novemberi inflációs adat: a pénzromlás éves üteme 5,2 százalék lett - a Napi-konszenzus előzőleg 5,1 százalékkal számolt. A fogyasztói árak októberhez képest 0,3 százalékkal drágultak. Az októberi 4,7 százalékos infláció megugrása főként az üzemanyagárak 3,9 százalékos emelkedésének a következménye. A szezonális élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk is az átlagosat meghaladóan drágultak. Több ponton csökkentek, illetve stagnáltak az árak októberhez képest: a szolgáltatások árszintje nem változott, míg a tartós fogyasztási cikkek és a háztartási energia esetében csökkenést regisztrált a KSH. Tavaly novemberhez képest szintén az üzemanyagok drágultak a legnagyobb mértékben, de átlag feletti volt az áremelkedés a szolgáltatásoknál is: a közműszolgáltatások több mint 10 százalékkal emelkedtek. A tartós fogyasztási cikkek átlag alatti mértékben drágultak. Ugyan kismértékben magasabb lett a vártnál az inflációs adat, de ez nem jelenti azt, hogy a dezinflációs folyamatok megakadtak volna - kommentálta az adatot Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője. A már megszokott jelentős alkohol- és dohányár-emelkedésen túl az élelmiszerek és az üzemanyagok tolták fel az árszintet, de ezek közül egyik esetében sem várható tartós emelkedés. A kilátások lényegében nem változtak, év végére további emelkedés várható, majd jövő év közepétől a háromszázalékos jegybanki szint alá süllyedhet az infláció és az év végére stabilizálódhat a célérték körül - tette hozzá.
A következő hónapokban az üzemanyag és a szezonális élelmiszerek hatása mellett a háztartási energiaárak ellentétes alakulása - a távhőárak csökkenése és az áramárak emelkedése -, a jövedéki adók újabb emelése, valamint az idei év eleji forintgyengülés inflációnövelő hatásának bázisból való kikerülése fogja meghatározni az inflációs pályát a Takarékbank elemzői szerint.
