Egy hibát leszámítva jól teljesített idén az MNB
Összességében jónak mondható a jegybank 2009-es kamatpolitikája, az év eleji elhibázott kommunikáció azonban nem tett jót a forint árfolyamának - vélik piaci elemzők. A júliustól megkezdett folyamatos enyhítési ciklus végig indokolt volt, és a jegybank - tanulva a hibákból - jóval óvatosabb lépésekre szánta magát.
Váratlanul lassított a tempón a jegybank
Az inflációs és reálgazdasági kilátások ugyan nem változtak az utóbbi egy hónapban, de a kockázati megítélés romlása miatt a Magyar Nemzeti Bank tegnap az alapkamat 25 bázispontos csökkentése mellett tette le voksát, így az évet 6,25 százalékon fejezi be a kamat. Ezzel véget ért a július óta tartó, havi fél százalékpontos vágási ciklus.
Kire kellett volna hallgatnunk az idén?
Nem voltak könnyű helyzetben idén a piaci elemzők, több olyan makrogazdasági "meglepetés" is történt az év folyamán, amelyek eltérítették a becsléseket - erről tanúskodott a Napi-konszenzusok értékelése, mely szerint a Concorde nyerte a Napi Gazdaság elemzői "versenyét".
Nehéz évük volt a makroelemzőknek
Nem voltak könnyű helyzetben idén a piaci elemzők, több olyan makrogazdasági "meglepetés" is történt az év folyamán, amelyek eltérítették a becsléseket - erről tanúskodott a Napi-konszenzusok értékelése. A júliusi áfaemelésről senki sem hitte volna, hogy csak minimális hatást gyakorol az árakra. Az év során az elemzői konszenzusok néhány tized százalékpontos különbséggel "eltalálták" a tényleges adatot, de júliusban ez a differencia 1,1 százalékra hízott. Továbbá, a recesszió árleszorító hatásának mértékét sem volt könnyű feladat előre megmondani: a prognózisok rendszeresen magasabb inflációra számítottak a megvalósulthoz képest.
Nem zavaró a gyenge forint?
A Napi által megkérdezett szakértők nem tudtak egyértelműen állást foglalni abban a kérdésben, hogy mennyit vághat jövő hétfőn az alapkamatból a jegybank Monetáris Tanácsa (MT) - mind a 25, mind az 50 bázispontos enyhítés mellett vannak érvek. Pár hónapja még sokkal tisztább volt a kép - az elemzők túlnyomó többsége a fél százalékpontos vágás mellett tette le akkor a voksát.
A forinton múlhat a kamatdöntés
A Napi által megkérdezett szakértők nem tudtak egyértelműen állást foglalni abban a kérdésben, hogy mennyit vághat jövő hétfőn az alapkamatból a jegybank Monetáris Tanácsa (MT) - mind a 25, mind az 50 bázispontos enyhítés mellett vannak érvek. Pár hónapja még sokkal tisztább volt a kép - az elemzők túlnyomó többsége a fél százalékpontos vágás mellett tette le akkor a voksát. A dubai események és a görög államadósság körüli problémák rányomták bélyegüket Magyarország megítélésére is, amit az adósságkockázati prémiumok és a CDS-árfolyamok növekedése, illetve a forint utóbbi napokban tapasztalt gyengülése is mutat - véli Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője, aki alapvetően az 50 bázispont mellett érvel. Ugyanakkor Magyarországra nem tekintenek más szemmel külföldön, a forint mozgása sem szakadt el a régió devizáitól, és a hosszú távú inflációs folyamatok még mindig kedvezően alakulnak. Vízválasztó lehet, hogyan alakul hétfőig az euró/forint kurzus - tette hozzá a szakértő.
APEH: fegyelmezettek az adózók
A nemzetközi tapasztalatokkal szemben Magyarországon a válság időszakában sem növekszik az adózással kapcsolatos fegyelmezetlenség - idézi az MTI-Eco Szikora Jánost, az APEH elnökét. Nem látják, hogy többen végeznének a korábbiakhoz képest engedély, illetve regisztráció nélkül tevékenységet, de nem tapasztalják a bevallások csökkenését sem - tette hozzá. A válság adózásra gyakorolt nemzetközi hatásairól szólva azt emelte ki, hogy ilyenkor általában megszaporodik a regisztráció nélkül tevékenységet végzők és csökken a bevallást beadók száma, ráadásul kevesebb adót vallanak be, mint amennyit kellene. Mindemellett növekszik a hátralékosok száma is. A hazai folyamatokról szólva kijelentette: látják, hogy növekszik a hátralékosok száma és a hátralék állománya, de az adóhivatal tapasztalatai azt mutatják, hogy az adósok amit lehet, azt igyekeznek befizetni, és az adóhivatal is igyekszik végrehajtás keretében befizettetni a hátralékokat. A gazdasági válság egyúttal arra is "sarkallja" az adóhivatalt, hogy igyekezzen segíteni a túlélésben. Így a korábbiakhoz képest, a törvényes keretek között nagyobb méltányosságot gyakorolnak, adott esetben például hosszabb időre engedélyeznek részletfizetési halasztást.
A tervezettnél jobb évet zár az MFB
Az előzetes beszámoló szerint a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) saját tőkéje 138,7 milliárd forint, adózás előtti eredménye 2,3 milliárd forint lesz - szemben az egy évvel korábbi 7,88 milliárd forinttal -, míg a mérlegfőösszege meghaladja az 1127 milliárd forintot. Ezek az értékek mindhárom mutató esetében meghaladják a tervezettet és a banküzemi költségek a tervnek megfelelően alakultak. Erős János vezérigazgató kiemelte: az MFB a válság ellenére a korábbi évekhez hasonlóan 2009-ben is eredményes évet zár. A hitelválság a bankot is érintette, ennek ellenére fokozták a hitelezési aktivitást a hatások mérséklése érdekében. Továbbá megkönnyítették a meglévő hitelkonstrukciók feltételeit, meghosszabbították az igénylési határidőket és tovább szélesítették a vállalkozások számára a finanszírozási lehetőségeket. A hagyományos kis- és középvállalkozói szektor fejlesztési és beruházási igényének forrását az Európai Beruházási Bankkal (EIB) megkötött 100 millió euró hitel felvételével továbbra is biztosította a bank. Az MFB 2009-ben 740, a kkv-szektorból érkezett hitelkérelmet hagyott jóvá összesen 42 milliárd forint értékben - ez 16 százalékkal több, mint 2008-ban. Az élő hitelprogramok összes kerete megközelíti a 760 milliárd forintot. Idén 1400 millió euró értékű új forrásbevonási keret állt az MFB rendelkezésére, ebből a bank ez évben december közepéig 724 millió euró összeget hívott le.
Mégis drágulnak a BKV-jegyek és -bérletek
Az SZDSZ-es városvezetés mégis kezdeményezi a BKV-tarifaemelést: Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes a fővárosi közgyűlés szerdai ülése előtt néhány perccel azt mondta, hogy javaslatuk szerint február 1-jével négy százalékkal emelkednek a jegyek és a bérletek árai - írja az MTI. Hozzátette: a kormánnyal folytatott megbeszélésen Bajnai Gordon miniszterelnök egyebek mellett azt szabta a BKV jövő évi, 23 milliárd forintos támogatása feltételéül, hogy inflációkövetően emeljék a jegyárakat. A három héttel ezelőtti közgyűlésen egyedül Ikvai-Szabó Imre szavazta meg a BKV-tarifaemelést, így azt elvetették. A városvezető akkor azt mondta, nem terjesztik be újra a testület elé a javaslatot. A négyszázalékos tarifaemelés azt jelenti, hogy a vonaljegy 320 forintra, a 30 napos bérlet 9400-ról 9800 forintra, a diákbérlet pedig 3700-ról 3800 vagy 3850 forintra drágulhat.
Felveheti a 2,4 milliárdos hitelt a köztévé
Engedélyezte a Magyar Televíziónak a 2,4 milliárd forint beruházási hitel felvételét a közmédiumot felügyelő közalapítvány kuratóriumi elnöksége - adta hírül az MTI. Az elnökség egyik tagja szerint nagyon szigorú feltételeket szabtak az összeg felhasználását illetően: a lehíváshoz és a felhasználáshoz a múlt héten az ügyvezető mellé kinevezett cégvezető ellenjegyzésére van szükség. Balogh László, a testület ellenzék által delegált elnökhelyettese közölte, hogy a Fidesz és a KDNP javaslatára megválasztott elnökségi tagok azért szavaztak a hitelfelvétel engedélyezése ellen, mert azt a jövő évi és a 2011-es bevételekből fizetnék vissza. Szeptember 9-én még elutasította a hitelfelvétel jóváhagyását a kuratóriumi elnökség. Az ülésen a nemmel voksolók azzal érveltek, hogy kétségeik vannak az összeg visszafizethetőségével kapcsolatban.
