Az átmeneti gazdaságok vívmányait ugyan nem ásta alá a jelenlegi válság, azonban a további reformokat lelassíthatja a recesszió - áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 2009-es jelentésében. A magasba szökő költségvetési deficit gátat szab az oktatás, az egészségügy és az infrastruktúra fejlesztésének, és a társadalmi környezet sem ad lehetőséget a további reformokra. A jelentés kiemeli: a rendszerváltó országok átlagos GDP-visszaesése 2009-ben 6,3 százalék lehet, ami a legnagyobb az egész világon. Az EBRD a balti országokban, Ukrajnában és Örményországban két számjegyű zuhanást vár, és arra figyelmeztet, hogy koránt sincs még vége a recessziónak: a hitelszűke továbbra is folytatódik és növekszik a késedelmes hitelek állománya.
A válságba vezető utat részben a folyamatosan emelkedő folyó fizetési mérleghiány kövezte ki, ugyanakkor - a közgazdasági racionalitással ellentétben - ez volt a növekedés egyik motorja is. Ezzel párhuzamosan a növekvő lakossági hitelállomány és a devizában való eladósodottság példa nélküli az EBRD által vizsgált 29 országban. Ez azonban kétélű fegyvernek bizonyult: a növekvő pénzügyi integráció nagyot lendített a térség fejlődésén és a külföldi bankok stabilizálták a pénzügyi szektort, ugyanakkor ez okozta azt is, hogy a válság sokkal súlyosabban érintette a régiót a világ többi részéhez képest.
Összehasonlítva a korábbi fejlődő piaci válságokkal - elsősorban az 1997-1998-as ázsiai krízissel -, sok tekintetben különbözik a mostani recesszió: a nemzeti valuták nem dőltek össze, kisebb volt a devizák leértékelődése, nem alakult ki rendszerszintű banki válság (Kazahsztánt leszámítva), az állam nem nyúlt a seigniorage (a pénzkibocsátás monopóliumából származó állami jövedelem) eszközéhez és a tőke kimenekülése is kisebb méreteket öltött. Ugyanakkor a fizetésimérleg-hiányok, főleg a magánszféra külső adósságállománya meghaladja az ázsiai válság során tapasztaltat. A válságot követő talpra állásban jelentős szerepe lesz a külső kereslet élénkülésének, azonban ez egyelőre elmarad a várttól, így a továbbiakban a hazai tőke arányának növelése lehet a növekedés kulcsa.
Ádám János