Ádám János

Magyar feladatokról beszélt az Európai Tanács elnöke

A februári uniós csúcson fontos szerepet kap az innováció és az energiapolitika, amik a magyar elnökség számára kifejezetten fontos témák - mondta a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke.

A jegybank kitart a szigorítás mellett

Két lehetőség közül választhatott hétfőn az MNB monetáris tanácsa (MT), az emelés és a tartás között. Végül azonban csaknem egyhangúlag szavazott az MT a 25 bázispontos emelésre, így mától az alapkamat 5,75 százalék. Az előzetes piaci várakozások még vegyesek voltak, többen is úgy számoltak, hogy még egy hónapot vár a jegybank az újabb szigorítással. Az alapkamat 2010. április 27. óta volt 5,25 százalékon, majd 2010. november 30. óta 5,5 százalékon állt. A novemberi 4,2 százalékos inflációs adat vegyes lett - számolt be a kamatdöntő ülésről Simor András jegybankelnök, aki szerint különösen kedvezőtlen, hogy az OÉT által 2011-re elfogadott 4-6 százalékos bérajánlás mellett a minimálbér és a szakképzettek bérminimuma is a jegybank által vártnál jobban nő, ehhez jön az emelkedő olajár is. Összességében a november végi helyzethez képest a fő irányok nem változtak, ezért emelt újra a jegybank - mondta Simor. A döntést alapvetően befolyásolták a december elsején napvilágra került inflációs jelentés megállapításai. Az MNB értékelése szerint a következő két évben folytatódhat a gazdaság kilábalása a recesszióból, a kibocsátás ugyanakkor mindvégig elmarad potenciális szintjétől. A gazdaságot érő jelentős költségsokkok miatt a következő negyedévekben az infláció érdemben meghaladhatja a háromszázalékos célt. A tanács megítélése szerint monetáris szigorítás hiányában fennáll annak a veszélye, hogy az inflációs várakozások emelkedésnek indulnak és a költségsokkok másodkörös inflációs hatásokkal járnak.

Spórolósabbá válunk a nyugdíjmizéria miatt

Soha nem volt olyan a magas a magyar háztartások nettó pénzügyi pozíciója, mint az elmúlt negyedévben. A válság miatti óvatosság jövőre is megmaradhat, ám az szja-változások és a nyugdíjrendszer második pillérének felszámolása tovább erősítheti a háztartások nettó pozícióját, miközben a hitelezés felfutása továbbra sem várható.

Könnyen visszatérhetünk a magas inflációhoz

A növekvő inflációra válaszként érkezett novemberi kamatemelés világos üzenet volt a gazdasági döntéshozók számára: a gazdaság nem alkalmazkodhat a magasabb inflációhoz, hiszen ez magasabb bérekhez és nagyobb áremelésekhez vezet - mondta Simor András, az MNB elnöke a jegybank Horgony 2011 nevű évzáró konferenciáján. Ha ezeket az emeléseket meglépik a gazdaság szereplői, akkor könnyen lehet, hogy újra visszatérünk a válság előtti magasabb inflációs szintekhez. Ugyanakkor bízunk abban, hogy célba ér az üzenetünk és a jövő évi ár- és béremelések összhangban lesznek az árstabilitással - fogalmazott Simor. Ha ezt sikerül elérnünk, akkor egy kevesebb lépésből álló szigorítás is elegendő lehet a monetáris politika kitűzött céljainak eléréséhez - tette hozzá. A régióban egyre általánosabb az a vélekedés, hogy a magasabb inflációt okozó változások fokozatosan lecsendesednek - a lengyelek ezért 2,5, a csehek 2 és a románok is néhány hónapja 2,5 százalékra mérsékelték az inflációs célt.

Simor: könnyen válság előtti szintre nőhet az infláció

A növekvő inflációra válaszként érkezett kamatemelés világos ütenet volt a gazdasági döntéshozók számára: a gazdaság nem alkalmazkodhat a magasabb inflációhoz, hiszen ez magasabb bérekhez és nagyobb áremelésekhez vezet - mondta Simor András, az MNB elnöke a jegybank Horgony 2011 nevű évzáró konferenciáján.

Orbánnak sem jöhet be a gyurcsányi lépés?

A lapunk által megkérdezett piaci elemzők többsége szerint nem folytatja a kamatemelést a jegybank monetáris tanácsa hétfői ülésén, de abban mindenki biztos: az irányadó ráta nem a jelenlegi 5,5 százalékon érte el csúcsát.

Ámokfutásba kezdhet a frank árfolyama

A hétfői rekorderős frank hosszú távon is fennmaradhat, és amennyiben a forint nem marad a jelenlegi szinteken az euróval szemben, a 240 forintos árfolyam sem zárható ki. A távolabbi jövőben sem várható kedvező fejlemény: a svájci gazdaság fundamentumai bivalyerősek és vélhetően hamarabb kezdenek kamatemeléshez az alpesi országban, mint az euróövezetben.

Svájci frank: a nem kívánt rekorder

A svájci frank Damoklész kardjaként lóg felettünk - fogalmazott lapunknak Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője. Tegnap az alpesi deviza rekordot döntött az euróval szemben, és bár a forint árfolyama jelenleg erős a közös európai devizával szemben, majdnem 216 forintra erősödött a frank. Ha 285 forint környékére erősödne az euró, akkor a bőven 220 feletti frankárfolyam sem zárható ki - akár a 230-240 forintos szint is elképzelhető, ami már húsbavágónak bizonyulhat a devizahitelesek számára. Ez akár komoly kényszerítő hatást gyakorolhat a kormány gazdaságpolitikájára is - véli a szakértő. Márpedig egyelőre nem látszik, hogyan erősödhetne az euróval szemben a forint, inkább a gyengülés irányába mutatnak jelek: a fundamentumok - a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg - a beruházások és a fogyasztás élénkülésével lassan gyengülni fognak, beragadni látszik az infláció és továbbra sem tisztázott, miképp lesz fenntartható a deficit 2012-2013 után. Jelentős kockázati tényező a hazai deviza szempontjából a kormány és az MNB konfliktusa is, ami a monetáris tanács új tagjainak választásában ölthet testet. Eközben Svájcban is hangoztatják, hogy nem elégedettek az erős devizával, de az erős növekedési ütem mégsem gyakorol negatív hatást.

Elkerülhetetlen a csőd?

Az európai hatóságok úgy döntöttek, hogy elkerülik az államcsődöt vagy az adósságok leírását, attól tartva, hogy ez bankválságot okoz, így a kötvénytulajdonosokat az adófizetők terhére védik meg, ami politikailag elfogadhatatlan - fogalmazott tegnap Soros György a Financial Timesban megjelent írásában. Elkerülhetetlen a fizetésképtelenség beismerése a görögöknél, az íreknél, de még a portugálok is hasonló helyzetbe juthatnak - véli hasonlóan Samu János, a Concorde elemzője. Ha a konkrét csődöt elkerülik is ezek az országok, hasonlót jelentene az is, ha a mentő csomagokat esetleg tíz évre meghosszabbítanák.