Két lehetőség közül választhatott hétfőn az MNB monetáris tanácsa (MT), az emelés és a tartás között. Végül azonban csaknem egyhangúlag szavazott az MT a 25 bázispontos emelésre, így mától az alapkamat 5,75 százalék. Az előzetes piaci várakozások még vegyesek voltak, többen is úgy számoltak, hogy még egy hónapot vár a jegybank az újabb szigorítással. Az alapkamat 2010. április 27. óta volt 5,25 százalékon, majd 2010. november 30. óta 5,5 százalékon állt. A novemberi 4,2 százalékos inflációs adat vegyes lett - számolt be a kamatdöntő ülésről Simor András jegybankelnök, aki szerint különösen kedvezőtlen, hogy az OÉT által 2011-re elfogadott 4-6 százalékos bérajánlás mellett a minimálbér és a szakképzettek bérminimuma is a jegybank által vártnál jobban nő, ehhez jön az emelkedő olajár is. Összességében a november végi helyzethez képest a fő irányok nem változtak, ezért emelt újra a jegybank - mondta Simor. A döntést alapvetően befolyásolták a december elsején napvilágra került inflációs jelentés megállapításai. Az MNB értékelése szerint a következő két évben folytatódhat a gazdaság kilábalása a recesszióból, a kibocsátás ugyanakkor mindvégig elmarad potenciális szintjétől. A gazdaságot érő jelentős költségsokkok miatt a következő negyedévekben az infláció érdemben meghaladhatja a háromszázalékos célt. A tanács megítélése szerint monetáris szigorítás hiányában fennáll annak a veszélye, hogy az inflációs várakozások emelkedésnek indulnak és a költségsokkok másodkörös inflációs hatásokkal járnak.
Az MT különösen óvatosan fogalmazta meg az indoklás utolsó mondatát - hívta fel a figyelmet az elnök. Eszerint "az MT a következő hónapokban az inflációs kockázatok mérlegelése alapján dönt a kamatemelés szükségességéről". Ennél részletesebb útmutatást nem tudok adni - fogalmazott Simor. A jegybank legfontosabb célja az árstabilitás elérése. Az előrejelzésünk szerint a várható érték továbbra is az inflációs cél felett van. Ha az MNB a cél elérése érdekében nem lép, akkor nem teljesíti a kötelességét - foglalta össze a helyzetet az elnök, aki szerint miután a pénzügyi stabilitási kockázatok a magyar gazdaságban mérséklődtek, most újra elsősorban az inflációra tud koncentrálni az MNB. Az MT következő kamatdöntő ülését 2011. január 24-én tartja.
A jegybank végre komolyan veszi az inflációs célkövetés rendszerét - kommentálta a döntést Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. Jövőre a hatósági árak a konszenzus felett alakulnak és a minimálbér is a vártnál nagyobb mértékben nő jövőre. Mindezek alapján látszik, hogy az alacsony inflációs környezetet újra nem sikerül elérni, ami a szereplők várakozásait is magasan tartja. Az MT-nek ebből lehetett elege, és ezt jelzi a kamatemelési ciklussal - véli Török, aki szerint feltehetően politikai szempontok is lehetnek a döntés mögött. A szakértő úgy számol, hogy januárban és februárban is 25-25 bázisponttal szigoríthat a jegybank.
A jegybank a múltkori döntésnél ugyan jelezte, hogy nem egyszeri emelésről, hanem szigorítási ciklusról van szó, de az elmúlt hetek fejleményeinek tükrében indokolható lett volna a kamat tartása is - véli Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője. A kockázati felárak kissé mérséklődtek, a hosszabb lejáratú állampapírhozamok korrigáltak, az ÁKK sikeres aukciókat tartott decemberben és a forint is erősödött az euróval szemben. Mivel az inflációs kilátások egyelőre nem igényelnek erőteljes szigorítást, a pénzügyi kockázatok enyhülése miatt összességében maradhatott volna az 5,5 százalék. Az MNB vélhetően úgy gondolta, hogy a bizonytalan költségvetési pálya és az inflációs várakozások emelkedése miatt jobb erőteljesebb jelzést küldeni és a korábbi lépésekkel talán elkerülhetőbb a későbbi nagyobb emelés - véli a szakértő. A 2011-es év eleje fontos lesz: a kormány adóintézkedéseinek bérekre, árakra, keresletre gyakorolt hatásait az első hónapokban látjuk tisztábban, ekkor hozzák meg a külföldi befektetők eszközallokációs döntéseiket és a magánnyugdíjpénztárak állampapírok iránti kereslete is ekkor esik ki, valamint kockázati tényezőt jelent az új MT-tagok kiválasztása. Ezek alapján az MNB könnyen az alapkamat további emelésére kényszerülhet - tette hozzá Bebesy.
Neil Shearing, a Capital Economics feltörekvő térségi közgazdásza szerint igaz, hogy a teljes kosárra számolt infláció jóval a 3 százalékos célszint felett jár, ennek fő hajtóereje azonban az élelmiszerárak emelkedése, és az ezt kiszűrve számolt alapszintű infláció jóval kisebb. Mivel az infláció jövőre várhatóan a cél környékére süllyed, az újabb kamatemelésről hozott döntés inkább a kormány költségvetési politikájával szembeni lépésnek tűnik. Az elemző ennek alapján jó esélyt adott arra, hogy az alapkamat a tegnapi emeléssel tetőzött.
