A háztartások komoly pénzügyi vagyont halmoztak fel az elmúlt hónapokban: az MNB adatai szerint a harmadik negyedévben az elmúlt egy év görgetett adatai azt mutatják, hogy a lakosság pénzügyi pozíciója a GDP 5 százalékára rúgott. Jövőre ráadásul még további növekedés várható, hiszen a hitelezési aktivitás továbbra is nyomott maradhat, ugyanakkor az szja-változások több pénzt hagynak a lakosság zsebében és a nyugdíjrendszer második pillérének felszámolása erősítheti az öngondoskodást.
Megváltozott a lakosság pénzügyi viselkedése
A magyar háztartások pénzügyi pozíciója sosem volt olyan magas, mint az elmúlt negyedévekben, de a lakosság pénzügyi viselkedésének átalakulása két éve kezdődött: 2009 elején a részvényárfolyamok nagyot estek, aminek hatására a lakosság minden korábbinál komolyabb érdeklődést mutatott az olcsó papírok iránt, és az árfolyamok emelkedésére számítva 100 milliárdos nagyságrendben bevásárolt a hazai tőzsdei cégek papírjaiból.
Az idén a bankokra nehezedő forrásgyűjtési kényszer alábbhagyott, a betéti kamatok csökkentek, és ezzel párhuzamosan a részvényárfolyamok növekedése lelassult. Ez a két hatás együttesen azt eredményezte, hogy a lakosság érdeklődése soha nem látott mértékben a befektetési alapok felé fordult. A Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) statisztikái szerint 2009 júniusa óta 950 milliárd forinttal növekedett a lakossági befektetési jegy állomány.
Forrás: Pioneer Alapkezelő
A lakossági megtakarítások nettó pozíciója látványosan növekedett 2010-ben, ami két okra vezethető vissza: egyrészt a háztartások pénzügyi kötelezettségei csökkentek, mivel jóval nehezebb hitelhez jutni mint a válság előtt, illetve a lakosság nettó törlesztővé vált. A másik ok, hogy a megtakarítások elkezdtek növekedni, hiszen a válság kapcsán szembesültünk azzal, hogy akinek nincs megtakarítása, az sokkal nehezebben tud átvészelni egy ilyen időszakot - mondta Vízkeleti Sándor a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója.
Idén az volt tapasztalható, hogy a lakossági megtakarítók akkor fordultak el tömegesen a bankbetéttől, és kerestek más megtakarítási formát, amikor a banki kamatok 5-6 százalék körüli szintre estek vissza. Mivel a kötvények, részvények és a vegyes összetételű befektetési alapok esetében akár kétszámjegyű is lehet az éves hozam, ezért a betétekből kiáramló pénz jellemzően a befektetési alapok felé irányult - véli Vízkeleti Sándor.
A válság miatt erősödött a lakosság kockázatkerülése, de ezzel párhuzamosan fejlődött a pénzügyi tudatosság is. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt másfél-két évben a pénzpiaci és a tőkevédelmet nyújtó befektetési alapokba áramlottak döntően a megtakarítások. A pénzpiaci alapok vonzó tulajdonsága, hogy kevésbé kockázatosak, hiszen alapvetően rövid állampapírokba fektetnek, a bankbetéthez hasonlóan könnyű hozzáférni az itt elhelyezett pénzhez, viszont a hozam a kamatcsökkentések időszakában meghaladhatja a betéti kamatokat, ráadásul a betétlejáratokkal sem kell foglalkoznunk. A tőkevédelmet illetve hozamvédelmet nyújtó alapok pedig azt az előnyt kínálják, hogy ha a piacok rosszul teljesítenek, a befektetők akkor sem veszíthetnek befektetett pénzükből.
Jövőre tovább nőhetnek a megtakarítások
Jövőre tovább növekszik a megtakarítások jelentősége, az szja-könnyítésből a háztartásoknál maradó több százmilliárd forintnak csak a harmadát költheti el a lakosság, a másik kétharmadot fele-fele arányban a hitelek visszafizetésére, előtörlesztésre, valamint a megtakarítások növelésére fordíthatják a háztartások - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. Ugyan az alacsony jövedelműeknél nem fogja az adócsökkentés növelni a megtakarításokat, viszont a magasabb jövedelemmel rendelkezőknél a megtakarítási hajlandóság nagyobb a fogyasztásinál, ami összességében emelheti a lakosság megtakarításait - véli Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője.
A másik ok, hogy a második pillér megszűnésével előtérbe kerülhet az öngondoskodás. Sokan, akik eddig nem gondoltak a nyugdíjukra, most észbe kaphatnak, ami a harmadik pillér, azaz a önkéntes nyugdíjpénztárakba áramló vagyon növekedésével járhat - véli Török. Ráadásul, a kormány szándékai szerint erősítené az önkéntes kasszákat és pont az a réteg ébredhet rá a nyugdíj megtakarítások fontosságára, ahol az szja-módosítások is hatni fognak - tette hozzá Suppan.
A növekvő megtakarítási hajlandóság ellenére, abban a negyedévben, amikor a magánnyugdíjpénztárak közel 3000 milliárd forintos vagyona átáramlik az államhoz, radikálisan esni fog a háztartások megtakarítási állománya, de ekkora mértékben fog nőni az államé, azaz összességében egy technikai változásról van szó - mondta Suppan.
Ha ezt viszont nem vesszük figyelembe, akkor a jelenlegi 5 százalékos szinten, vagy még e fölött, 6-8 százalékon stabilizálódhat jövőre a lakosság nettó pozíciója - véli a Takarékbank szakértője. Ugyan a GDP bővülésével párhuzamosan, lassan a hitelkereslet is növekedésnek indul, ám ez 2-3 százalékos lehet csak. A bankadó is visszavetheti a hitelintézetek hitelezési hajlandóságát, de alapvetően a kereslet elégtelensége akadályozza meg a bővülést - tette hozzá az elemző.
