Ha ezeket az emeléseket meglépik a gazdaság szereplői, akkor könnyen lehet, hogy újra visszatérünk a válság előtti magasabb inflációs szintekhez. Ugyanakkor, bízunk abban, hogy célba ér az üzenetünk és a jövő évi ár- és béremelések összhangban lesznek az árstabilitással.
Ha ezt sikerül elérnünk, akkor egy kevesebb lépésből álló szigorítás is elegendő lehet a monetáris politika kitűzött céljainak eléréséhez - mondta Simor.
A jegybanknak mindenképp az alacsony infláció kellett kell elköteleznie magát. Ha a gazdasági szereplők felismerik, hogy a jegybank az inflációs kockázatok növekedését látva nem tud, vagy nem hajlandó kamatot emelni, akkor ez beépül a várakozásokba és azt
eredményezi, hogy az infláció magasabb lesz, ugyanakkor nem párosul hozzá növekedés.
A jegybank korábban úgy vélte: a magánszektor árazási viselkedése miatt megvalósulhat a 3 százalékos infláció, ám sajnos nem így történt - mondta az MNB elnöke.
Áfahatás nélkül is nő az infláció
Túl vagyunk a válság mélypontján, nincs már áfahatás, mégis emelkedő pályára állt az infláció. Az áremelkedés hátterében ismét kínálati sokkok - élelmiszerek, energiaárak - állnak, amik tartós emelkedéshez vezetnek.
Világosan közölni akartuk a kamatemeléssel: a gazdaság nem alkalmazkodhat ismét úgy, hogy a magasabb inflációra hivatkozva magasabb lesznek a béremelések, és ezek miatt magasabb árak alakulnak ki.
Nem járható út, hogy a mezőgazdasági árnövekedéshez a gazdaság úgy alkalmazkodjon, hogy annak következménye az egész gazdaságra kiterjedő magasabb infláció legyen - még akkor sem, ha törékeny a növekedés.
Bízunk abban - fogalmazott Simor -, hogy a kamatlépésünk hitelesen demonstrálja elkötelezettségünket az alacsony infláció megőrzése mellett és sikerül lehorgonyoznunk az inflációs várakozásokat.
A régióban egyre általánosabb az a vélekedés, hogy a magasabb inflációt okozó változások fokozatosan lecsendesednek - a lengyelek ezért 2,5, a csehek 2 és a románok is néhány hónapja 2,5 százalékra mérsékelték az inflációs célt. Magyarországon sincs ez másképp - véli Simor.
Egyre több érv szól amellett, hogy a jövő év közepén, amikor a 2013-tól érvényes inflációs célról kell döntenünk, a mai 3 százalékos célnál alacsonyabb szintet célozzunk meg. Ez összhangban lenne azzal, hogy az euró előfeltételeként szabott maastrichti kritériumok
teljesítése is alacsonyabb célszint elérését és fenntartását teszi szükségessé - mondta a jegybank elnöke.
