Ádám János

Pánik uralta a piacokat világszerte

Miután hétfőn hat, tegnap pedig több mint tíz százalékkal esett a tokiói Nikkei index a földrengés és a nukleáris válság hatására, az amerikai és európai piacok is komoly hátra szaltóba kezdtek. Az utóbbiaknál a nap mélypontja az volt, mikor a frankfurti DAX ötszázalékos mínuszban állt napon belül, amivel az elmúlt közel fél év alatt összeszedett emelkedését majdnem el is veszítette. A nap folyamán tovább mélyítette a veszteségeket, hogy a német kormány bejelentette: ideiglenesen bezárja az ország hét legrégebbi atomreaktorát. A hírre az atomenergetikai befektetésekkel rendelkező vállalatok papírjai zuhantak: az E.On 3,9, az RWE pedig 4,2 százalékot vesztett értékéből. A tegnapi esésből az utóbbi időben jól teljesítő autógyárak sem maradtak ki: a Daimler-részvények 4,5, a Volkswagen-papírok 4,1 százalékot vesztettek értékükből. Az is negatívan járult hozzá a DAX teljesítményéhez, hogy a ZEW bizalmi index váratlanul csökkent. Német társaikhoz hasonlóan a párizsi tőzsdén jegyzett energetikai vállalatok papírjai is gyengültek: az EdF-részvények 1,4, míg a kimondottan nukleáris technológiával foglalkozó Areva részvényei 8,5 százalékkal zártak alacsonyabban a hétfői záráshoz képest. A Wall Street-i piacok a nyitást követően azonnal zuhanni kezdtek, majd fokozatosan enyhült a helyzet, lapzártánkkor már csak 1,6-1,7 százalékos mínuszban jártak. A Dow Jones-indexen belül az egyik legnagyobb, közel háromszázalékos esést a General Electric papírjai hozták össze - nem véletlenül, hiszen a GE tervezte a fukusimai atomerőmű felrobbant reaktorait. A feldolgozóipar és az energetikai vállalatok szenvedték el a legnagyobb esést tegnap az Egyesült Államokban, az Alcoa-részvények például 1,8, a Caterpillar-papírok pedig 2,2 százalékos mínuszban álltak.

Külső sokkok rángatják az inflációt

A várakozásoknak nagyjából megfelelően alakult, 4,1 százalékot tett ki a februári infláció a januári négy százalék után - az egyhavi emelkedés 0,4 százalék volt. Az árakat elsősorban az élelmiszerek, a háztartási energia ára és egyes közösségi szolgáltatói árak húzták fel. A maginfláció 1,9 százalék volt, a havi emelkedés pedig 0,1 százalékot tett ki. Ez továbbra sem tükröz belső inflációs nyomást - ezt támasztja alá többek között a szolgáltatások árainak alakulása is. Az infláció továbbra is a külső ársokkoknak van kitéve: az olajárak elmúlt hetekben megfigyelt meredek emelkedése komolyabb felfelé irányuló kockázatot jelent, de márciusban már megjelenik az üzemanyagok február végén megindult drágulása is az árindexben.

Még nem értük el a gödör alját

Az előzetes becsléshez képest egytized százalékponttal kisebb mértékben, a naptárhatás kiszűrésével 1,7 százalékkal bővült a magyar gazdaság a tavalyi utolsó negyedévben, a harmadik negyedévhez képest pedig 0,2 százalékkal emelkedett - közölte a KSH. Az alapfolyamatok továbbra sem változtak: a termelés oldaláról az ipar, a felhasználás részéről pedig a külkereskedelem adta a növekedés motorját. A harmadik negyedévben bővült a lakosság fogyasztása, ám ez nem ismétlődött meg az utolsó három hónapban. Ez várható volt a kiskereskedelmi statisztikák alapján, inkább a harmadik negyedév növekedése volt meglepetés - véli Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. Sőt a belső komponensek mindegyike csökkent, s a közösségi fogyasztás a korábbiaknál nagyobb mértékben esett.

Rossz hír jött, de végre kimászhat a gödörből Magyarország

Alapvetően kedvezőtlennek ítélik meg az elemzők a tavalyi utolsó negyedéves GDP-adatot, hiszen a belső fogyasztás, beruházás továbbra sem érte el mélypontját. Idén viszont már véget érhet a mélyrepülés.

Kisebbek a nyugdíjtartalékok, mint gondolnánk

A kormány reformcsomagja olyan problémákat céloz meg, melyek már 20 éve megoldatlanok, hiszen azóta hiányzik a munkapiacról 1,5 millió foglalkoztatott. Ezek az emberek a rendszerváltáskor szociális „menekülőpályákra” kerültek – a reformcsomag pedig többek között ezekre kínál megoldást – véli Mellár Tamás, a Századvég Gazdaságkutató kutatási igazgatója a Széll Kálmán Terv kapcsán lapunknak adott interjújában.

A kormány végre arról beszél, amiről kell

A kormány reformcsomagja olyan problémákat céloz meg, melyek már 20 éve megoldatlanok, hiszen azóta hiányzik a munkapiacról 1,5 millió foglalkoztatott. Ezek az emberek a rendszerváltozáskor szociális "menekülőpályákra" kerültek, a reformcsomag pedig többek között e problémára kínál megoldást - véli Mellár Tamás, a Századvég Gazdaságkutató kutatási igazgatója.

Újabb irányból érkezik az inflációs fenyegetés

A meglepően jó január után némileg gyorsulhatott az infláció februárban. Az élelmiszerek drágulása továbbra is napirenden van, ám csatlakozik hozzájuk az egyre drágább üzemanyag.

Hajszálnyi emelkedéssel zárt Európa

Hektikus napon vannak túl a fő európai tőzsdeindexek, de a kereskedés végére enyhe emelkedéssel zártak. A londoni FTSE és a frankfurti DAX minimális pluszban fejezte be a keddet, a párizsi CAC-40 ennél komolyabb mértékben tudott emelkedni. A nap egyik legnagyobb drágulása a Deutsche Telekom papírjaihoz köthető: a hírek szerint egy amerikai vállalat megvenné a német cég tengerentúli részlegét. A Deutsche Telekom ugyan nem volt hajlandó kommentálni a hírt, de a pletyka így is majdnem 4 százalékkal hajtotta fel az árfolyamot. Frankfurtban ezen túl a Volkswagen papírjai drágultak még nagyobb, 2,4 százalékos mértékben arra a hírre, hogy a UBS semlegesről vételre minősítette fel a részvényeket. A legnagyobb veszteségek ugyanakkor a bányaipari vállalatokhoz köthetők az olcsóbb arany miatt. Az egyes vállalati hírek ellenére ugyanakkor továbbra is az olaj árfolyamára reagálnak legérzékenyebben a részvénypiacok. Ezért a líbiai, valamint a távol-keleti bizonytalanság a továbbiakban is könnyen volatilis kereskedéshez vezethet.

Újra az üzemanyagárak mozgatják az inflációt

A januári kellemes inflációs meglepetés után - amikor négy százalékot tett ki a fogyasztói árindex - februárban enyhén magasabb, 4,2 százalékos lehetett a pénzromlás üteme - vélik a Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők. A KSH pénteken publikálja a fogyasztói árindex statisztikát. A következő hónapok során inflációs szempontból a figyelem középpontjába kerülnek az üzemanyagárak. A KSH a termékcsoport árainak regisztrációját a hónap utolsó hetére már lezárta, ezért az akkor meglépett drágítás márciusra csúszik át - mondta lapunknak Samu János, a Concorde elemzője. Ennek ellenére azonban az élelmiszerek drágulása és az árak további átgyűrűzése továbbra sem ért véget, ami minden bizonnyal látszani fog a februári számokban is. Ezenfelül a januári, átlagosan körülbelül ötszázalékos gázáremelés is megmutatkozik a februári adatban. A februári áramáremelés majd márciusban tolja az árindexet. Ám a közszolgáltatások drágulása ennek ellenére továbbra is visszafogott - összehasonlítva a tavalyi évvel -, ezért feltehetően az üzemanyagárak elszabadulása ellenére az infláció nem lódul meg - véli a Concorde elemzője. A piaci szolgáltatások árazása továbbra is nyomott lehet, valamint a tartós fogyasztási cikkek esetében sem várható változás - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője. Az elemzők szerint nyárig a havi inflációs adatok hasonlóan, négy százalék körül alakulhatnak, a komolyabb változásokra a második félévig várni kell. Az élelmiszerek okozta egyre magasabb bázisok miatt csökkenésnek indulhat a fogyasztói árindex, de ezt kérdésessé teszi, hogy milyen lesz a magyar mezőgazdaság idei teljesítménye, valamint miképp alakulnak a világpiaci nyersanyagárak - hívja fel a figyelmet a Takarékbank elemzője. A Pioneer elemzője, Forián Szabó Gergely szerint ugyanakkor nem várható csökkenés az inflációs pályában, az egész évben négy százalék körül ingadozhat. A magas bázisok miatt korábban azt hihettük, hogy a maginfláción kívüli tételek már nem vihetik magasabbra az inflációt, de minden bizonnyal tévedni fogunk - tette hozzá a szakértő.