Ádám János

Nagyot javult a magyar egyensúly

A tegnap publikált MNB-adatok szerint az ország folyó fizetési mérlege az utolsó negyedévben 366 millió eurós többletet produkált, szemben a 70 millió eurós mínuszt váró Napi Gazdaság-konszenzussal (Napi Gazdaság, 2011. március 23.). Így 2010 egészében 2031 millió euró lett aktívum, ez a tőkemérleggel együtt 3821 millió euró finanszírozási többletet jelent. Ebből az utolsó negyedév 875 millió euró lett, ami a szezonális hatások kiigazításával a GDP 4,1 százalékára rúgott. Az adat két ok miatt is kellemes meglepetést jelent: egyrészt a szezonális hatások miatt jellemzően rosszabbul teljesít a folyó mérleg az utolsó negyedévben, másrészt az adatközléssel egy időben változtak a korábbi adatok is, többek közt a 2009-es több mint 400 millió euró hiányból 332 millió euró többlet lett. A folyó mérleg összetevői közül a reálgazdaság egyenlege továbbra is erős: az áruk többlete 1286 millió eurót tett ki a negyedévben, ami az elmúlt évek legerősebb adata, míg a szolgáltatásoké némileg csökkent, de 413 milliós többletet mutatott. A jövedelmeknél a negyedéves egyenleg mínusz 1333 millió euró lett, mivel a külföldi vállalatok a Magyarországon megtermelt jövedelmüket egyre nagyobb mértékben utalják haza, miután a vállalati eredmények is javulnak. A hiány növekedését lassítja viszont, hogy a jellemzően multinacionális cégeket sújtó ágazati különadók visszavágták a profitokat. Jól alakul a külső finanszírozási képesség, és a tőkebeáramlásnak köszönhetően az ország bruttó és nettó államadóssága egyaránt csökken - állapította meg Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője, aki szerint a folyó többlet idén várhatóan csökken, de így is meghaladja az egymilliárd eurót.

Nagyot változott a jegybank véleménye

A jegybank negyedéves előrejelzése szerint amennyiben a jelenlegi, hatszázalékos alapkamat hosszabb távon fennmarad, 2012 végére elérhető a kívánt, háromszázalékos infláció. Az inflációs folyamatok kettőssége ugyanakkor továbbra is fennáll: egyrészt a belföldi kereslet hiánya tompítja az árnyomást, ezért az élelmiszerek és az olaj drágulása a válság előtt megfigyelthez képest lassabban gyűrűzik be a gazdaságba, másrészt ezek a sokkok a korábban vártnál erősebben jelentkeznek. A növekedési kilátásokban új tendenciákat lát az MNB: idén már érzékelhetően megindult a belső fogyasztás, köszönhetően az szja-változásoknak, valamint a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetésének. Jövőre ugyanakkor a Széll Kálmán terv visszafogja a belső felhasználást, az állam fogyasztási és beruházási kiadásainak mérséklődése és a lakossági transzferek visszafogása miatt. Az autóipari invesztíciók ugyan jelentősen hozzájárulnak a növekedéshez, azonban a szigorú hitelfeltételek, a keresleti kilátások és a szabályozói környezetet övező bizonytalanságok miatt általánosságban nem várható a termelői kapacitások bővítése.

Hatalmas fordulat - imádják külföldön Magyarországot

Az elmúlt hetek folyamán a befektetők beleszerettek Magyarországba, fokozatosan erősödik a forint, csökkennek a hozamok és a kockázati felárak. Ez nagyrészt a Széll Kálmán Tervnek köszönhető, de a nemzetközi környezet is kedvezően alakul. A bizalomjavulás tagadhatatlan, ráadásul ha folytatódik, akkor további forinterősödés és komoly felár-javulás várható.

Nem hatotta meg a piacokat Portugália

A portugál politikai válság és az eurózóna válságának újbóli előtérbe kerülése ellenére komoly erősödéssel zártak tegnap a fő európai tőzsdeindexek - leginkább az egyes vállalati hírek hajtották az árfolyamokat. Portugáliában a PSI-20 index 1,1 százalékos erősödéssel zárt. José Sócrates kormányfő lemondása ellenére emelkedni tudott az index, mivel a piac már előre beárazta a megszorítási intézkedések bukását (az előző két nap során 2,5 százalékkal gyengült a mutató). A tegnapi és mai EU-csúcs során szóba kerülhet Portugália ügye is, ezért vélhetően a hevesebb piaci reakciókra hétfőig várni kell. A másik kockázatos országként aposztrofált Spanyolország indexe, a madridi IBEX is 1,1 százalékkal erősödött - a befektetőket kevésbé érdekelte ugyanis, hogy a Moody's harminc kisebb bankot minősített le tegnap. Az európai emelkedés vezére Frankfurt volt, ahol az autógyártók remekeltek tegnap. A BMW-papírok 3,8, a Daimler-részvények 3,2 százalékot erősödtek, de Párizsban a Peugeot árfolyama is 3,8 százalékkal haladta meg szerdai záróértékét. A frankfurti piacon a Metro részvényei 3,4 százalékkal emelkedtek, miután az ING felminősítette a kereskedelmi vállalat papírjait, a vegyipari óriás BASF árfolyama pedig azután szárnyalt, hogy a vállalat javított első negyedéves profit-előrejelzésén. A londoni részvények is jól teljesítettek, leginkább a kereskedelmi vállalatok emelkedtek tegnap. Az Egyesült Államok piacainak sincs okuk a szégyenre, lapzártánkkor a fő Wall Street-i mutatók 0,7-1,2 százalékos pluszban álltak. New Yorkban szintén a vállalati híreknek köszönhető a jó kedv, a befektetők ugyanis abban bíznak, hogy a tőzsdei cégek a vártnál jobb első negyedéves eredményekkel rukkolnak elő a küszöbönálló gyorsjelentési szezon kezdetével. Az olaj és az arany tegnapi áremelkedése nem tudott gyengítőleg hatni a piacokra, ahogy a vegyes heti munkanélküliségi, illetve tartóscikk-megrendelésekről szóló adat sem.

Megvan, mikor emelhet kamatot az MNB

Jövő hétfőn tartja az alapkamatot a jegybank monetáris tanácsa - vélik egybehangzóan az elemzők. A közeljövőben ugyanakkor a Széll Kálmán Terv új részletei befolyásolhatják a monetáris döntéshozókat, de a változás ennél is korábbi lehet. Ugyanis ha az ECB emel az irányadó rátán, könnyen lehet, hogy az MNB is követni fogja az európai példát áprilisban.

Pozitív hangulat erősítette a forintot

Pozitív hangulat jellemezte a forint piacát kedden: a magyar dolláraukció körüli hírverés, illetve az 1,42 körüli dollár/euró árfolyam hatására erősödött a forint, délután öt előtt 270,1-en állt a hazai deviza árfolyama az euróval szemben, de a nap során a 269,85-os szintet is elérte - tájékoztatta lapunkat Ruzsonyi Ákos, a Commerzbank devizapiaci üzletkötője. Negatív hírek nem érkeztek tegnap és a szakértő szerint meglepő módón Járai Zsigmondnak a monetáris tanács belső tagjait érintő kijelentése sem befolyásolta a befektetőket. A svájci frankkal szemben 210,25-on állt az árfolyam - a forint nem tudott erősödni, aminek oka, hogy a nemzetközi bizonytalanságok - Líbia, Japán - továbbra is erősen tartják a frankot, mint menekülődevizát - mondta a szakértő. Az ÁKK tegnap 50 milliárd forint értékben kínált eladásra három hónapos lejáratú diszkont kincstárjegyeket. Több mint 2,5-szeres lefedettség mellett kelt el az eredeti mennyiség. Az aukción 5,96 százalékos hozam alakult ki, ami a múlt keddihez képest 2 bázispontos csökkenés. A másodlagos piacon csak minimálisan változtak a hozamok: a rövid oldalon egyetlen bázisponttal csökkent a három hónapos papírok hozama, míg a hozamgörbe másik végén az 5 és 15 éves papírok 2, illetve 3 bázisponttal emelkedtek, tízéves papírok hozama pedig egyetlen bázisponttal csökkent.

A válságadók segíthetik a folyó mérleget

A Napi-konszenzus szerint a tavalyi utolsó negyedévben a folyó fizetési mérleg egyenlege 70 millió eurós hiányt mutatott, ám a bizonytalanság jelentős: a lapunk által megkérdezett elemzők becsléseinek két szélsőséges pontja között több mint egymilliárd eurós különbség is van. A jelentős eltéréseket a jövedelemegyenlegre adott becslések komoly bizonytalanságai okozzák. (Az MNB jövő csütörtökön közli a fizetésimérleg- statisztikát.) A megkérdezett szakértők abban viszont egyetértettek, hogy a negyedévek során egyre javult a hazánkban működő multinacionális vállalatok jövedelmezősége - főleg az exportorientált feldolgozóipari cégeké -, ami a hazautalt profitok növekedése révén a jövedelem sor hiányát is megdobhatta a negyedik negyedévben. Ezért vélhetően az utolsó három hónap nem ismétli meg a korábbi negyedévek 470-580 millió euró között alakult folyómérleg-aktívumát, mivel a negyedik negyedévben a szezonális tényezők miatt jellemzően megugrik a jövedelemegyenleg hiánya - 2009-ben például 401 millió eurós hiányt mutatott. Ugyanakkor a hiányt mérsékelhetik a válságadók: a jellemzően multinacionális vállalatokat sújtó extra teher miatt a hazautalt jövedelmek is kisebbek - értettek egyet a szakértők. A szolgáltatások és az áruk kereskedelme oldaláról továbbra is erős aktívumot produkál a gazdaság: az áruk soron 1,3 milliárd eurós többlet, míg a szolgáltatásokén 450 milliós aktívum várható - véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Utóbbit támogatja, hogy az elmúlt időben sok multinacionális vállalat helyezte Magyarországra szolgáltató központját. Az egyes szektorok oldaláról látható, hogy továbbra is alacsony a nemzetgazdaság külső forrásigénye - vélik az OTP Bank elemzői. A tavalyi negyedik negyedévhez képest ugyan enyhén romlott a háztartások nettó megtakarítási hajlandósága, ezt azonban ellensúlyozta az állami pozíció javulása. Mivel a vállalati szektorban továbbra is mérsékelt a beruházási hajlandóság, ezért éves alapon kisebb lehet a deficit - teszik hozzá az OTP Bank szakértői.

Márciusban még nem változik a kamat

KOPF A lapunk által feltett körkérdésre adott válaszok alapján nincs olyan elemző, aki kételkedne abban, hogy az MNB monetáris tanácsa (MT) hétfőn ne a jelenleg 6 százalékon álló kamat tartása mellett döntene. Az érvek leginkább az infláció alakulásáról szólnak.

Elképesztő gáz-, olaj- és széndrágulás jöhet

A japán nukleáris válság nyomán világszerte fokozódhat az ellenállás az atomenergiával szemben, ami a tradicionális energiahordozók drágulásához vezethet. Hosszú távon újabb olaj, földgáz csúcsok dőlhetnek meg, ám úgy tűnik, hogy már rövid távon is megmozdult valami a határidős energiapiacokon.