Az előzetes becsléshez képest egytized százalékponttal kisebb mértékben, a naptárhatás kiszűrésével 1,7 százalékkal bővült a magyar gazdaság a tavalyi utolsó negyedévben, a harmadik negyedévhez képest pedig 0,2 százalékkal emelkedett - közölte a KSH. Az alapfolyamatok továbbra sem változtak: a termelés oldaláról az ipar, a felhasználás részéről pedig a külkereskedelem adta a növekedés motorját. A harmadik negyedévben bővült a lakosság fogyasztása, ám ez nem ismétlődött meg az utolsó három hónapban. Ez várható volt a kiskereskedelmi statisztikák alapján, inkább a harmadik negyedév növekedése volt meglepetés - véli Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. Sőt a belső komponensek mindegyike csökkent, s a közösségi fogyasztás a korábbiaknál nagyobb mértékben esett.
Mindezek ellenére a teljes belföldi fogyasztás mégis bővült az időszak során. Ez azonban csalóka, mert nem a fogyasztás és a beruházások teljesítményét tükrözi, hanem a készletváltozás és a statisztikai hiba - a termelési és felhasználási oldal közötti különbség - okozta. A szolgáltatásoknál növekedést regisztrált a statisztikai hivatal, annak ellenére, hogy a fogyasztás továbbra is csökken. Ennek oka, hogy a szolgáltatások jelentős része a vállalati termeléshez és nem a lakossághoz kapcsolódik - fogalmazott Pozsonyi Pál, a KSH főosztályvezetője.
A lakossági kiadások volumene a gödör alját idén érhetik el - véli Török, aki szerint idén a GDP 2,5, a belső fogyasztás viszont csak 0,5 százalékkal növekedhet. Az szja-változások idén még komolyabb keresletélénkítő hatással nem járnak, majd 2012-ben, amikor a szuperbruttó csökkenése miatt mérséklődik az effektív szja-kulcs. Ugyanakkor ezt beárnyékolja a Széll Kálmán terv GDP-re gyakorolt hatása: a Raiffeisen szerint ez jövőre nettó értelemben 0,6 százalékkal csökkentheti a GDP-t.
