Ádám János

Újra az olaj miatt aggódtak a piacok

Eséssel zárták a hét utolsó napját a fő európai tőzsdeindexek, a 104 dollárra dráguló olaj a befektetők figyelmét újra a forrongó Észak-Afrikára és Közel-Keletre irányította. A szakértők ugyanakkor optimisták: az arab világ lázadásai ellenére további emelkedés várható, de tény, hogy a legnagyobb kockázatot a dráguló nyersanyagok hordozzák magukban. A párizsi CAC indexet a közüzemi vállalatok papírjai húzták le: a Veolia részvényei 3,7, míg a GDF Suez papírjai 2,3 százalékot vesztettek értékükből. Németországban a bankpapírok és az autógyártók vezették az esést: a Deutsche Bank árfolyama közel 2 százalékkal, a Daimleré pedig 3,3 százalékkal csökkent. A dráguló üzemanyagárak hatására 2,6 százalékot vesztettek értékükből a Lufthansa papírjai. A dráguló olaj a Wall Street-i piacokat is visszavetette. Ráadásul a pénteki kereskedés során a legmélyebb szinteken úgy tűnt, hogy a hét első négy napjának nyeresége elvész, de végül a Dow 0,3, az S&P-500 és a Nasdaq 0,1 százalékos plusszal zárta a hetet. A Dow Jones indexen belül a General Electric 1,8 százalékos árfolyamcsökkenése volt a leglátványosabb, a 30 részvényt tartalmazó index 26 részvénye gyengült pénteken. A Wal-Mart volt azon kevés részvény egyike, amelyik emelkedést tudott produkálni. A kereskedelmi lánc 21 százalékkal emelte a részvények osztalékát az erős negyedéves számoknak köszönhetően. Piaci szempontból fontos esemény volt, hogy februári munkanélküliségi adatot publikáltak az Egyesült Államokban: 192 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma és meglepetésre 8,9 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta. A jó hírek viszont nem tudtak segíteni a részvénypiacokon, mert egyre többen aggódnak amiatt, hogy a jövedelmek emelkedését meghaladja az energia drágulása.

Esemény híján alig mozdult a forint

Komolyabb mozgás nélkül telt el a péntek a forint piacán: a délelőtti órákban 272,5 forint körül mozgott az euró árfolyama, majd az amerikai munkanélküliségi statisztikára reagálva 271,5-re is erősödött a hazai deviza, délután azonban újra 272 körül járt az euró forintjegyzése. Ingerszegény környezet jellemezte a kereskedést, ami azzal magyarázható, hogy a kedden bejelentett reformcsomag óta a befektetők realizálták a nyereséget, jelenleg pedig nincs mire várni - mondta Kolba Miklós, az ING devizapiaci üzletágának vezetője. A következő hetek során a hitelminősítők, az unió, valamint a kormány reformcsomagról szóló pro és kontra érvei mozgathatják a forint árfolyamát. Ezenfelül hétfőn végre megismerhetjük a négy új monetáris tanácstag nevét, ami szintén befolyásolhatja az árfolyamot - véli a szakértő. A dollár és a svájci frank piacán is hasonlóan unalmasan zajlott a kereskedés: a zöldhasú kurzusa 194-195,5 között mozgott, az alpesi devizáért pedig 210 forintot kértek a nap során. A magyar állampapírok másodlagos piacán a rövid oldalon a három és hat hónapos állampapírok hozama 3-5 bázisponttal csökkent, míg az éves lejáratú kötvényeknél egyetlen ponttal emelkedett a hozam. A hosszú oldalon ugyanakkor az összes lejárat esetében nőttek a hozamok, 3-8 bázisponttal.

Az olcsóbb olaj segítette a piacokat

A főbb európai tőzsdeindexek erősödtek tegnap, ezek közül is kiemelkedik a londoni FTSE 1,5 százalékos emelkedése. Az elemzők szerint a régiós összevetésben is kiemelkedő drágulás fő oka, hogy lejjebb került az olaj árfolyama. Alapvetően egyes vállalati hírek emelték a londoni részvényárfolyamokat, amit pont az tett lehetővé, hogy a befektetők az olcsóbb olaj miatt a céges fundamentumokra tudtak összpontosítani. Az európai piacok zárására a New York-i kereskedésben 72 centtel, 101,5 dollárra csökkent egy hordó olaj ára. A párizsi CAC index is jól teljesített tegnap - ebben oroszlánrészt vállalt az Alcatel-Lucent részvényeinek drágulása. A vállalatnak a híresztelések szerint akadt egy kínai kérője, bár ezt a cég szóvivője nem kommentálta. A Total papírjai több mint egy százalékkal drágultak tegnap arra a hírre, hogy a francia olajvállalat 12 százalékos részesedést vásárol a Novatekben, a legnagyobb független orosz gázipari vállalatban. Frankfurtban a Lufthansa papírjai vezették az emelkedést, közel 3 százalékos drágulással. A német autógyártók vegyesen teljesítettek tegnap, alapvetően stagnáltak az árfolyamok. Az eurózóna déli államainak tőzsdeindexeire ugyanakkor nem volt jó hatással Jean-Claude Trichet tegnapi, meglehetősen héja hangvételű beszéde. A kamatemelés lehetőségére utaló európai fő jegybankár kijelentései miatt a spanyol IBEX index 0,7 százalékkal került szerdai záróértéke alá és az olasz MIB is 0,4 százalékot gyengült. Az Egyesült Államokban - hasonlóan az öreg kontinenshez - az olcsóbb olaj, valamint a kedvező munkanélküliségi adat segítette a részvényárfolyamokat. Az szintén drágította a papírokat, hogy az ISM szolgáltatási aktivitást mérő mutatója meghaladta a várakozásokat. Lapzártánkkor a Wall Street-i indexek 1,5-1,8 százalékos emelkedésnél jártak.

Csúnya lett az év végi beruházási adat

Csalódást okozott a tavalyi utolsó negyedéves beruházási statisztika: a Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők egyszázalékos mínusszal számoltak, ám ennél jóval nagyobb mértékben, 7,8 százalékkal esett a nemzetgazdasági beruházások volumene a negyedik negyedévben az egy évvel ezelőttihez képest - közölte tegnap a KSH. A harmadik negyedévben a csökkenés 1,9 százalék volt és negyedéves alapon megindult a bővülés. Ezzel szemben az utolsó három hónap során 2,3 százalékkal csökkentek a beruházások az előző három hónaphoz képest. Tavaly az év egészében 5,5 százalékkal zsugorodtak a beruházások 2009-hez képest.

Reformcsomag: mégsem lehet spórolni a rokkantnyugdíjasokon?

A kedden bejelentendő reformcsomag egyik sarkalatos pontja a nyugdíjrendszer, azon belül is a rokkantnyugdíjak reformja. A kormány azzal érvel, hogy nemzetközi összehasonlításban magas a rokkantak száma Magyarországon és a részlegesen leszázalékoltak közül is csak kevesen dolgoznak. Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy 2008-ban átalakították a rendszert, aminek hatására a minisztérium által hivatkozott számok sem feltétlenül állják már meg a helyüket.

Sokkoló prognózis: megállíthatatlan az élelmiszer-drágulás Magyarországon

A tavaly nyáron kezdődött élelmiszerdrágulás komoly nyomokat hagyott a magyar inflációs számokban és egyelőre nem is várható lassulás. Amíg nem érkeznek meg az első idei terméseredmények, nem látszik, mi állítaná meg a gabonaárak emelkedését, illetve azok feldolgozott élelmiszerárakba való átgyűrűződését.

Közel már a fordulat a beruházásoknál

Továbbra sem áll meg a beruházások volumenének csökkenése a lapunk által megkérdezett szakértők szerint, akik úgy számolnak, hogy a tavalyi utolsó negyedévben egyszázalékos volt a csökkenés az előző év ugyanazon időszakához képest. A harmadik negyedévben 1,9 százalékos volt a mínusz, az utolsó három hónap statisztikáját pedig kedden publikálja a KSH.

Elfáradtak a hét végére a kereskedők

Komolyabb izgalmak nélkül zajlott a forint piacán a pénteki kereskedés: az euróval szemben szűk, 272,6-273,5 közötti sávban mozgott a nap során a hazai deviza. A múlt hét folyamán ugyan sokat rángatták a befektetők a magyar fizetőeszközt, de úgy tűnik, hét végére elfáradtak - fogalmazott Csajbók Róbert, az ING devizapiaci üzletkötője. De ez alapvetően a többi piacra is jellemző volt: a hét elején komoly mozgásokat okoztak a líbiai lázadások, ám a befektetők rájöttek, hogy Szaúd-Arábiát nem fenyegeti veszély, aminek hatására a kedélyek is megnyugodtak. Az euróval szemben a dollár 1,38 felett járt reggel, a nap folyamán viszont erősödött az amerikai fizetőeszköz, délután négy óra után 1,374 körül járt a kurzus. Az euróval szemben a svájci frank egy helyben topogott pénteken, aminek hatására a forinttal szemben is erős maradt a svájci deviza, 213 forint felett állt a jegyzés. Pénteken enyhén csökkentek a másodpiaci hozamok a magyar állampapírok rövid és hosszú oldalán is. A legfeljebb egyéves lejáratú papírok esetében a hat hónapos kötvényeket leszámítva 2-2 bázisponttal csökkentek a hozamok. A hosszú oldalon minden lejárat hozama 1-5 bázisponttal mérséklődött. A 10 és 15 éves papírok hozama egyaránt 7,44 százalék volt pénteken.

Frankfurt szégyenben maradt

Mindegyik fontosabb európai tőzsdeindex eséssel fejezte be a tegnapot, ám közülük kiemelkedik a frankfurti DAX index, amelyet főként a vállalati gyorsjelentések húztak le. Az RWE - az Elmű többségi tulajdonosa - papírjai 4,5 százalékkal estek, miután a közművállalat csalódást keltő gyorsjelentést tett közzé, ráadásul komoly nyereségcsökkenéssel számolnak idénre is. Az Allianz is a kedvezőtlen jelentés hírére esett 2 százalékkal. Az egyik legkomolyabb visszaesést a Porsche-papírok szenvedték el: a 10 százalékos mínusz hátterében a Volkswagennel tervezett egyesüléssel kapcsolatos aggályok álltak, és az utóbbi autógyártó árfolyama is 3 százalékot vesztett értékéből. Az öreg kontinens többi autógyára sem úszta meg: a Daimler 1,5, a BMW 1,9, a Renault pedig 2,7 százalékos mínusszal zárta a napot. A londoni és párizsi index mozgását is befolyásolták a gyorsjelentést közlő vállalatok. A Royal Bank of Scotland papírjainak árfolyama 4 százalékkal került szerdai záróértéke alá, miután a pénzintézet a várakozásoktól elmaradó eredményt közölt, ám a Credit Agricole-papírok árfolyama 5,2 százalékkal erősödött a vártnál kisebb veszteség hírére. Lapzártánkkor a tengerentúli piacok néhány tized százalékos mínuszban álltak. A líbiai lázadások miatt egyre magasabbra törő olajárfolyam aggasztotta leginkább a befektetőket és ezt tegnap nem tudták ellensúlyozni a kedvező vállalati gyorsjelentések sem. Utóbbiak közül a legfontosabb a General Motors adatközlése volt: az autógyártó hét év után tavaly ért el először nyereséget, ám ez elmaradt a várakozásoktól, aminek hatására lapzártánkkor már 4,5 százalékos mínuszban álltak a cég részvényei. Tegnap még a vártnál jobb munkanélküliségi statisztikát és vegyes adatokat publikáltak a tartós fogyasztási cikkek megrendelésállományáról, ám ez csak csekély hatással volt a Wall Street-i piacokra.