Ádám János

Súlyos árat fizetünk a kormány tervéért

Az MNB megújult inflációs jelentése nagyban segíti a monetáris tanács munkáját és az új tagok miatt az időzítése is szerencsésnek mondható. A jegybank nemrég több, a Költségvetési Tanácstól érkező szakembert vett fel, ami lehetővé teszi, hogy az MNB új elemzési területeken - például a költségvetést érintőkön - is megvethesse a lábát - mondta a Napi Gazdaságnak adott interjújában Csermely Ágnes, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági elemzésekért felelős igazgatója.

Új feladatokat vállal magára a jegybank

Az MNB megújult inflációs jelentése nagyban segíti a monetáris tanács munkáját és az új tagok miatt az időzítése is szerencsésnek mondható. A jegybank nemrég több, a Költségvetési Tanácstól érkező szakembert vett fel, ami lehetővé teszi, hogy az MNB új elemzési területeken - például a költségvetést érintőkön - is megvethesse a lábát.

Összecsap a drága benzin és az erős forint

A Napi Gazdaság konszenzusa szerint idén márciusban enyhén gyorsult az infláció. A drágulást továbbra is az üzemanyagok és az élelmiszerek húzzák, ugyanakkor az egyre erősebb forint tompítja a folyamatot. Nyáron azonban érdemi javulás következhet.

A szigor korszaka köszönt be az eurózónában

Az Európai Központi Bank (ECB) célja, hogy a kétszázalékos inflációs célszint alatt vagy közelében tartsa az infláció mértékét, ehhez szükség volt a kamat emelésére − kommentálta az ECB csütörtöki kamatdöntő ülését Jean-Claude Trichet, az európai jegybank elnöke, miután a monetáris hatóság egyhangú döntéssel 25 bázisponttal, 1,25 százalékra emelte az irányadó rátát.Az árstabilitást több, felfelé mutató kockázat övezi, amelyek a kamatemeléshez vezettek: egyrészt az energiaárak növekedése a vártnál magasabb lehet az észak-afrikai események miatt, másrészt a fejlődő piacokon bőséges likviditás áll rendelkezésre, ami további árnyomáshoz vezet. A regulált árak is magasabbak lehetnek a vártnál az eurózónában a fiskális konszolidációk következményeként, ugyanakkor a konjunktúra miatt is erősödhet a belföldi árnyomás. Idén márciusban az euróövezetben 2,6 százalék volt a fogyasztói árak emelkedésének üteme, ami 2008 októbere óta a legmagasabb érték, és messze meghaladja az ECB inflációs célsávjának 2 százalékos küszöbértékét.Összességében a lépés hozzájárul ahhoz, hogy az inflációs várakozások horgonyzottak maradjanak − ez pedig kiemelkedően fontos ahhoz, hogy a monetáris politika hozzá tudjon járulni a gazdasági növekedéshez. A szigorítás ellenére a monetáris politika továbbra is alkalmas arra, hogy segítse a gazdaság aktivitását és ösztönözze a munkahelyteremtést − indokolta a döntést Trichet. Az ECB a továbbiakban is kiemelt figyelemmel kíséri e folyamatokat és különös figyelmet fordít arra, hogy az erősödő árnyomás ne emelje meg az inflációs várakozásokat. Azzal kapcsolatban viszont, hogy ez egy egyszeri szigorítás volt-e, avagy egy ciklus kezdete, az ECB elnöke csak annyit mondott: az ülésen nem döntöttek további kamatemelésekről. A múltbéli tapasztalatok alapján azonban tudni lehet, hogy mindig azt tesszük, ami az árstabilitás biztosításához szükséges − tette hozzá az ECB első embere.A reálgazdaság állapotát illetően az eurózóna gazdasági aktivitása jól alakul, ezt támasztják alá a GDP-adatok, valamint az egyes bizalmi indexek is, és a belső kereslet élénkülése a továbbiakban egyre nagyobb mértékben támogatja a növekedést. Ugyanakkor a növekedést több kockázat övezi. A felfelé mutatóak közül a legfontosabb a világkereskedelem vártnál nagyobb mértékű bővülése, és a bizalmi indexek alapján nem zárható ki, hogy a belső piacokon is erősebben nőhet a gazdasági aktivitás. Csökkentheti a növekedési kilátásokat, hogy az egyes pénzügyi piacokon zajló folyamatok begyűrűzhetnek az eurózónába. Ezen felül a geopolitikai események, az energiaárak emelkedése, a protekcionizmus és a japán krízis mind fenyegetőleg hatnak. Trichet szerint az egyes kormányok által idén vállalt konszolidációs intézkedéseket mindenképp véghez kell vinni. A strukturális intézkedéseket sürgősen be kell vezetni a versenyképesség emelése érdekében és 2012 után biztosítani kell a hosszú távon fenntartható fiskális politikát, hogy ezzel elérhető legyen a kockázati prémiumok csökkenése.

Az üzemanyagok vezetik továbbra is a drágulást

A Napi Gazdaság konszenzusa szerint idén a harmadik hónapban enyhén emelkedett a fogyasztói árindex. A drágulást továbbra is az üzemanyagok és az élelmiszerek húzzák. Májustól érdemi javulás következhet.

Nem sok kétség övezi a további kamatemelést

A lapunk által megkérdezett elemzők egyetértettek abban, hogy az Európai Központi Bank (ECB) kamatemelését még követi legalább kettő, de elképzelhető, hogy három szigorítás még idén, azaz 1,75-2 százalékra emelkedhet decemberre az eurózóna irányadó rátája.

Kiderülhetnek a reformcsomag részletei

Ha a kabinet tegnap ismertette volna a konvergenciaprogram egyes részleteit, az ugyan némi megnyugvást hozott volna a piacok számára, de egyáltalán nem gond, hogy ez nem történt meg, mivel az április 15-i határidőig még van ideje a kormánynak − véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A konvergenciaprogram túlnyomó részben a Széll Kálmán tervre épül, így ebből a szempontból nagy meglepetés nem várható. Ám nem kizárt, hogy néhány részletet megismerünk a tervből a dokumentum keretein belül − véli Samu János, a Concorde elemzője. Általában a konvergenciaprogramokban szoktak részletek is szerepelni, ráadásul ezek hiányában az Európai Bizottság visszadobhatja a jelentést − ebben az esetben a hiányosságok pótlására szólíthatja fel a kabinetet.

Felvásárlási hír mozgatta a piacokat

Nem találták az irányt tegnap az európai részvényindexek: ugyan a csökkenő olajárak és a technológiai papírok drágulása segítette a piacokat, ám ez mégsem volt elegendő az emelkedéshez, feltehetően a befektetők kivárnak az Európai Központi Bank csütörtöki kamatdöntéséig. A tech-papírok emelkedésének fő oka, hogy a tengerentúlról egy komoly felvásárlási hír érkezett: a Texas Instruments bejelentette, hogy 6,5 milliárd dolláros ajánlatot tett National Semiconductor nevű szektortársára. A hír hatására számos szektorbeli részvény drágult, a német Infineon-papírok például 3,9 százalékkal erősödtek. Ugyanakkor, a telekomszektor lejjebb került tegnap: a Vodafone-papírok árfolyama 1,5 százalékkal csökkent, hasonlóan a hétfőhöz, amikor bejelentették, hogy a Vivendi kivásárolja a brit céget a francia mobilszolgáltatóból, az SFR-ből. Franciaországban a legnagyobb esést a GDF Suez papírjai szenvedték el, de a bankok árfolyama is lejjebb került tegnap. Németországban a legnagyobb emelkedés az Infineon-papírokhoz kötődik, a legnagyobb mínuszt pedig a Siemens-részvények szenvedték el.

Kétmilliárddal tartozik a Mal

Több mint kétmilliárd forinttal tartozik a Mal Zrt. a be nem fizetett gáz- és áramszámlák miatt - olvasható a Magyar Nemzet pénteki számában saját értesülésre hivatkozva.