Kellemetlen meglepetést okozott a márciusi inflációs adat: 4,5 százalékos lett a fogyasztói árindex, szemben a Napi-konszenzus 4,2 százalékos várakozásával. A havi árindex 1,1 százalék volt, a maginfláció 2,5 százalékra gyorsult az egy hónappal ezelőtti 1,9 százalékról. Előzetesen arra lehetett számítani, hogy az élelmiszerek, az üzemanyagok, valamint a háztartási energia emeli majd a fogyasztói árindexet. Ebben nem is kellett \"csalódnunk\", ám a drágulás mértéke − főleg az élelmiszereknél − a vártnál nagyobb lett.
Az élelmiszerek márciusban 2 százalékkal drágultak februárhoz képest − utoljára ilyen magas havi emelkedésre 2010 januárjában volt példa. Egyetlen hónap alatt a cukor majdnem 30 százalékkal drágult, de a liszt ára is 10,5 százalékkal ment fel. Tavaly márciushoz viszonyítva 8,6 százalékkal emelkedtek az élelmiszerek árai. A cukor közel kétharmadával drágult, a liszt majdnem 60 százalékkal, az idényáras élelmiszerek pedig ötödével kerültek többe. A ruházati cikkekért 2 százalékkal kértek többet, mint egy hónappal korábban, de ez nem meglepő: a tavaszi kollekciók megérkezésekor mindig megnyomják a ceruzát a kereskedők.
A háztartási energia 1,5 százalékkal drágult egyetlen hónap alatt (a februári áramáremelés hatására az elektromos energia ára 4 százalékkal nőtt). Éves szinten kifejezetten erős, 8,2 százalékos energiadrágulást mért a statisztikai hivatal − ezen belül a gázért 16,5, a távfűtésért 10 százalékkal kellett többet fizetni. Tavaly májusban volt egy jelentősebb gázáremelés, júliusban pedig a távhő támogatásrendszerét alakították át, ami augusztus−szeptember folyamán jelentkezett az inflációban, és ezek tartják jelenleg magasan az indexet − mondta lapunknak Kollár Beáta, a KSH szakértője.
Szintén erős egyhavi számot produkáltak az üzemanyagok: egyetlen hónap alatt 3,4 százalékkal drágultak, míg tavaly márciushoz képest majdnem 17 százalékos növekedést regisztrált a KSH.
Érkeztek azért jó hírek is. A tartós fogyasztási cikkek ára havi alapon 0,3, éves összevetésben 1,3 százalékkal csökkent, hála az erős forintnak is − áprilisra itt további esés várható. A szolgáltatások árainál átlag alatti, 0,6 százalékos volt a havi emelkedés, és éves alapon is csak 2,1 százalékos, a továbbra is gyér kereslet miatt nem volt árnyomás
Az élelmiszerek árának meredek megugrása a feldolgozott élelmiszereknél is jelentkezett, ez húzta 1,9 százalékról 2,5 százalékra a maginflációt − emelte ki Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A következő hónapokban szerinte kettős hatás érvényesülhet: a forint erősödése lassan megjelenhet az árakban − de ez az üzemanyagárak emelkedését egyelőre csak enyhítheti −, míg a tartós fogyasztási cikkek és egyes szolgáltatások árai kissé csökkenhetnek. A nyomott belső kereslet szintén csupán tompítani tudja a feldolgozott élelmiszerek drágulását, mindezek alapján a következő hónapokban 4,3-4,5 százalék körül alakulhat a fogyasztói árindex, majd a bázishatások, az erősebb forint és a lassan felépülő fogyasztás hatására fokozatosan mérséklődhet. A magas idei bázis miatt az infláció a jövő év második felében elérheti a 3 százalékos célt − véli az elemző −, ehhez azonban arra lehet szükség, hogy az alapkamat huzamosabb ideig 6 százalékon maradjon.
Ádám János
| 1 havi | 12 havi | |
| Élelmiszerek | 2 | 8,6 |
| Szeszes ital, dohány | 0 | 0,8 |
| Ruházkodási cikkek | 2 | 0,5 |
| Tartós cikkek | -0,3 | -1,3 |
| Háztartási energia | 1,5 | 8,2 |
| Egyéb cikkek,üzemanyagok | 1,3 | 6,4 |
| Szolgáltatások | 0,6 | 2,1 |
| Összesen | 1,1 | 4,5 |
Forrás: KSH
