A további emelésre legalábbis lehet következtetni Jean-Claude Trichet szavaiból. Az ECB elnöke úgy fogalmazott, hogy kiemelten fogják figyelni (closely monitoring) az összes olyan folyamatot, amely felfelé mutató inflációs kockázatot hordoz magában. Az ECB nyelvhasználata alapján a kifejezés azt jelentheti, hogy a következő alkalommal az elnök a kommentárban az \"éberség\" (vigilance) kifejezést használhatja, amit júniusban a \"fokozott éberség\" (strong vigilance) követhet, ami után már júliusban újra 25 bázispontot emelhet a monetáris hatóság − magyarázta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. E forgatókönyv szerint novemberben még egy emelés jöhet, így alakulhat ki az 1,75 százalékos kamatszint. Lehet azonban, hogy az ECB azonnal a fokozott éberség szavakkal hangsúlyozza aggályait, ami alapján nem zárható ki decemberre a 2 százalékos irányadó ráta sem. Hosszú távon vélhetően azonban nem éri el a válság előtti négyszázalékos kamatszintet az eurózóna alapkamata. Nehéz megítélni, hol lesz a tetőpont, de 2−2,5 százalék fölötti szintek nem valószínűek − tette hozzá a szakértő.
Samu János, a Concorde elemzője szerint is azt jelzi a kommunikáció, hogy az ECB be akarja futni azt a kamatpályát, amelyet már előre megalapoztak az emelkedő hozamok. Az ugyanakkor kérdéses, hogy milyen tempóban jöhetnek a lépések, de a szakértő szerint nincs ok sietségre. Az infláció ugyan egyre távolodik a kívánt kétszázalékos szinttől, ugyanakkor a maginfláció továbbra is alacsony, ami azt jelenti, hogy a külső ársokkok begyűrűzése tompított, ami megnyugtathatja a monetáris politika döntéshozóit − magyarázza az elemző.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője szerint sem áll le a szigorítással az ECB a kétszázalékos szintig, ám azt fontos megemlíteni, hogy az eurózóna jelenleg eléggé heterogén. Az inflációs nyomás gyakorlatilag egyedül Németországban jelentkezik, a perifériaországokban ez egyáltalán nem okoz gondot − emelte ki a szakértő.
