Keresés

Fenntartható termelést és fogyasztást!

A környezeti demokrácia kiteljesedésével, a fenntarthatóság szemléletének általános elterjesztésével, a társadalom értékrendjének javításával és a környezeti információk, adatok szabad áramlásával tud a lakosság igazán tevékenyen részt venni a környezettel kapcsolatos döntésekben. Éppen ezért tartja fontosnak az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) a környezetbarát életmód és a fenntartható fogyasztás feltételeinek megteremtését, a környezeti oktatást és nevelést, valamint a környezetmenedzsment-rendszerek elterjesztését. A fenntarthatóság lényege, hogy a jelen és jövő generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minőségét, értékeit megőrizzük, hogy az emberi társadalom hosszú távon is fennmaradhasson. A fenntartható fejlődés célja a növekedéssel ellentétben nem az, hogy nagyobbak legyünk, hanem az, hogy "jobbak". Akkor valósul meg, ha önkéntes, gondos és megelőző magatartással tudjuk megőrizni a környezet, a társadalom és a gazdaság dinamikus egyensúlyát. Tehát a környezet jó minőségét a fejlesztések közben kell garantálni, s arról nem utólag kell gondoskodni, amikor a károsodás már bekövetkezett. Ebben hatalmas szerep hárul egyrészt a tudatformálásra - oktatásra, nevelésre, tájékoztatásra, a médiára stb. -, másrészt a gazdasági szektort befolyásoló eszközökre: szabályozásra, pályázati rendszerekre. Ezek eredményeként alacsony környezetterhelésű, anyag- és energiatakarékos, alternatív energiát használó vállalkozások fejlődnek ki, hozzájárulva az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez és a klímavédelemhez. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben foglalt - a megelőző környezetvédelem szemléletét tükröző - intézkedések érintik többek között a magán- és a közösségi termelés és szolgáltatás ökológiai alapon történő szervezésének elősegítését; az elérhető legjobb ökohatékony és környezetbarát technológiák és technikák elterjesztését; a fenntartható fogyasztási szokások, cselekvésminták, mintaprojektek támogatását és elterjesztést, valamint a környezeti szemléletformálást. A fenntartható fejlődés célkitűzéseit és megvalósítását szolgáló feladatokat az európai uniós és a hazai szabályozás stratégiai dokumentumokban rögzíti. Az Európai Unió 2006. június 16-i csúcstalálkozóján elfogadta megújított Fenntartható Fejlődési Stratégiáját, amelynek alapján Magyarország is elkészítette Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiáját (NFFS), ami a hazai feladatok kerete. Az EU-támogatások felhasználását szabályozó ÚMFT ezért stratégiai céljaként jelöli meg a fenntartható fejlődést, és az ehhez való hozzájárulást minden projektjavaslatnál feltételként határozza meg. Ez a célkitűzés projektszinten több módon is megjelenik. Egyrészt egyes fenntartható fejlődési szempontok önálló fejlesztési célként (konstrukcióként, pályázatként) megjelennek, míg mások (kiválasztási vagy jogosultsági szempontok) közvetett módon, az egyes pályázatok elbírálása során.

Fenntarthatóság és/vagy növekedés?

A Napi Gazdaság Források - Fejlesztések - Finanszírozások kiadványsorozatának második része az államreform és a közigazgatás megújításának operatív programjai után a környezeti és energetikai fejlesztések témakörét járja körül.

A válság dacára is kényszer a fenntarthatóság érvényesítése a fejlesztéseknél

Lehetőség helyett kényszerpálya a fenntartható fejlődés érvényesítése a város- és ingatlanfejlesztésben - állították csaknem egybehangzóan a Napi Gazdaság fenntartható fejlődésről rendezett konferenciáján az előadók. Pénzügyi mellett fenntarthatósági válság is van ma, aminek a kezelése nem megkerülhető - kezdte előadását Beleznay Éva, Budapest főépítésze. A főváros városfejlesztési koncepciójában egy élhető, szerethető és egyúttal az európai piacon versenyképes város képe körvonalazódik. Szolidaritási kérdés, hogy ez mindenkinek szóljon, ne csak a felső tízezernek. Kutatások szerint a városfejlesztési döntések hátterében az életminőség és a versenyképesség mellett a fenntarthatóság és a környezet egyre fajsúlyosabb tényező. Ugyanakkor ez a folyamat nagyon forráshiányos. A főváros ezért jogszabály-módosításokat kezdeményezett, többek között a városrehabilitációs keret működőképességének a biztosítását, a lakástörvény és a lakástámogatási rendszer módosítását is. Több javaslatot készítettünk az ösztönző adó- és illetékkedvezmények körében - mondta a főépítész, ezek között áfakedvezmény, illetékkedvezmények is szerepelnek, például a műemléki környezetben gazdát cserélő ingatlanok esetében. A forráshiány csökkentéséhez nemcsak támogatások szükségesek, hanem az elvonási rendszer módosítása a megújítás iránti igény felkeltése érdekében - hangsúlyozta Beleznay Éva. A környezettudatosság nem az alternatív energia felhasználásával kezdődik, hanem avval, hogy rozsdazónában építkezünk, biztosítjuk az alternatív megközelíthetőséget, újjáépítünk egy korábban más célra használt épületet és más ehhez hasonló szempontokat érvényesítünk - hívta fel a figyelmet Hajnal István, a Biggeorge's NV Zrt. vezérigazgatója. A fejlesztő azonban olyan szolgáltató - tette hozzá Hajnal -, aki az igényeknek megfelelően épít, vagyis a végfelhasználó környezettudatossága határozza meg azt a környezettudatosságot, amivel a fejlesztő él. Magyarországon a szabályozás nem a környezettudatosság felé tereli a fejlesztőket, a 2009-től életbe lépő zöld kártya csak az e körbe tartozó szempontok negyedével, az energetikai jellemzőkkel foglalkozik. Mindemellett az Országos Településrendezési és Építési Követelmények módosításában megfogalmazott lakásméret-növelés vagy a parkolóépítés sem a fenntarthatóság irányába hat - mutatott rá Hajnal, aki szerint egyszerűen nincs olyan keret, ami a megfelelő irányba mozdítaná a fejlesztőket. Csak az innováció felől közelíthető meg a fenntartható fejlődés kérdése, azaz "gondolkodj zölden" - ez volt az idei müncheni Expo Real üzenete is - hangsúlyozta Baross Pál, az ING Real Estate ügyvezető igazgatója. A megoldás ott kezdődik, ha elhisszük, hogy a városok fejlődése milyen problémák forrása, ha látjuk, hogy ezen hogy lehet változtatni és ha megvannak hozzá az eszközeink. Ma a fejlesztők azzal tolják el maguktól a felelősséget, hogy a fogyasztók nem igénylik a környezettudatos épületeket, csakhogy a végfelhasználóknak fogalmuk sincs arról, hogy ez valójában mit jelent. Ha ez az információs vákuum kitöltődik, a piaci igény is megjelenik, nem hárítható tovább, hogy az új fejlesztések ebben a szellemben foganjanak meg - mondta Baross -, már csak azért is, mert számítani lehet arra, hogy aki ma nem "zöld", annak az épülete tíz éven belül elértéktelenedik. A fenntarthatósággal kapcsolatos megvilágosodás kiszélesedése számokkal is kifejezhető, a Colliers legutóbbi felmérésében, amelyben az irodaválasztás kritériumait rangsorolták a megkérdezettek, a fenntarthatóság három év alatt a 14. helyről a 8.-ra ugrott, miközben a választást elsődlegesen befolyásoló szempontok sorrendje nem változott - támasztotta alá a fenntarthatóság szükségszerűségét Takács Péter, a Tópark értékesítési igazgatója is. A kutatások szerint a jövőben a költözések négy legfontosabb oka a növekedés, a jobb elhelyezkedés, a konszolidáció és fenntarthatóság. A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy az idén már a bérlők 77 százaléka beépített valamilyen fenntarthatóságot szolgáló technológiát az épületbe, ez az arány három évvel ezelőtt még 44 százalék volt. Az előrejelzések szerint néhány éven belül a bérlők kétharmada rendelkezik majd valamilyen, a fenntarthatóságot értékelő rendszerrel, és akkorra kieshetnek a versenyből a környezettudatosságot figyelmen kívül hagyó épületek.

Takarékos és alternatív jövő

A környezeti demokrácia kiteljesedésével, a fenntarthatóság szemléletének általános elterjesztésével, a társadalom értékrendjének javításával és a környezeti információk, adatok szabad áramlásával tud a lakosság tevékenyen részt venni a környezettel kapcsolatos döntésekben. Éppen ezért tartja fontosnak az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) a környezetbarát életmód és a fenntartható fogyasztás feltételeinek megteremtését, a környezeti oktatást és nevelést, valamint a környezetmenedzsment-rendszerek elterjesztését. A fenntarthatóság lényege, hogy a jelen és jövő generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezeti értékeket megőrizzük, hogy az emberi társadalom hosszú távon is fennmaradhasson. A fenntartható fejlődés célja a növekedéssel ellentétben nem az, hogy nagyobbak legyünk, hanem az, hogy jobbak. Ez akkor valósul meg, ha önkéntes, gondos és megelőző magatartással tudjuk megőrizni a környezet, a társadalom és a gazdaság dinamikus egyensúlyát. Tehát a környezet jó minőségét a fejlesztések közben kell garantálni s arról nem utólag kell gondoskodni, amikor a károsodást már létrehoztuk. Ebben hatalmas szerep hárul egyrészt a tudatformálásra - oktatásra, nevelésre, tájékoztatásra, a médiára -, másrészt a gazdasági szektort befolyásoló eszközökre: szabályozásra, pályázati rendszerekre. Ezek eredményeként - amelyek érintik vagy érinthetik az önkormányzatokat, a kis- és középvállalkozások legtöbbjét és számos civil szervezetet - alacsony környezetterhelésű, anyag- és energiatakarékos, alternatív energiát használó vállalkozások fejlődnek ki, hozzájárulva az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez és a klímavédelemhez. Az Új Magyarország fejlesztési tervben foglalt - a megelőző környezetvédelmet tükröző - intézkedések érintik többek között a magán- és a közösségi termelés, valamint szolgáltatás ipari ökológiai alapon történő szervezésének elősegítését; az elérhető legjobb ökohatékony és környezetbarát technológiák és technikák elterjesztését; a fenntartható fogyasztási szokások, cselekvésminták, mintaprojektek támogatását és elterjesztését, valamint a környezeti szemlélet formálását. Az EU támogatási forrásainak felhasználását szabályozó ÚMFT ezért stratégiai céljaként jelöli meg a fenntartható fejlődést és feltételként határozza meg minden projektjavaslat esetében. Ez a célkitűzés projektszinten több módon is megjelenik. Egyrészt egyes fenntartható fejlődési szempontok önálló fejlesztési célként (konstrukcióként, pályázatként)jelennek meg, míg mások közvetett módon kiválasztási vagy jogosultsági szempontok az egyes pályázatok elbírálása során.

Egyre több bérlő követeli a zöld technológiákat

Lehetőség helyett kényszerpálya a fenntartható fejlődés érvényesítése a város- és ingatlanfejlesztésben - állították a Napi Gazdaság fenntartható fejlődésről rendezett konferenciáján az előadók.

Nem okoz többlet forgalmat a Tópark

A Tópark beruházást fejlesztő Walker & Williams Investment Group Hungary Zrt. alelnöke szerint a fenntarthatósága a tervezőasztalon dől el.

Magyarok az Expo-Realon

Az idei expó programjában a kereskedelmi fejlesztések és a fenntarthatóság a leghangsúlyosabb elemek.

Új ellátási láncokat kell tervezni a fenntartható fejlődéshez

Jelentős kölcsönhatás van a fenntarthatóság és a fogyasztási cikkek kiskereskedelmi ellátási lánca között - állapítja meg A jövő ellátási lánca 2016 címet viselő, közelmúltban készült tanulmány.

Jobb közlekedési feltételek egy gyorsuló gazdaságért

A hazai gazdaság számára a közlekedés, szállítás kiemelt jelentőségű, ez az ágazat állítja elő a GDP hat százalékát. A közlekedési hálózatok építését és a járműgyártást is figyelembe véve Magyarországon minden tizedik munkahely a közlekedési ágazathoz kötődik. A háztartások fogyasztásában a szállítási szolgáltatás részaránya 12 százalék, a járművásárlással és személygépkocsi-üzemeltetéssel együtt 21 százalék. A közlekedési infrastruktúra értéke mintegy ötöde az ország nemzeti vagyonának. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kidolgozott közlekedés operatív program (KÖZOP) megfogalmazása szerint a közlekedési fejlesztések átfogó célja az elérhetőség javítása a versenyképesség növelése és a társadalmi-területi kohézió erősítése érdekében. A jó megközelíthetőség és a megfelelő intermodális kapcsolatok vonzzák a működőtőkét, orientálják a vállalkozások telephelyválasztását, közelebb hozzák a beszerzési és értékesítési piacokat, nagyobb teret adnak a munkaerő mobilitásának, és a nemzetközi áruszállítás kiszolgálása révén lehetővé teszik többletjövedelmek realizálását. A jó közlekedési infrastruktúra előmozdítja a vidéki, esetenként hátrányos helyzetű térségek felzárkózását, a gazdasági fejlettség térbeli kiegyenlítését. Az operatív program átfogó célja ezenkívül a környezetkímélő közlekedési módok fejlesztése a környezeti fenntarthatóság érdekében. A KÖZOP-ot az úgynevezett egységes közlekedésfejlesztési stratégia (EKFS) támasztja alá, amelyet az Európai Unió elvárásainak megfelelően alakítottak ki. A stratégia lehetővé teszi, hogy az egyes projektek ne csupán "ötlethalmazként" működjenek, mert ezáltal az ország fontos szinergiahatásoktól eshet el. Az EKFS három nagy vertikális stratégiát tartalmaz: ezek az áruszállítás, a tömegközlekedés és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. A fejlesztési irányok meghatározásánál az EKFS figyelembe veszi a legfontosabb háttérdokumentumokat, azaz az EU stratégiáit (fehér könyv, közösségi stratégiai irányelvek, integrált irányelvek) és a magyar országgyűlés határozatait a területfejlesztésről, a közlekedéspolitikáról, valamint a szomszédos országok közlekedési hálózataihoz való csatlakozás jelentőségéről. A fejlesztések során a magyar hatóságok a beruházások hatékonyságának növelése érdekében a modern vállalatirányításban már bevált módszereket és eljárásokat igyekeznek alkalmazni. Szintén kiemelt hangsúly került a környezetvédelmi szempon-tokra, különösen az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Mindezeket figyelembe véve tehát a KÖZOP keretében hat prioritást emeltek ki, amelyekhez a táblázatban látható forrásokat rendelték. A programnak tehát egyszerre sok szempontnak kell megfelelnie, hiszen a kistelepülések lakói számára ugyanúgy esélyt kell teremtenie, mint ahogy a nagy európai közlekedési folyosóknak, a kontinentális áruszállítás ütőereinek is meg kell épülniük. A magyar közlekedés jelentős fejlődésen ment keresztül az 1990-es évektől, a piacgazdaságra való áttérés időpontjától. Intermodális, azaz a szállítási módokat összekapcsoló logisztikai központok épültek, az autópálya-hálózat közel háromszorosára, a magyar légtér forgalma több mint ötszörösére nőtt. Az eredmények ellenére azonban a sok évtizedes elmaradás miatt a hazai közlekedés nagy kihívás előtt áll. Nem csupán az egyes szállítási és közlekedési utakat és módokat kell fejleszteni, hanem ezeket integráltan, stratégiai szinten megtervezni és összehangolni. A kormányzat többek között ennek okán hozta létre az összes nagy állami közlekedési beruházást koordináló Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t. Az Európai Unió programjai keretében kapott fejlesztési források pedig sok évtized után valós esélyt kínálnak arra, hogy hazánk valóban jelentős mértékben csökkentse Nyugat-Európával szembeni lemaradását és hosszú távon is versenyképes tudjon maradni az egyre élesebbé váló nemzetközi gazdasági versenyben.