A környezeti demokrácia kiteljesedésével, a fenntarthatóság szemléletének általános elterjesztésével, a társadalom értékrendjének javításával és a környezeti információk, adatok szabad áramlásával tud a lakosság igazán tevékenyen részt venni a környezettel kapcsolatos döntésekben. Éppen ezért tartja fontosnak az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) a környezetbarát életmód és a fenntartható fogyasztás feltételeinek megteremtését, a környezeti oktatást és nevelést, valamint a környezetmenedzsment-rendszerek elterjesztését.
A fenntarthatóság lényege, hogy a jelen és jövő generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minőségét, értékeit megőrizzük, hogy az emberi társadalom hosszú távon is fennmaradhasson. A fenntartható fejlődés célja a növekedéssel ellentétben nem az, hogy nagyobbak legyünk, hanem az, hogy "jobbak". Akkor valósul meg, ha önkéntes, gondos és megelőző magatartással tudjuk megőrizni a környezet, a társadalom és a gazdaság dinamikus egyensúlyát. Tehát a környezet jó minőségét a fejlesztések közben kell garantálni, s arról nem utólag kell gondoskodni, amikor a károsodás már bekövetkezett.
Ebben hatalmas szerep hárul egyrészt a tudatformálásra - oktatásra, nevelésre, tájékoztatásra, a médiára stb. -, másrészt a gazdasági szektort befolyásoló eszközökre: szabályozásra, pályázati rendszerekre. Ezek eredményeként alacsony környezetterhelésű, anyag- és energiatakarékos, alternatív energiát használó vállalkozások fejlődnek ki, hozzájárulva az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez és a klímavédelemhez.
Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben foglalt - a megelőző környezetvédelem szemléletét tükröző - intézkedések érintik többek között a magán- és a közösségi termelés és szolgáltatás ökológiai alapon történő szervezésének elősegítését; az elérhető legjobb ökohatékony és környezetbarát technológiák és technikák elterjesztését; a fenntartható fogyasztási szokások, cselekvésminták, mintaprojektek támogatását és elterjesztést, valamint a környezeti szemléletformálást.
A fenntartható fejlődés célkitűzéseit és megvalósítását szolgáló feladatokat az európai uniós és a hazai szabályozás stratégiai dokumentumokban rögzíti. Az Európai Unió 2006. június 16-i csúcstalálkozóján elfogadta megújított Fenntartható Fejlődési Stratégiáját, amelynek alapján Magyarország is elkészítette Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiáját (NFFS), ami a hazai feladatok kerete.
Az EU-támogatások felhasználását szabályozó ÚMFT ezért stratégiai céljaként jelöli meg a fenntartható fejlődést, és az ehhez való hozzájárulást minden projektjavaslatnál feltételként határozza meg. Ez a célkitűzés projektszinten több módon is megjelenik. Egyrészt egyes fenntartható fejlődési szempontok önálló fejlesztési célként (konstrukcióként, pályázatként) megjelennek, míg mások (kiválasztási vagy jogosultsági szempontok) közvetett módon, az egyes pályázatok elbírálása során.
Economx