A környezetvédelem és az energetika két olyan speciális terület, ahol nem elsősorban a gazdasági növekedésre gyakorolt közvetlen hatások, hanem mindenekelőtt a növekedés feltételei megteremtésének és fenntarthatósága biztosításának szempontjai kerülnek előtérbe, így közvetlenül nem vagy csak korlátozott hatással bírnak a gazdasági növekedésre.
Bár az energiaintenzitás csökkenő trendet mutat Magyarországon, az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósításának kezdetén az még mindig 2,5-szerese volt az Európai Unió átlagának. Ilyen struktúrában és az energiahatékonyság javítása nélkül romolhat a nemzetközi versenyképesség, továbbá a növekvő környezeti terhelésen keresztül veszélybe kerül a felzárkózáshoz szükséges gyors gazdasági növekedés hosszú távú fenntarthatósága. Az energetikai célok eléréséhez növelni kell a megújuló forrásokból származó energiatermelést, elő kell segíteni az energetikailag hatékonyabb technológiák elterjedését és a lakossági energiafelhasználás racionalizálását. A megújuló energiaforrások arányának növelése ugyanakkor nem csupán a növekedés fenntarthatósága szempontjából fontos, hanem az importfüggőséget is mérsékelheti.
A kiadvány által körüljárt első prioritási tengely a környezetjavító fejlesztéseket tűzte ki célul. A hulladékgazdálkodás, a szennyvízkezelés korszerűsítése vagy akár az árvízvédelem az életminőség javításán túl újfajta tevékenységek kifejlődését segíti elő, s ezáltal - munkahelyek teremtése révén - tartósan hozzájárul a gazdasági növekedéshez; ennél azonban lényegesen jelentősebb az a rövid távú hatás, amit a kapcsolódó iparágak dinamizálásán és a beruházások növekedésén keresztül fejt ki.
A második prioritási tengely, a megújuló energiahordozók felhasználásának növelését támogató fejlesztések ugyanakkor már közvetlen hatással vannak a gazdasági növekedésre. Egyrészt csökkenthetik az ország importfüggőségét, másrészt új munkahelyek keletkeznek, harmadrészt, például az energetikai célú növénytermesztés (biomassza) fejlesztésével fenntartható módon segítik elő a mezőgazdasági termelés növekedését. A fenntartható termelést és fogyasztást ösztönző intézkedések nem elsősorban a gazdasági növekedés rövid távú dinamizálását, hanem hosszú távú fenntarthatóságát segítik elő. Kiemelt cél hazánk energiafüggőségének csökkentése; a távhő-, gáz- és villamosenergia-ellátás szolgáltatói oldalának korszerűsítése, a köz- és lakóépületek energiamegtakarítást szolgáló fejlesztése, energiatakarékos termelési technológiák meghonosítása, továbbá a megújuló energiatermelésre és -használatra irányuló fejlesztések megvalósítása pályázati források bevonásával.
Economx