A hazai gazdaság számára a közlekedés, szállítás kiemelt jelentőségű, ez az ágazat állítja elő a GDP hat százalékát. A közlekedési hálózatok építését és a járműgyártást is figyelembe véve Magyarországon minden tizedik munkahely a közlekedési ágazathoz kötődik. A háztartások fogyasztásában a szállítási szolgáltatás részaránya 12 százalék, a járművásárlással és személygépkocsi-üzemeltetéssel együtt 21 százalék. A közlekedési infrastruktúra értéke mintegy ötöde az ország nemzeti vagyonának.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kidolgozott közlekedés operatív program (KÖZOP) megfogalmazása szerint a közlekedési fejlesztések átfogó célja az elérhetőség javítása a versenyképesség növelése és a társadalmi-területi kohézió erősítése érdekében. A jó megközelíthetőség és a megfelelő intermodális kapcsolatok vonzzák a működőtőkét, orientálják a vállalkozások telephelyválasztását, közelebb hozzák a beszerzési és értékesítési piacokat, nagyobb teret adnak a munkaerő mobilitásának, és a nemzetközi áruszállítás kiszolgálása révén lehetővé teszik többletjövedelmek realizálását. A jó közlekedési infrastruktúra előmozdítja a vidéki, esetenként hátrányos helyzetű térségek felzárkózását, a gazdasági fejlettség térbeli kiegyenlítését. Az operatív program átfogó célja ezenkívül a környezetkímélő közlekedési módok fejlesztése a környezeti fenntarthatóság érdekében.
A KÖZOP-ot az úgynevezett egységes közlekedésfejlesztési stratégia (EKFS) támasztja alá, amelyet az Európai Unió elvárásainak megfelelően alakítottak ki. A stratégia lehetővé teszi, hogy az egyes projektek ne csupán "ötlethalmazként" működjenek, mert ezáltal az ország fontos szinergiahatásoktól eshet el. Az EKFS három nagy vertikális stratégiát tartalmaz: ezek az áruszállítás, a tömegközlekedés és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése.
A fejlesztési irányok meghatározásánál az EKFS figyelembe veszi a legfontosabb háttérdokumentumokat, azaz az EU stratégiáit (fehér könyv, közösségi stratégiai irányelvek, integrált irányelvek) és a magyar országgyűlés határozatait a területfejlesztésről, a közlekedéspolitikáról, valamint a szomszédos országok közlekedési hálózataihoz való csatlakozás jelentőségéről. A fejlesztések során a magyar hatóságok a beruházások hatékonyságának növelése érdekében a modern vállalatirányításban már bevált módszereket és eljárásokat igyekeznek alkalmazni. Szintén kiemelt hangsúly került a környezetvédelmi szempon-tokra, különösen az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.
Mindezeket figyelembe véve tehát a KÖZOP keretében hat prioritást emeltek ki, amelyekhez a táblázatban látható forrásokat rendelték. A programnak tehát egyszerre sok szempontnak kell megfelelnie, hiszen a kistelepülések lakói számára ugyanúgy esélyt kell teremtenie, mint ahogy a nagy európai közlekedési folyosóknak, a kontinentális áruszállítás ütőereinek is meg kell épülniük.
A magyar közlekedés jelentős fejlődésen ment keresztül az 1990-es évektől, a piacgazdaságra való áttérés időpontjától. Intermodális, azaz a szállítási módokat összekapcsoló logisztikai központok épültek, az autópálya-hálózat közel háromszorosára, a magyar légtér forgalma több mint ötszörösére nőtt. Az eredmények ellenére azonban a sok évtizedes elmaradás miatt a hazai közlekedés nagy kihívás előtt áll. Nem csupán az egyes szállítási és közlekedési utakat és módokat kell fejleszteni, hanem ezeket integráltan, stratégiai szinten megtervezni és összehangolni. A kormányzat többek között ennek okán hozta létre az összes nagy állami közlekedési beruházást koordináló Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t. Az Európai Unió programjai keretében kapott fejlesztési források pedig sok évtized után valós esélyt kínálnak arra, hogy hazánk valóban jelentős mértékben csökkentse Nyugat-Európával szembeni lemaradását és hosszú távon is versenyképes tudjon maradni az egyre élesebbé váló nemzetközi gazdasági versenyben.
Economx