Pénzügyi mellett fenntarthatósági válság is van ma, aminek a kezelése nem megkerülhető, - kezdte előadását Beleznay Éva, Budapest főépítésze. A főváros városfejlesztési koncepciójában egy élhető, szerethető és egyúttal az európai piacon versenyképes város képe körvonalazódik. Szolidaritási kérdés, hogy ez mindenkinek szóljon, ne csak a felső tízezernek. Kutatások szerint a városfejlesztési döntések hátterében az életminőség és a versenyképesség mellett a fenntarthatóság és környezet egyre fajsúlyosabb tényező értelműen előtérbe kerül. Ugyanakkor ez a folyamat nagyon forráshiányos.
A főváros ezért jogszabálymódosításokat kezdeményezett, többek között a városrehabilitációs keret működőképességének a biztosítását, a lakástörvény és a lakástámogatási rendszer módosítását is. Több javaslatot készítettünk az ösztönző adó - és illetékkedvezmények körében - mondta a főépítész, ezek között áfa kedvezmény, illetékkedvezmények is szerepelnek például a műemléki környezetben gazdát cserélő ingatlanok esetében. A forráshiány csökkentéséhez nemcsak támogatások szükségesek, hanem az elvonási rendszer módosítása, a megújítás iránti igény felkeltéséhez - hangsúlyozta Beleznay Éva.
A környezettudatosság nem az alternatív energia felhasználásával kezdődik, hanem ott, hogy rozsdazónában építkezünk, biztosítjuk az alternatív megközelíthetőséget, újjáépítünk egy korábban más célra használt épületet, és más ehhez hasonló szempontokat érvényesítünk - hívta fel a figyelmet Hajnal István, a Biggeorges NV Zrt. vezérigazgatója. A fejlesztő azonban olyan szolgáltató, - tette hozzá Hajnal, aki az igényeknek megfelelően épít, vagyis a végfelhasználó környezettudatossága határozza meg az a környezettudatosságot, amivel a fejlesztő él.
Magyarországon a szabályozás sem a környezettudatosság felé tereli a fejlesztőket, a 2009-től életbe lépő zöld kártya csak az e körbe tartozó szempontok negyedével, az energetikai jellemzőkkel foglalkozik. Ráadásul mivel 10 éves távlatban kezeli a kérdést tíz éves megtérüléssel, így nem ösztönöz igazán az energiahatékony épületek építésére. Mindemellett az OTÉK módosításában megfogalmazott lakásméret növelés, vagy a pakolóépítés sem a fenntarthatóság irányába hat - mutatott rá Hajnal, aki szerint egyszerűen nincs olyan keret, ami a megfelelő irányba mozdítaná a fejlesztőket.
Csak az innováció felől közelíthető meg a fenntartható fejlődés kérdése, azaz "gondolkodj zölden" - ez volt az idei müncheni Expo Real üzenete is - hangsúlyozta Baross Pál, az ING Real Estate ügyvezető igazgatója. A megoldás ott kezdődik, ha elhisszük, hogy a városok fejlődése milyen problémák forrása, ha látjuk, hogy ezen hogy lehet változtatni, és ha megvannak hozzá az eszközeink. Az ipari forradalom idején a városok valóságos halálcsapdaként működtek, ehhez képest a fejlődés óriási. Ugyanakkor a fenntarthatóság irányába való továbblépés egyik feltétele a kommunikáció erősítése, és a felelősség áthárításának befejezése - véli a szakember. Ma a fejlesztők azzal tolják el maguktól a felelősséget, hogy a fogyasztók nem igénylik a környerzettudatos épületek, csakhogy a végfelhasználóknak fogalmuk sincs róla, hogy ez valójában mit jelent. Ha ez az információs vákuum kitöltődik, a piaci igény is megjelenik, nem hárítható tovább, hogy az új fejlesztések ebben a szellemben foganjanak meg - mondta Baross, ehhez persze kell a fejlesztők elkötelezettsége. Ezt erősítheti az a tudat, hogy számítani lehet arra, hogy aki ma nem "zöld" , annak az épülete tíz éven belül elértéktelenedik.
A fenntarthatósággal kapcsolatos felvilágosodás kiszélesedése számokkal is kifejezhető, a Colliers legutóbbi felmérésében, amelyben az irodaválasztás kritériumait rangsorolták a megkérdezettek, a fenntarthatóság 3 év alatt a 14. helyről a 8.-ra ugrott, miközben a választást elsődlegesen befolyásoló szempontok sorrendje nem változott - támasztotta alá a fenntarthatóság szükségszerűségét Takács Péter, a Tópark értékesítési igazgatója is. A kutatások szerint a jövőben a költözések négy legfontosabb oka a növekedés, a jobb elhelyezkedés, a konszolidáció és fenntarthatóság.
A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a idén már a bérlők 77 százaléka beépített valamilyen fenntarthatóságot szolgáló technológiát az épületbe, ez az arány 3 évvel ezelőtt 44 százalék volt. A munkahelyek minőségével szemben támasztott követelmények növekedését a 80-as években született generáció munkába állása egyre erősíti, ez a korosztály az idősebbeknél több figyelmet fordít a munkahelyi kultúrára, és könnyebben változtat, ha ezt nem tatja megfelelőnek. A munkaerő megtartására pedig a cégek egyre több gondot fordítanak, még ha a válság most ennek ellentmondani látszik is. Az előrejelzések szerint néhány éven belül a bérlők kétharmada rendelkezik majd valamilyen, a fenntarthatóságot értékelő rendszerrel, és akkora a versenyből kiszorulhatnak a környezettudatosságot figyelmen kívül hagyó épületek.
Ha elapadnak a hitelek
A fenntarthatóság mellett a konferencián a válság és hatásai is terítékre kerültek. Papp Erika, a CMS Cameron McKenna nemzetközi partnere a hitelszerződések felmondásával, illetve újrakötésével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a hitelköltségek növekedésével már a hitelezési arány is csökkent 70-75 százalékról 60-65 százalékra. Az újabb hiteleknél tartalékolási kötelezettségeket is előírnak a bankok, ami DSRA számlaként jelenik meg, tehát újfajta kovenánsok vannak kialakulóban. Egyre gyakoribb, hogy a bankok az ajánlati fázisban visszalépnek, vagy határozatlan időre felfüggesztik a dokumentációs szakaszba lépést. Ezért fontos, hogy a hitelfelvevő megfelelő szövegezésű mandátum levéllel rendelkezzen, ez költségtérítésre jogosítja őt -emelte ki Papp Erika. Az új hitelek berekesztése mellett a folyósítástól való visszalépés is megjelent a piacon, erre vagy a hitelfelvevő szerződészegése, vagy piacösszeomlás miatt kerülhet sor akkor, ha a bank forrásköltségei lényegesen meghaladják az EURIBOR kamatokat. Ekkor egy 30 napos egyeztetés után vagy előtörlesztés, vagy a magasabb kamatok elfogadása következhet -tette hozzá a jogász.
