Keresés

Imponáló hozam, dinamikus bővülés

Az előző év végére a Patikapénztár 1261 munkáltatói taggal működött, közel 60 ezer pénztártagot és családtagjaikat szolgálta ki a 2381 kártyaelfogadó helyen. A partneri kapcsolatot létesítő munkáltatók nagy része teljes dolgozói létszámmal csatlakozott a pénztárhoz. Ez a létszám a 2004-es adatokhoz képest közel harmincszázalékos (29,8) növekedést jelent. Az előző évi létszámnövekedés egyértelműen a munkáltatók csatlakozásának köszönhető. A tagdíjbefizetések belső aránya is alig változott a 2004. évhez viszonyítva: a tagdíjbefizetések több mint 94 százalékát a munkáltatók fedezték és csupán 6 százalékot a tagok egyénileg vállaltan. A Patikapénztár 2005. évi bevétele elérte a 2,5 milliárd forintot, a kártyán átmenő pénztári szolgáltatások összértéke pedig (nyilvánvalóan a széles elfogadói hálózatnak köszönhetően) megközelítette az 1,68 milliárd forintot. A Patika Egészségpénztár tagjai az előző évben majdnem megduplázták a 2004-ben igénybe vett pénztári szolgáltatások értékét, nyilvánvalóan a pénztári taglétszám és a szolgáltatási kedvezmények bővülésének következtében. A pénztártagok által igénybe vett szolgáltatások közül a legnagyobb súlyt továbbra is a gyógyszertárban vásárolt termékek képviselik (71,8 százalék), de a tagok növekvő arányban költenek optikára, gyógyászati segédeszközre, gyógyfürdőre, fitneszre, valamint fogászatra. A dinamikus növekedés miatt a Patikapénztár feladatai között kiemelten szerepelt a növekvő pénztári taglétszámot jelentő kártyás rendszer stabil működtetése. A tagok az előző évben 470 ezret meghaladó alkalommal használták patikakártyájukat szolgáltatás igénybevételére. Ez a szám rendkívül stabilan működő rendszert követel, annál is inkább, mert a patikakártya lényegét tekintve úgy működik, mint egy bankkártya, azzal a különbséggel, hogy ezen olyan pénz van, ami csak az egészségügyben költhető el. A kártyahasználathoz kapcsolódóan kiemelt feladat volt a pénztártagok naprakész informálása a kártyával kapcsolatos műveletekről is. A helyi tarifával hívható ügyfélszolgálatot a tagok havonta átlagosan két alkalommal keresik, meghatározóan automatikus egyenleglekérdezésre, ami átlagosan havi 90-100 ezer hívás kiszolgálását jelentette. A Patika Egészségpénztár – fennállásának hatodik évfordulóját ünnepelve – 2005 novemberében akciót szervezett, amelynek lényege az volt, hogy a pénztárba történő novemberi befizetésekből csak 3,2 százalékot vontak le. Az akció igen eredményes lett, hiszen 420 millió forint érkezett be a pénztárhoz ebben az időszakban. Összehasonlításul: az egész éves bevétel 2468 millió forintot tett ki, vagyis a Patikapénztár teljes bevételének 17 százalékát realizálta ebben az akciós hónapban. Ez a kampány tulajdonképpen a most indított Új Pillér pénztár „főpróbájának” is tekinthető (a befizetésekre ott ugyanaz a 3,2 százalékos működési költség vonatkozik). A törvény ugyan csak a nyugdíjpénztárak esetében írja elő az ötéves hozam közzétételét, de a Patikapénztárnál is kiszámolták ezt az adatot. Az elért hozam 9,31 százalék lett, ami a Patikapénztárat – amennyiben nyugdíjpénztár lenne – a nyugdíjpénztári rangsorban előkelő helyre sorolná. Ez az eredmény különösen akkor figyelemre méltó – hangsúlyozta a pénztár vezetője, Lukács Marianna –, ha arra gondolunk, hogy a patikakártya egyenlege látra szólóan mindig hozzáférhető, míg a nyugdíjpénztáraké nem. Lukács elmondta, hogy a hozam alapján ha a Patika önkéntes nyugdíjpénztár lenne, akkor a 74 szereplős szférában a 36. helyet foglalná el. A teljesítményük a pénztárak több mint a felénél jobb lett, felülmúlva az OTP, az Aegon, az ING és a Winterthur önkéntes pénztárában elértet is.

Az első munkáltató

A Messer Hungarogáz Kft. volt az első munkáltató partnere az Új Pillér Egészségpénztárnak. A cég HR-igazgatóját, Szabó Gabriellát az ezzel kapcsolatban követett gyakorlatról kérdeztük.

Szövetségben az erő

Az egészségpénztárak egy része belátta: a tavalyi év végén nem tudták érdekeiket megfelelő módon érvényesíteni (a pénztári befizetések a 400 ezer forintos éves korlátú juttatási csomagba kerültek), ezért összefogtak az egészségpénztári tagok érdekeinek védelme céljából. A szerveződés célja, hogy az információkat egymással megosztva az eddiginél hatékonyabb érdekképviseleti munkát folytassanak. Terveik szerint a jövőben havi rendszerességgel találkoznak, hogy a szféráról hiteles képet alkossanak a negyedév zárását követő két-három héten belül, így nem kell megvárniuk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által összesített, két és fél hónapos késleltetéssel megadott adatokat. Ezek az ismeretek szükségesek ahhoz is, hogy olyan szakmai műhelyt hozzanak létre, amely – fogalmaz a szövetség – az immár félmillió főt számláló szektor segítségét ajánlja fel, hogy a készülő egészségügyi reform az emberek számára minél hasznosabban valósuljon meg. A 2006. évi tervek között szerepel egy pénztári etikai kódex kidolgozása és bemutatása (az MKB Nyugdíjpénztára által vezetett etikai kódex bemutatásával egy időben). A szövetség tervezi, hogy az Országos Egészségpénztár és az önkéntes egészségpénztárak között 2005 folyamán aláírt szerződést tartalommal tölti ki (taj-számok átadása a pénztári szféra tagjainak az OEP-alapokból való költés feltérképezése céljából; közös prevenciós programok kidolgozása és kommunikációja), valamint természetesen nem utolsósorban igyekeznek lobbizni a szektor érdekében. Utóbbira a kormány terveinek ismeretében alaposan rá is szorulnak. A szövetség elnökségébe a Tempó Egészségpénztár vezetője, Busa Klára, a Generali Egészségpénztár vezetője, Bauer Éva és a Patikapénztár vezetője, Lukács Marianna tartozik. Információnk szerint az eddigi hét tag mellé belépését fontolgatja két pénzügyi hátterű kassza (az Uniqa és a Winterthur) is. Persze egy ilyen érdekképviselet akkor tud hatékonyan fellépni, ha a piaci szereplők benne minél nagyobb súllyal képviseltetik magukat, tehát nem csak a tagok száma, hanem a pénztárak piaci szerepe is fontos.

Aggasztó jelek az egészségpénztáraknál

Az egészségpénztárak is gyűjtenek lakossági megtaka-rításokat, az itt felhalmozott vagyon már most több mint egy évre elegendő önkéntes finanszírozási tartalékot jelent.

Reformot, minél hamarabb!

Az egészségpénztáraknak nagyon fontos szerep juthat az egészségügyi reformban, amit mindenképpen biztosítói modellben képzel el Mihányi Péter, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora, akivel erről a témáról beszélgettünk.

Pénztári összeomlás jön? (teljes cikk)

Lapunk információi szerint a Pénzügyminisztériumban jelentősen átdolgozták az önkéntes pénztárakra vonatkozó jogszabályt. Az elképzelések jelenleg az egyeztetés szakaszában tartanak, de tudomásunk szerint a pénztárszövetség nem tanúsít komoly ellenállást a tervezett intézkedésekkel kapcsolatban.

Pénztári összeomlás?

Lapunk információi szerint a Pénzügyminisztériumban jelentősen átdolgozták az önkéntes pénztárakra vonatkozó jogszabályt. Az elképzelések jelenleg az egyeztetés szakaszában tartanak, de tudomásunk szerint a pénztárszövetség nem tanúsít komoly ellenállást a tervezett intézkedésekkel kapcsolatban. A szektort leginkább érintő előírás alighanem az, hogy maximálják a tagokat terhelő elvonások mértékét. Az önkéntes pénztárakban ezután legfeljebb a befizetések hét százaléka kerülhet majd a likviditási és működési alapba, míg ez az arány a magánkasszáknál hat százalék lehet. A magánnyugdíjpénztáraknál azonban lehetővé válna, hogy az első havi díjnál ettől eltérjenek (az önkéntes ágon, ahol különösen elterjedt ez a gyakorlat, nem leltünk ilyen kivételezésre). A jogalkotók ugyanilyen korlátot vezetnének be a vagyonkezelői díjaknál is, itt az elszámolt összeg nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyonrész előző harmadik negyedévi piaci értékének 0,9 százalékát. Mindez – a választható portfóliónál lefektetett elvekhez hasonlóan – a pénztártagok érdekét szolgálja, hiszen akadnak a piacon olyan kasszák, amelyeknél piaci hírek szerint a vagyonkezelői díj meghaladja az 1,5 százalékot. A költségkorlát előírásával persze nem is annyira egyértelmű a helyzet. A tervezet ugyanis nem tesz különbséget önkéntes nyugdíj-, illetve egészségpénztár között. Az egészségpénztáraknál pedig a folyamatos szolgáltatás miatt a költségek nyilvánvalóan magasabbak. Talán nem véletlen, hogy a törvényszövegben hosszan taglalják a pénztárak felszámolásával kapcsolatos előírásokat (csődeljárást nem kérhetnek maguk ellen a kasszák). A munkáltatók önkéntes pénztárba teljesített befizetéseinek havi 12,5 ezer forintban való korlátozása és a maximalizált költséghányad alighanem igen nehéz helyzetbe hozza az önkéntes pénztárakat. A kasszák tagdíjbevétele 70-80 százalékban a munkáltatóktól származik. A korábbi tapasztalatok alapján pedig azok a tagok, akiknek munkáltatója már nem fizetett, egyénileg nem töltötték tovább számlájukat. Az ilyen „holt számlák” aránya az önkéntes nyugdíjpénztáraknál már eléri a 22 százalékot. Könnyen belátható: amennyiben a kasszákba juttatott összegek jócskán lecsökkennek, ennek ellentételezésére pedig a díjemelés sem jöhet szóba, miközben szolgáltatni (fizetni) kell, akár működésképtelenség is könnyen bekövetkezhet. Ezen a helyzeten egyébként teljes egészében az sem segít, hogy úgy tűnik, a törvény lehetővé teszi a nem fizető tag kizárását. Nem babra megy a játék: a legutolsó adatok szerint a magánnyugdíjpénztáraknak 2,5 millió, az önkéntes pénztáraknak 1,2 millió feletti, az egészségpénztáraknak pedig 0,5 millió tagjuk van.

Piacot szerez a K&H

Rendkívül dinamikusan fejlődött 2006 első negyedévében a K&H Bankcsoport – mondta tegnapi tájékoztatóján Marko Voljc, a pénzintézet vezérigazgatója. A bank működési eredménye céltartalékok előtt 10,9 milliárd forintot tett ki, ami 25 százalékos bővülést jelent, míg a céltartalékolás után kialakult 7,3 milliárd forint 20 százalékkal magasabb érték a 2005. márciusi adathoz képest. Az eltérés magyarázata, hogy a bank néhány nagyobb hitelre egyedi céltartalékot képzett. Miután azonban a K&H hitelfolyósítási dinamikája továbbra is 20 százalékos növekedést mutat, a bank hitelportfóliója tovább javult. A bankcsoport 1349 milliárdos hitelállományán belül a lakossági hiteleknél a 29 százalékos piaci átlagot messze felülmúló, 38 százalékos növekedést sikerült elérni, de a vállalati oldalon elért 14,2 százalékos bővülés is nagyon jónak mondható. A pénzintézet kis- és középvállalkozókra fokuszált mind több hitelterméke hozza meg a jelek szerint a sikert: a kkv-hitelállomány 66 százalékkal, 69 milliárd forintra bővült. A betétekért folyó versenyben a K&H immár hagyományosan jól teljesít: egy év alatt 72 milliárd forintnyi új lakossági betétet sikerült gyűjtenie a pénzintézetnek. A több mint duplájára növekvő befektetési alapokkal együtt számítva a K&H részesedése a lakossági forrásgyűjtés területén 10,3 százalékról, 11,1 százalékra nőtt. A vállalati betétek terén 156 milliárd forintnyi új betétet helyeztek el az ügyfelek. A csoporttagok közül a befektetési alapok sikerének köszönhetően az alapkezelő és a taglétszámát 32 százalékkal növelő egészségpénztár ma már a piac második szereplőjének számít, akárcsak az év során tőzsdei forgalmát 50 százalékkal, 438,5 milliárd forintra növelő K&H Equities. A brókercég történelme ugyanakkor még kísért: a pénzintézet 1 százalékkal romló adózás előtti és 9 százalékkal csökkenő adózott eredménye jórészt arra az 1,2 milliárd forintra vezethető vissza, amelyet rendkívüli céltartalékként a bank kénytelen volt az első negyedévben is elkülöníteni a három éve folyó ügy kapcsán. Összességében – az eddig már kifizetett összegekkel, illetve az elkülönített pénzekkel együtt – 18 milliárd forintjába van a K&H-nak az Equities-botrány.

Társadalmi felelősségvállalással kialakított juttatási rendszer

Még mindig keveset lehet tudni az egészségügy tervezett reformjáról ahhoz, hogy határozott kijelentéseket tehessünk a változtatások társadalmat érintő hatásairól. Egy azonban biztosan tudható: a ’90-es években lezajlott rendszerváltozás elkerülhetetlen velejárója az egyéni öngondoskodás előtérbe kerülése. Tény, hogy az elmúlt évtizedekben nem vált társadalmi értékké az öngondoskodás, annak ellenére sem, hogy ebben az időszakban számos törvényi kedvezményt vezettek be e szándékok erősítésére. Nem vált népszerűvé, mert az átlagember szemében – sokszor objektív okból – a hosszú távú megtakarítás kevésbé értékes a napi fogyasztásnál. Ugyanakkor naponta hallhatjuk, olvashatjuk, hogy egyéni megtakarítások nélkül a ma aktív munkavállalói igen nehéz helyzetbe kerülhetnek egy-egy betegség kapcsán és idős korukra. Ebben a helyzetben adódik a kérdés: kinek a feladata erre felhívni a figyelmet? Talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy azok tehetnek a legtöbbet, akik képzettek és tájékozottak annyira, hogy mindezt tudják, és olyan helyzetben vannak, hogy át is adhatják. Ők a gazdaságilag képzett, tájékozott vezetők. Nagy felelősség hárul rájuk, hiszen a cégek ugyanúgy szocializálják az aktív lakosságot, mint az iskolák a jövő nemzedékét. Még szerencse, hogy nemcsak a felelősség terhe, hanem némi eszköz is rendelkezésükre áll ahhoz, hogy ennek a szerepnek napjaink vállalatvezetői meg tudjanak felelni. Régen a napszámhoz szokott munkást arra kellett megtanítani, hogyan ossza be heti, kétheti, havi bérét. Most a javadalmi struktúrák alakításával elősegíthetjük az öngondoskodás hasznosságának és szükségességének felismerését, elterjedését. A béren kívüli juttatási rendszerek alkalmazásával dolgozóknak, olyan juttatásokat is adhatunk, ami nem költhető el azonnal, ami befektetés, ami későbbi életszakaszokban fog megélhetésként szolgálni. A vállalatok a pénztári juttatások bevezetésével – akár akaratunkon kívül is – szocializálnak, nevelnek, a hosszú távú gondolkodás, az öngondoskodás mindennapi gyakorlatát „kényszerítik” a munkavállalóikra. A CIB Bank stratégiai partnerének, az Aranykor Nyugdíjpénztárnak és az Aranykor Egészségpénztárnak az ügyvezetője dr. Csepi Lajos szerint, ideje változtatni azon nézeten, hogy a pénztári tagdíjfizetésre csak abban az összefüggésben gondoljunk, mint a kihagyhatatlan adó- és járulékmegtakarítási lehetőségre. A pénztári béren kívüli juttatások rendszere a költségkímélésen túl többre is képes: alkalmas a társadalmi tudatformálásra A cél, hogy a gondoskodó állam elkényelmesedett polgárait öngondoskodó állampolgárokká tegyük. Az érdektelenség helyenként nagynak tűnik, de valószínűsíthető, hogy inkább előbb, mint utóbb mindenki számára nyilvánvalóvá válik: az eddigi gyakorlat nem folytatható. Ha az Ön vállalata még nem alkalmazza a béren kívüli juttatási rendszert társadalmi felelősségvállalás és persze adó- és járulékmegtakarításra, kérje az Aranykor Nyugdíjpénztár valamint az Aranykor Egészségpénztár szakembereinek segítségét e-mailben az info@aranykornyp.hu címen.