Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
Valami nagyon megváltozott a hírek világában
A mesterséges intelligencia a hírfogyasztást és a hírgyártást is jelentősen megváltoztatja, hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, ahol arról volt szó, hogy hova tűntek az olvasók és mire számíthatnak a hírsite-ok és az újságírók a következő öt évben.
Az AI elterjedésével a híroldalak látogatottsága csökkent, ez nem azt jelenti, hogy az emberek kevesebb hírt fogyasztanak, hanem azt, hogy nem a hírsite-okat olvassák, mondta Ziegler Gábor, az Indamedia vezérigazgatója. Példaként említette, hogy tíz keresésből már csak négy hoz kattintást, a humánfaktorral kapcsolatban megjegyezte, hogy régebben az emberek válaszokat kerestek, amikor lexikonokat forgattak, most pedig visszaigazolást várnak.
Úgy fogalmazott, hogy nagy a véleménybuborékon belül maradás igénye. Ma az olvasók olyan oldalakat keresnek fel, ahol az álláspontjukat megerősítik, ha olyan tartalmat találnak, amivel a véleményük nem egyezik, akkor azt az oldalt nem fogják máskor felkeresni.
Erről bővebben itt olvashat.
Amit tudnia kell
„Nem az a kérdés, hogy beülünk-e a DeLoreanbe”
A kereskedelem terén olyan trenddel állunk szemben, amelyben nem a termék és az árazás határozza meg egy cég sikerességét, hanem az adatkompetencia és a mesterséges intelligencia.
„Nem az a kérdés, hogy beülünk-e a DeLoreanbe, hanem hogy mikor ülünk be és indulunk el a jövő felé”
– mondta Deák András a Vissza a jövőbe című filmre utalva. A Libri digitális csatornáinak igazgatója hozzátette: minél korábban vág bele valaki egy technológiába, annál nagyobb tapasztalata lesz, hiszen a fejlődést a saját bőrén tapasztalja meg.
A perszonalizáció például sokkal fontosabb és konkrétabban lett. „Ha például én évente ajándékot vásárolok a feleségemnek, akkor ne ész nélkül ajánljon fel termékeket a rendszer, hanem tanuljon a mintából, a múltból, az előzményekből, ami a feleségem ajándékaihoz kapcsolható” – mondta a szakember.
A keresőmegoldásokat például úgy fejlesztik, hogy olyan legyen, mintha egy eladóval beszélgetne a vásárló. Az AI nemcsak hozza, hanem meg is haladja az eddigi mutatókat. „Be lehet állítani például azt, hogy a feleségem születésnapja előtt, ha a rendszer akciósan találja meg a keresett könyvet, automatikusan rendelje meg a munkahelyi címemre.”
A munkahely és a feleség mint állandó tényezők nem változnak, az AI pedig kiszolgál: lebonyolítja helyettem a rendelést
– közölte Deák András.
Ennek kapcsán azt is elmondta, az idei év legfontosabb momentuma, hogy az AI-ügynökök még több adatot, még komplexebben képesek vizsgálni, így akár 70 százalékos költségmegtakarítást is el lehet érni – elsősorban üzemeltetési költségekben.
Az AI legnagyobb ajándéka nem a válasz, hanem az új kérdés, amit nélküle fel sem tettél volna
Frederik G. Pferdt, a Google egykori innovációs evangelistája új könyvében arra biztat, hogy ne passzívan várjuk a jövőt, hanem mi magunk formáljuk azt, szerinte a mestereséges intelligencia olyan, mint egy tükör – azt tükrözi vissza, amit beletáplálunk. Az Economxnak adott interjúban beszélt arról, hogyan segíthet a tudatosság az AI-jal való kapcsolatban, miként válthatják a vezetők a „nem, de” kultúrát egy nyitottabb „igen, és” szemléletre, és hogy miért a kísérletezés az innováció motorja.
Furcsa világ jön: az adatközpontok uralják majd az ingatlanpiacot, bár zabálják az energiát
A mesterséges intelligencia széles körű elterjedése miatt egyre több adatközpont van világszerte, hiszen a rendszerek működtetéséhez temérdek központosított adatra van szükség. Ezen ingatlanok energiaigénye rendkívül magas, ami számos ESG-kockázatot jelent a vállalatoknak. A befektetők 70 százaléka mégis a piac további növekedésére számít a következő két évben.
Bővebben itt olvashat erről.
A jó, a rossz és a csúf
A bevett narratívák szerint az AI teljesen átalakítja a társadalmunkat, az oktatást, a médiát és még a társadalom számos szegmensét – mondta előadásában Tófalvy Tamás médiakutató. Ez azonban csak az egyik értelmezés, hiszen a technológia alakulását a társadalmi és kulturális tényezők is meghatározzák.
A különböző társadalmi csoportok egészen máshogy látják az AI-t. Az AI-t használó szereplők együttesen határozzák meg azt, hogy az AI hova fejlődjön. Példaként említette, hogy egyelőre az AI alkalmazások prűdebbek, mint egy átlagos politikus, a szexualitás egyelőre tabu. Nem tudni, milyen karrier vár az AI-ra. Érdemes figyelni a társadalom, a média és az AI hálózatair és, ha erre is figyelünk, akkor azt a képet is láthatjuk, amiben mi is benne vagyunk, zárta előadását Tófalvy Tamás.
Az AI lefoglalja helyettünk a szállást, már ezen sem kell gondolkodni
Az elkövetkező években gyökeresen átalakul az, ahogyan az emberek vásárolnak, fizetnek és kapcsolatba lépnek a digitális szolgáltatásokkal. A mesterséges intelligencia (AI) nemcsak kiegészíti majd a felhasználói élményt, hanem önálló szereplővé válik a fogyasztói döntéshozatalban – mondta Marcin Witkowski, a Visa Közép- és Kelet-Európáért felelős felhasználói élmény (UX) és mobiltermékek vezetője.
A jövőben a hiperperszonalizáció válik meghatározóvá: egy egyszerű ruhavásárlás során például az AI pontosan tudja majd, milyen méret, szín vagy stílus illik legjobban a felhasználóhoz – így a vásárlás nemcsak gyorsabb, hanem sokkal hatékonyabb is lesz.
A weboldallátogatások harmada már „szem nélküli” lesz: nem emberek, hanem AI-platformok keresnek és látogatnak majd oldalakat. Ez összefügg a sokat emlegetett „dead internet theory”-val is, amely szerint az internet tartalmainak jelentős részét emberként már lehetetlen feldolgozni.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: A magyar hadsereg digitális fordulat előtt áll
A honvédelmi miniszter kiemelt fejlesztésként beszélt a digitalizációról, amely – mint mondta – „erő-sokszorozóként” jelenik meg, és erre épül rá a mesterséges intelligencia (MI).
Az MI nemcsak eszköz, hanem stratégiai előny is lehet Magyarország számára,
különösen, hogy a térségben az elsők között kezdtük meg ennek haditechnikai integrációját – tette hozzá. Mindezt úgy, hogy a GDP-alapú 2 százalékos védelmi költésünk a térségben is átlagosnak mondható.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf arról is beszélt, hogy a Magyar Honvédség már alkalmaz olyan autonóm rendszert, amely drónként, cirkálólőszerként és tűzérzési eszközként is funkcionál. Ez képes önállóan követni és megsemmisíteni a célpontot, de parancs hiányában visszatér a kiindulópontra.
Az előadásának a legfontosabb üzenete azonban a miniszterelnök korábbi gondolata volt.
„Egyfajta precíziós hadseregre van szükség”
– idézte Orbán Viktort Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki szerint a magyar haderőfejlesztésnek immár egy évtizedes folyamata egy piramishoz hasonlítható: az alapok stabilak, a következő szintek pedig a digitális korszak kihívásaihoz alkalmazkodnak.
A miniszter előadásáról itt olvashat bővebben.
Új kérdéseket hoznak az intelligens épületek, az okosvárosok
Optimális energiafelhasználás, közlekedés, városi szolgáltatások – intelligens rendszerek azért, hogy mind a 8 milliárdnyian elférjünk a bolygón. Az AI-vezérelt városirányítás révén a lakók életminősége javul, miközben a város fenntarthatóbban és hatékonyabban működik – ígérik a technológia hívei. Ugyanakkor az intelligens környezetek fejlődése új kérdéseket vet fel az adatbiztonság, a megfigyelés és az átláthatóság terén is.
Az AI Summit programját ezen a linken találja, míg az első nap tudósításait itt érheti el.
Legolvasottabb
Már nem kell vesződni a sörösdobozokkal a Penny-ben
Hiába a bankok tiltakozása, megduplázzák az ingyenes készpénzfelvételi limitet
Népszerű teát hívott vissza a fogyasztóvédelem
Kiderült a nagy energiatitok: a rezsicsökkentés valójában egy zsákutca
Valami történt: Washingtonba rendelték az ukránokat
Tüntetéshullám kezdődik: lázadnak a diákok a kormány döntése ellen
Egy újabb kutatás szerint veszített lendületéből Magyar Péter pártja
Megvan, hogy mennyi pénzért lehet hálálkodni
