Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
Az AI nem holnap van, hanem most
A cél az, hogy a magyar cégek ne csak kövessék a változást, hanem az AI folyamat élére is álljanak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) több programon keresztül kész támogatni a kkv-k digitalizációját és technológiai alkalmazkodásukat. Sokaknak még mindig az 5000 forintos kötelező tagdíj jut eszükbe a kamarákról, az MKIK egyik célja épp ez, hogy az asszociáció ezzel kapcsolatban lehetőleg megváltozzon – mondta el Csókay Ákos főtitkár, aki szerint már most számos olyan kamarai tagvállalat van, amely már most részese az AI ökoszisztémának.
Persze teendő maradt még bőven, a főtitkár emlékeztetett rá, hogy a magyar és az európai gazdaság szereplői egyre kevésbé tekinthetők versenyképesnek globális összevetésben. Ennek jele egyebek mellett, hogy nincsenek olyan európai nagyvállalatok, amelyek globális nagyvállalattá nőtték volna ki magukat.
Csókay szerint az AI-hype egyébként ideális időszakban robbant be, amikor a magyar gazdaság megrekedt a stagnálás, lassú növekedés időszakában, amely mellé az optimálisnál magasabb infláció párosul.
A főtitkár előadásáról itt olvashat bővebben.
Amit tudnia kell
„Nem az a kérdés, hogy beülünk-e a DeLoreanbe”
A kereskedelem terén olyan trenddel állunk szemben, amelyben nem a termék és az árazás határozza meg egy cég sikerességét, hanem az adatkompetencia és a mesterséges intelligencia.
„Nem az a kérdés, hogy beülünk-e a DeLoreanbe, hanem hogy mikor ülünk be és indulunk el a jövő felé”
– mondta Deák András a Vissza a jövőbe című filmre utalva. A Libri digitális csatornáinak igazgatója hozzátette: minél korábban vág bele valaki egy technológiába, annál nagyobb tapasztalata lesz, hiszen a fejlődést a saját bőrén tapasztalja meg.
A perszonalizáció például sokkal fontosabb és konkrétabban lett. „Ha például én évente ajándékot vásárolok a feleségemnek, akkor ne ész nélkül ajánljon fel termékeket a rendszer, hanem tanuljon a mintából, a múltból, az előzményekből, ami a feleségem ajándékaihoz kapcsolható” – mondta a szakember.
A keresőmegoldásokat például úgy fejlesztik, hogy olyan legyen, mintha egy eladóval beszélgetne a vásárló. Az AI nemcsak hozza, hanem meg is haladja az eddigi mutatókat. „Be lehet állítani például azt, hogy a feleségem születésnapja előtt, ha a rendszer akciósan találja meg a keresett könyvet, automatikusan rendelje meg a munkahelyi címemre.”
A munkahely és a feleség mint állandó tényezők nem változnak, az AI pedig kiszolgál: lebonyolítja helyettem a rendelést
– közölte Deák András.
Ennek kapcsán azt is elmondta, az idei év legfontosabb momentuma, hogy az AI-ügynökök még több adatot, még komplexebben képesek vizsgálni, így akár 70 százalékos költségmegtakarítást is el lehet érni – elsősorban üzemeltetési költségekben.
Az AI legnagyobb ajándéka nem a válasz, hanem az új kérdés, amit nélküle fel sem tettél volna
Frederik G. Pferdt, a Google egykori innovációs evangelistája új könyvében arra biztat, hogy ne passzívan várjuk a jövőt, hanem mi magunk formáljuk azt, szerinte a mestereséges intelligencia olyan, mint egy tükör – azt tükrözi vissza, amit beletáplálunk. Az Economxnak adott interjúban beszélt arról, hogyan segíthet a tudatosság az AI-jal való kapcsolatban, miként válthatják a vezetők a „nem, de” kultúrát egy nyitottabb „igen, és” szemléletre, és hogy miért a kísérletezés az innováció motorja.
Furcsa világ jön: az adatközpontok uralják majd az ingatlanpiacot, bár zabálják az energiát
A mesterséges intelligencia széles körű elterjedése miatt egyre több adatközpont van világszerte, hiszen a rendszerek működtetéséhez temérdek központosított adatra van szükség. Ezen ingatlanok energiaigénye rendkívül magas, ami számos ESG-kockázatot jelent a vállalatoknak. A befektetők 70 százaléka mégis a piac további növekedésére számít a következő két évben.
Bővebben itt olvashat erről.
A jó, a rossz és a csúf
A bevett narratívák szerint az AI teljesen átalakítja a társadalmunkat, az oktatást, a médiát és még a társadalom számos szegmensét – mondta előadásában Tófalvy Tamás médiakutató. Ez azonban csak az egyik értelmezés, hiszen a technológia alakulását a társadalmi és kulturális tényezők is meghatározzák.
A különböző társadalmi csoportok egészen máshogy látják az AI-t. Az AI-t használó szereplők együttesen határozzák meg azt, hogy az AI hova fejlődjön. Példaként említette, hogy egyelőre az AI alkalmazások prűdebbek, mint egy átlagos politikus, a szexualitás egyelőre tabu. Nem tudni, milyen karrier vár az AI-ra. Érdemes figyelni a társadalom, a média és az AI hálózatair és, ha erre is figyelünk, akkor azt a képet is láthatjuk, amiben mi is benne vagyunk, zárta előadását Tófalvy Tamás.
Az AI lefoglalja helyettünk a szállást, már ezen sem kell gondolkodni
Az elkövetkező években gyökeresen átalakul az, ahogyan az emberek vásárolnak, fizetnek és kapcsolatba lépnek a digitális szolgáltatásokkal. A mesterséges intelligencia (AI) nemcsak kiegészíti majd a felhasználói élményt, hanem önálló szereplővé válik a fogyasztói döntéshozatalban – mondta Marcin Witkowski, a Visa Közép- és Kelet-Európáért felelős felhasználói élmény (UX) és mobiltermékek vezetője.
A jövőben a hiperperszonalizáció válik meghatározóvá: egy egyszerű ruhavásárlás során például az AI pontosan tudja majd, milyen méret, szín vagy stílus illik legjobban a felhasználóhoz – így a vásárlás nemcsak gyorsabb, hanem sokkal hatékonyabb is lesz.
A weboldallátogatások harmada már „szem nélküli” lesz: nem emberek, hanem AI-platformok keresnek és látogatnak majd oldalakat. Ez összefügg a sokat emlegetett „dead internet theory”-val is, amely szerint az internet tartalmainak jelentős részét emberként már lehetetlen feldolgozni.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: A magyar hadsereg digitális fordulat előtt áll
A honvédelmi miniszter kiemelt fejlesztésként beszélt a digitalizációról, amely – mint mondta – „erő-sokszorozóként” jelenik meg, és erre épül rá a mesterséges intelligencia (MI).
Az MI nemcsak eszköz, hanem stratégiai előny is lehet Magyarország számára,
különösen, hogy a térségben az elsők között kezdtük meg ennek haditechnikai integrációját – tette hozzá. Mindezt úgy, hogy a GDP-alapú 2 százalékos védelmi költésünk a térségben is átlagosnak mondható.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf arról is beszélt, hogy a Magyar Honvédség már alkalmaz olyan autonóm rendszert, amely drónként, cirkálólőszerként és tűzérzési eszközként is funkcionál. Ez képes önállóan követni és megsemmisíteni a célpontot, de parancs hiányában visszatér a kiindulópontra.
Az előadásának a legfontosabb üzenete azonban a miniszterelnök korábbi gondolata volt.
„Egyfajta precíziós hadseregre van szükség”
– idézte Orbán Viktort Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki szerint a magyar haderőfejlesztésnek immár egy évtizedes folyamata egy piramishoz hasonlítható: az alapok stabilak, a következő szintek pedig a digitális korszak kihívásaihoz alkalmazkodnak.
A miniszter előadásáról itt olvashat bővebben.
Új kérdéseket hoznak az intelligens épületek, az okosvárosok
Optimális energiafelhasználás, közlekedés, városi szolgáltatások – intelligens rendszerek azért, hogy mind a 8 milliárdnyian elférjünk a bolygón. Az AI-vezérelt városirányítás révén a lakók életminősége javul, miközben a város fenntarthatóbban és hatékonyabban működik – ígérik a technológia hívei. Ugyanakkor az intelligens környezetek fejlődése új kérdéseket vet fel az adatbiztonság, a megfigyelés és az átláthatóság terén is.
Az AI Summit programját ezen a linken találja, míg az első nap tudósításait itt érheti el.
Legolvasottabb
A szomszédban már készülnek a teljes összeomlásra
Már készítik elő a kormányrendeletet: így változik a pedagógusok bére
Sürgős riasztás Csernobilból: a dróncsapás után meggyengült a sugárzás elleni védelem
Lesújtó hír jött: 60 ezres nyugdíjra is alig számíthat, aki így adózik
Kötelező herevizsgálat, háborús jövőkép: történelmi döntés a hadsereg bővítéséről
Hol az örvény vége? Becsődölt egy újabb autóipari beszállító
Meglepő karácsonyi húzás az MBH Banktól: minden új számlából segítség lesz
Döntött a Fitch Magyarországról: nincsenek jó hírek
