AI Summit 2025: két napra a Városligetbe költözik a mesterséges intelligencia

Felülvizsgált kormányzati AI startégia és új tőkeprogramok, ezek jönnek hamarosan – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdaság miniszter. A tárcavezető szerint azonban már most lemaradásban vagyunk, nem Magyarország, hanem a teljes EU, az Egyesült Államokkal és Kínával szemben. A miniszter szerint

az AI tényleg átalakítja az életünket, ez igaz, és az is, hogy fontosabb lesz mint az internet.

Nagy Márton elmondta, hogy az EU azonban a jelek szerint sajnálatos módon nem az AI-t, az innovációt fejleszti, hanem a hadiipart.

Az EU versenyhátránya vitathatatlan, hiába készült el egy erre adható válaszként a Draghi-jelentés, az gyakorlatilag a kukában landolt, a benne lévő javaslatokból eddig nem valósult meg szinte semmi. Nagy Márton szerint egyértelmű, hogy a jövő technológiájára fókuszáló K+F költésekben is amerikai és kínai dominancia jellemző, Európa itt is lemaradó. 

A miniszer nyitóelőadásáról itt olvashat bővebben.

A digitális önrendelkezés nem pusztán technológiai kérdés, hanem gazdasági és stratégiai érdek, amely a jövő versenyképességének kulcsa – mondta Szolnoki Szabolcs technológiáért, űriparért és védelmi iparért felelős helyettes államtitkár. Mint mondta, az adat a 21. század olaja. „Az az ország, amely nem tudja saját adatkincsét a gazdaság javára fordítani, lemarad a versenyben” – húzta alá.

Az Európai Unió már lépett ezen a területen: a blokklánc-szolgáltatások, a szuperszámítógép-hálózat és az AI Act mind a digitális szuverenitás erősítését szolgálják, védőbástyaként a globális technológiai óriásokkal szemben.

Magyarország mozgástere korlátozott, de a stratégiaalkotás kulcsfontosságú. A nemrég bemutatott, 2030-ig szóló mesterséges intelligencia stratégia minden szektorra kiterjed, különös figyelmet fordítva a magas kockázatú alkalmazásokra, mint az egészségügy vagy a közlekedés. Szolnoki kiemelte: az új szabályozásoknak nem szabad szankcióközpontúnak lenniük, inkább az együttműködésre kell építeniük.

– mondta Szócska Miklós. A Semmelweiss Egyetem dékánja figyelmeztet, észnél kell lenni, hiszen pillanatok alatt előállhat olyan technológia, amely 1 perc alatt váltja fel évtizedek munkáját, és ezt nem lehet elkerülni.

Bár az uniós elvek között ott van a cél, hogy szabadítsuk fel az adatot, de az adatvételem fetisizmus kérdése is ott van, ami megakadályozza, hogy integrált adatbázisokat hozzanak létre – például Németországban. 

Szócska Miklós kiemelte, hogy

egy adatlábnyomtól kell eljutni az analizálásig, döntéshozatalig.

De mi a betegút? A 10 kötelező vizsgálatból például a cukorbetegek esetében nem végzik el az összeset, ezért az a cél, hogy a rendszer jelezze, hogy mi hiányzik még, és hova kell küldeni a beteget. Ez már benne van a rendszerben, csak használni kell. Tehát láthatjuk, hogy az adat is gyógyszer, nevezhetjük digitális piruláknak is az adatokat. Emlőszűrésnél például tudjuk a dinamikát, a halálozási arányt, ki tudjuk számolni, mi várható, az a cél, hogy ne legyenek meglepetések.

Ha betegút adatról beszélünk, meg tudjuk nézni, hogy a nyelőcső-sebészeti ellátásban milyen különbségek vannak regionálisan. Ezáltal tudják az ellátás elősegítéséhez szükséges fejlesztéseket generálni. Több tényező, úgy mint e-recept, zárójelentés, ambuláns kezelőlap, megcsinálja az AI az összefoglalót, beleértve a gyógyszereket is, hogy például mit váltottam ki és mit nem, ez menyibe befolyásolja az állapotomat. Ha lenne pénzünk és erőforrásunk ezeket használni, akkor 2-3 órát spórolhatnának naponta az orvosok.

Szócska Miklós elmondta, célzottan tudnánk szűrésre behívni embereket, ha országos gyakorlatba bevezetnénk a mesterséges intelligenciát, hiszen az figyel minket, látja a veszélyt, tud figyelmeztetni. Tehát a rendszer már tud életeket menteni.

Sulyok Tamás köztársasági elnök az AI Summit 2025 megnyitóján arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia korszakhatárt jelent az emberi gondolkodás történetében. Úgy fogalmazott:

a gép nemcsak válaszol, hanem segít kérdezni is, így új perspektívákat nyithat a tudományban és a mindennapi életben.

A technológia azonban nem csupán fejlődési lehetőség, hanem sorskérdés is, amely emberek, családok és nemzetek életére egyaránt hatással lesz.

Az államfő kiemelte: a mesterséges intelligenciát a magyaroknak is aktívan kell alakítaniuk, nem elég passzívan befogadni a mások által írt szoftvereket. A felelős alkalmazás kulcsa az etikusság, a jogszerűség és a technológiai stabilitás összhangja, hiszen az MI egyszerre hordoz lehetőségeket és veszélyeket. Sulyok szerint Magyarország történelmi lehetősége, hogy a fejlődés élére álljon, de ezt csak úgy teheti meg, ha közben minden társadalmi réteg számára biztosítja a hozzáférést és megőrzi az emberi méltóságot.

Az iparági digitális transzformáció nyertese az egészségügy, mondta Kóka János, a Doktor24 elnöke, egykori gazdasági miniszter, pénzügyi befektető, informatikai és egészségügyi vállalkozó a harmadik AI Summiton.

Az elmúlt 30 évben a kommunikáció, az informatikai és az ipar területeibe, a digitalizációnak köszönhetően, hatalmas tőke érkezett. A 90-es években elkezdődött a kommunikációs szektor térnyerése, majd a bankszektor fejlődése.

Az elmúlt tíz év legnagyobb nyertese a digitalizáció tekintetében az egészségügy, hangsúlyozta Kóka János. Az egészségüggyel kapcsolatban kiemelte:

2010 és 2020 között nagyjából 100 milliárd dollár befektetés érkezett az egészségügybe.

Hangsúlyozta: már ennek az évtizednek az első két évében meghaladta a 100 milliárd dollárt az egészségügyi befektetések összege, 2020 és 2030 között akár az 500 milliárd dollárt is eléri az a digitalizációs tőke, ami majd az egészségügybe érkezik.

Ha a szavazó inkább rajongó, mintsem gondolkodó, akkor hajlamosabb lesz a deepfake-ek elfogadására. Többek között az is kiderül, miért jelenthet kockázatot a technológia, egészen pontosan a mesterséges intelligencia fejlődése a demokratikus folyamatokra. Aczél Petra professzorral készültünk az idei AI Summit Budapestre, a vele készült cikkünket itt találja.

Az elmúlt napokban számos cikkel hangoltunk a konferenciára, ezeket itt találja.

Az AI agentek egyre több vállalatnál jelennek meg, de nem mindegy, mi számít valódi mesterséges intelligenciának és mi csak automatizációnak álcázott rutin. Szekeres Viktor, a Gloster többségi tulajdonosa és elnöke az Economxnak elmondta milyen területeken hoznak valódi hatékonyságot, mikor térül meg a bevezetésük, és miért tévhit, hogy „elveszik az emberek munkáját”.

Az elmúlt napokban számos cikkel hangoltunk a konferenciára, ezeket itt találja.