nemzetközi nőnap alkalmából a WHC a magyar munkaerőpiac egyik régóta fennálló kihívására, a nemek közötti bérkülönbségre hívja fel a figyelmet. A szakértők szerint a jelenség mögött több tényező áll, köztük a karrierutak eltérései, a gyermekvállalással összefüggő karrierszakaszok, valamint az úgynevezett „láthatatlan munka” egyenlőtlen megoszlása. Az  Európai Unió bértranszparencia-irányelvének bevezetése a következő évek egyik meghatározó munkaerőpiaci változása lehet, amely a javadalmazási rendszerek átláthatóságának erősítését célozza.

A WHC szerint a nemek közötti bérkülönbség továbbra is jelen van az európai munkaerőpiacon, különösen a bérezés és a karrierlehetőségek területén.

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az Európai Unióban a nők átlagosan 11,1 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál, míg Magyarországon ez a különbség 16,9 százalék, ami az egyik legmagasabb érték az EU-ban.

Bár az esélyegyenlőség irányába tett lépések világszerte láthatóak, a bérkülönbségek mögött több strukturális tényező áll: az eltérő karrierutak, az ágazati különbségek, a részmunkaidős foglalkoztatás aránya, valamint a gyermekvállalással összefüggő karrierszünetek. A szakértők egyre gyakrabban hívják fel a figyelmet az úgynevezett „láthatatlan munka” szerepére is – vagyis a háztartási és gondozási feladatokra –, amelyek Európa-szerte továbbra is nagyobb arányban a nőkre hárulnak. Ezek a tényezők együtt befolyásolhatják a nők karrierlehetőségeit és hosszabb távon a keresetük alakulását is.

Beköszönt nyáron a bértranszparencia rendszere

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelvének bevezetése ugyanakkor új kereteket teremthet a javadalmazási rendszerek átláthatóságának erősítésében. A WHC szakértői szerint az átlátható bérrendszerek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a vállalatok tudatosabban alakítsák ki javadalmazási struktúráikat és objektív, teljesítményalapú értékelési rendszereiket. A transzparencia segíthet abban, hogy a bérek meghatározása egyértelmű szakmai és teljesítménybeli szempontok alapján történjen.  

A WHC-nál nem csupán megfigyelői, hanem aktív alakítói kívánunk lenni a piaci folyamatoknak, miközben saját működésünkkel kívánunk példát mutatni a teljes ágazat számára ˜– hangsúlyozta Sáfrány Lilla, a WHC People and Culture vezetője.

Kultúránk egyik alapja, hogy a szakmai teljesítmény és az emberi értékek határozzák meg a karrierlehetőségeket, nem pedig a nemi hovatartozás vagy az élethelyzet. Ha egy vállalat világos elvek mentén működik, és következetesen ugyanazokat a szempontokat alkalmazza a bérezésben és az előmenetelben, az nemcsak a bérkülönbségek kezelésében segít, hanem erősíti a szervezeti bizalmat és a hosszú távú munkavállalói elkötelezettséget is.

A WHC azt vallja, hogy a valódi egyenlőséghez elengedhetetlen a munka és a magánélet egészséges egyensúlyának támogatása. A vállalat olyan szervezeti kereteket alakít ki – legyen szó rugalmas munkavégzésről vagy támogató vállalati kultúráról –, amelyek segítik a munkavállalókat abban, hogy a szakmai és a magánéleti szerepeiket egyaránt fenntartható módon tudják összehangolni. Ez a szemlélet nemcsak a nők, hanem a teljes társadalom szempontjából is fontos, hiszen egy olyan munkaerőpiac kialakulását támogatja, ahol a szakmai teljesítmény és az élethelyzeti sokszínűség egymást erősítő tényezőkként jelennek meg.